1 / 20

MAGYARORSZÁG FÖLDTANA ÉS TERMÉSZETFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG FÖLDTANA ÉS TERMÉSZETFÖLDRAJZA. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc. A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI MAGYARORSZÁGON I. Magyarország nagyszerkezeti egységei Proterozoikum ősföldrajza és képződményei Paleozoikum ősföldrajza és képződményei.

MikeCarlo
Download Presentation

MAGYARORSZÁG FÖLDTANA ÉS TERMÉSZETFÖLDRAJZA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. MAGYARORSZÁG FÖLDTANA ÉS TERMÉSZETFÖLDRAJZA KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

  2. A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI MAGYARORSZÁGON I. • Magyarország nagyszerkezeti egységei • Proterozoikum ősföldrajza és képződményei • Paleozoikum ősföldrajza és képződményei A bemutatott képek forrásai: 1, 2, 4, 10: Pannon Enciklopédia 3, 5, 8, 11, 12, 13: internet 6: Fülöp J. 7, 9: Szegedi Tudományegyetem oktatási segédlet HEFOP 3.3.1.

  3. 1.Magyarország nagyszerkezeti egységei • Tisza-Dácia lemeztömb – Európai helyzetben volt a földtörténet során • ALCAPA lemeztömb (Alpok-Kárpátok-Pannon) – Afrikai helyzet • Közép-Magyarországi főszerkezeti vonal (Zágráb-Kulcs-Hernád vonal) választja el őket • A két terület a kréta-paleogén-alsó-miocén folyamán került egymás mellé (Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása)!!!! Magyarország szerkezeti egységeinek rendszere HEFOP 3.3.1.

  4. Magyarország nagyszerkezeti egységei HEFOP 3.3.1.

  5. 2.A PROTEROZOIKUM ŐSFÖLDRAJZA (2,5 md- 590 millió év) Képződmények: • Fúrásban: • Tiszai szerkezeti egység medencealjzatában • Dél-Dunántúl aljzata – Mórágyi migmatit komplexum • Alföld medencealjzata – metamorf kőzetek • Közép-alföldi migmatit komplexum • Békési kristályospala komplexum • Felszínen: • Mórágyi gránit kb. 1,1 milliárd éves (Mórágyi dombság). • Vilyvitányi-rög (Zempléni-szigethegység) területén kb. 950 millió éves csillámpala található. • A Soproni– és Fertőrákosi Metamorfit összlet kiinduló képződményei is visszanyúlhatnak a proterozoikumba. HEFOP 3.3.1.

  6. 3. A PALEOZOIKUM ŐSFÖLDRAJZA (580-240m) • Paleozoikum eleje: • Gondwana egységes kontinens • Kanadai, Balti, Angara pajzs különálló kontinens • Kambrium – Ős-Thetys kinyílása, tengeri üledékes kőzetek a Tiszai egység területén • Ausztroalpi és Pelsoi egység – kontinentális eredetű törmelékes kőzetek • A paleozoikum végére a kontinensek egy óriási kontinensben a Pangeában egyesültek, amelyet a Panthalassa ősóceán vett körül. A kontinensek elhelyezkedése a devon elején HEFOP 3.3.1.

  7. Az óidőben két jelentős hegységképződés zajlott: 1.Kaledóniai-hegységképződés (ordovícium – szilur – devon időszakban, kb. 500-350 millió éve)Kanadai és Balti-pajzs között a Kaledón-óceán bezáródásával jött létre. Maradványaik ma Skandinávia nyugati részén, Skóciában, Észak-Írországban, Kelet-Grönlandon és az Appalacheache É-i részén figyelhetők meg. 2. Variszkuszi-hegységképződés (karbon – perm időszakban, kb. 400-230 millió éve)Ütközött Laurázsia és Gondwana. Tagjai a variszcidák. Maradványaik: az Appalache déli része, Dél-Anglia, Francia-, és Német-középhegység, a Cseh-medence peremhegységei, a Lengyel-középhegység, a Rodope és az Ural. Magyarországon: Velencei-hg. HEFOP 3.3.1.

  8. Képződmények - ópaleozoikum • Ordovicium (500-425 millió év) • Szárhegyi aleurolitpala (Balaton-felvidék). Magyarország legrégebbi életmaradványait tartalmazza (Acritarchák-barázdásmoszat) • Balatonfőkajár - kvarcfillit • Upponyi-hg.: Tapolcsányi formáció (homokkő) • Alföld kristályos aljzatában is találhatók ópaleozoos képződmények. • A Soproni-hegység kristályos palaösszletének eredeti kőzetanyaga az ópaleozoikumban halmozódhatott fel. HEFOP 3.3.1.

  9. Szilúr (425-405 millió év): • Lovasi fillit – gyengén metamorfizált palák • Upponyi-hg.: agyag és kovapala • Rába menti Metamorfit összlet képződményei (fillit) Devon (405-365 millió év): Az Ős-Thetys tengeri üledékei jellemzőek ebben az időszakban. • Szendrői-hg, Upponyi-hg: mészkövek (pl. Rakacai-márvány) • Kaledón hg. képződés hatása: Soproni-hg - csillámpalák • Balaton-felvidék • Karbonátos kőzetek (pl. Polgárdi mészkő, Kékkúti mészkő) • Palák Devon mészkőrögök az Upponyi-hegységben HEFOP 3.3.1.

  10. Ősföldrajz – újaleozoikum(karbon-perm) • Kialakul az egységes Pangea a perm végére! • Variszkuszi-hegységrendszer kialakulása! • Velencei-hg A kontinensek elhelyezkedése és az egységes Pangea a permben HEFOP 3.3.1.

  11. Hatásai: • A proterozoikum végén és ópaleozoikumban képződött üledékes kőzeteink metamorfózist szenvedtek • Soproni-hegység • Tiszai szerkezetei egység kristályos palái • Gránitosodás – pl. Velencei-hg, Mórágyi-dombság • Kiemelkedés, lepusztulás • szerkezetátalakulás (szinklinálisok, antiklinálisok). Kialakult a Tiszai szerkezeti egység ÉK-DNy-i irányú pásztás elrendeződése is. HEFOP 3.3.1. Magyarország aljzatának szerkezeti felépítése

  12. Karbon (365-290 millió év) • Bükk és a Szendrő- Upponyi-hegység: tengeri üledékek rakódtak le (mészkő, agyagpala). • gránit: Velencei-hg, Mórágyi-dombság • Csillámpala: Soproni-hegység. Magyarország nagyszerkezeti egységeinek elhelyezkedése a karbonban Gránit tömbök a Velencei-hegységben HEFOP 3.3.1.

  13. Perm (290-250 millió év) • Folytatódott a Variszkuszi-hegységrendszer lepusztulása félsivatagi környezetben. • Magyarország szerkezeti egységei a perm végén az Egyenlítő és a Ráktérítő között helyezkedhettek el. • A Magyar-középhegységi nagyszerkezeti egység Ny-i részén (Dunántúli-khg) részben szárazföldi, részben pedig sekélytengeri és lagunáris üledékképződés folyt, K-i részét (Bükk) pedig szintén sekélytenger borította. • A Tiszai nagyszerkezeti egység teljes egészében szárazulat volt. Magyarország nagyszerkezeti egységeinek elhelyezkedése a permben HEFOP 3.3.1.

  14. Képződmények – Pelsoi egység A perm rétegsor hiányos, csak felső perm ismert. A kezdeti szárazföldi üledékképződést a fokozatos transzgresszió folytán lassan tengeri szedimentáció váltja. • A Bükkben karbonnál régebbi képződmények nem ismertek. • Szárazföldi képződmények: • Vörös homokkő – Balaton-felvidék Permi vörös homokkő kibukkanása a Balaton-felvidéken HEFOP 3.3.1.

  15. Lagunáris-sekélytengeri üledékek: • dolomit, anhidrit, gipsz – Balaton-felvidék, • anhidrit: Perkupa (Aggtelek-Rudabányai-hg) • Nagyvisnyói Mészkő (Bükk), mely jelentős ősmaradvány anyaggal bír Pl.: Trilobiták, Brachiopodák, Crinoideák, stb. Ősmaradvány (Crinoidea-tengeri liliom) Ősmaradvány (Trilobita- háromkaréjos ősrák) HEFOP 3.3.1.

  16. Képződmények: Tiszai Egység • Az egység területéről a karbontól kezdődően egészen a középső-triászig szárazföldi, folyóvízi, tavi fáciesek voltak. • A karbon összletekben is megtaláljuk a nyomát az időszak nagy kőszénképződésének (Tésenyi Homokkő) • Mecsek: Kővágószőlősi Homokkő. Ez tartalmazza az uránérc tartalmú „zöldhomokkő rétegtagot” A felhagyott uránbánya rekultivált meddőhányója Pécs mellett HEFOP 3.3.1.

  17. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA • A mélyfúrások adatai alapján a kutatók megállapították, hogy a Kárpát-medence medencealjzata ÉK-DNY-i irányú pásztás elrendeződést mutat, különböző korú és eredetű, részben gyűrt szerkezetű kőzetsávokból áll. A Kárpát-medence szerkezetének magyarázata a lemeztektonika elméletével: A medence két nagy lemeztöredékből állt össze (Tiszai egység és Alcapa egység, amelyeket a Közép-magyarországi főszerkezeti vonal választja el), amelyek az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása során (kréta-paleogén alsó-miocén) kerültek egymás közelébe, és körülbelüli mai helyére. • Magyarország szinte mindegyik szerkezeti egységében találhatók nagyon idős metamorf kőzetek, de pontos besorolásuk nehéz. A kárpát-pannon térségben bizonyíthatóan megvannak a prekambriumot záró bajkáli, az ordovícium eleji ókaledóniai, valamint a devonban kezdődő és az újaleozoikumba átvezető variszkuszi hegységképződés emlékei. Így elmondható, hogy e metamorf kőzetek kiinduló képződményeinek keletkezése akár a proterozoikumba is visszanyúlhat. • A paleozoos képződmények már jelentősebb számban és nagyobb területen fordulnak elő Magyarország területén. A legrégebbi életmaradványokat (barázdás moszat) a Szárhegyi aleurolitpala (Balaton-felvidék) tartalmazza. HEFOP 3.3.1.

  18. ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Milyen nagy szerkezeti egységekből épül fel a Magyarország aljzata? • Jellemezze az ópaleozoikum (ordovicium, szilúr, devon) ősföldrajzi viszonyait és sorolja fel a legfontosabb képződményeket! • Jellemezze az újpaleozoikum (karbon, perm) ősföldrajzi viszonyait és sorolja fel a legfontosabb képződményeket! HEFOP 3.3.1.

  19. ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai • Szakirodalom: • Fülöp J. (1989) Bevezetés Magyarország geológiájába. Akadémiai Kiadó. Budapest. 246 p • Csontos L., Majoros Gy., Péró Cs., Vörös A. által írt fejezetek in. Pannon enciklopédia – Magyarország földje. (1997) szerk. Karátson D., Kertek 2000 Kiadó, 508 p. • Gyarmati P. (2005) Magyarország földtana. Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen. 76 p. • Császár G. (2005) Magyarország és környezetének regionális földtana I. Paleozoikum-paleogén. Egyetemi tankönyv. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 328 p. • Egyéb források: • Molnár B. (1984) A Föld és az élet fejlődése. Nemzeti Tankönykiadó, Bp. 360 p. • Juhász Á. (1983): Évmilliók emlékei. Gondolat Kiadó. Bp. 512 p. • További ismeretszerzést szolgáló források: • Báldi Tamás: Egy geológus barangolásai Magyarországon HEFOP 3.3.1.

  20. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKETKÖVETKEZŐELŐADÁS/GYAKORLAT CÍME • Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának címei: Magyarország földtörténete • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: mezozoikum, kainozoikum, pleisztocén Előadás anyagát készítették: Dr. Nyizsalovszki Rita HEFOP 3.3.1.

More Related