1 / 53

A FÖLD RÖVID TÖRTÉNETE I. Prekambrium

A FÖLD RÖVID TÖRTÉNETE I. Prekambrium. A Föld kora Legidősebb h oldkőzetek: 4,6 milliárd év Legidősebb meteoritok: 4,5- 4,7 milliárd év A földi kőzeteken mért legnagyobb radiometrikus kor: 4,5 milliárd év A Föld kora kb. 4,6 milliárd év

Thomas
Download Presentation

A FÖLD RÖVID TÖRTÉNETE I. Prekambrium

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A FÖLD RÖVID TÖRTÉNETE I. Prekambrium

  2. A Föld kora Legidősebb holdkőzetek: 4,6 milliárd év Legidősebb meteoritok: 4,5- 4,7 milliárd év A földi kőzeteken mért legnagyobb radiometrikus kor: 4,5 milliárd év A Föld kora kb. 4,6 milliárd év A legidősebb földi kőzetek radiometrikus kora leggyakrabban3,5-3,6 milliárd év jelentős esemény: HOLD „befogása” (A Hold és a Föld kőzetei különböznek egymástól, tehát a Hold nem a Földről szakadt le) 3,6 md évvel ezelőtt alakult ki a Föld – Hold rendszer

  3. Föld – Hold rendszer 2,7-3 md éve a Hold Föld körüli pályán, közelebb a Földhöz • - a mainál szélesebb árapályövi sáv SZTROMATOLITOK • (prekambrium: hatszor nagyobbak, mint ma) A Hold befogásának következményei: - apály-dagály keltette súrlódások kéreg alatti olvadás (Földön, Holdon) Ennek időpontját rögzíti a 3,5 – 3,6 md éves radiometrikus kor - olvadás vulkanizmus kigázosodás Föld új légköre A korábbi, 3,5 md évvel ezelőtti légkörét a Föld addigra elvesztette

  4. AZ ATMOSZFÉRA KIALAKULÁSA A Föld másodlagos légköre 3,5-3,6 milliárd éves Kezdetben nem volt oxigén a légkörben, később alakult ki fokozatosan. Az oxigén két forrása: 1. Fotodisszociáció (UV sugárzás hatására a H2O (víz) disszociációjából, A H+ a világűrbe szökik, a naszcens oxigén (‘O’) egy részéből ózon lesz) 2. Növényi fotoszintézis I. UREY-SZINT = 0,1 % PAL(present atmospheric level) Fotodisszociáció ózonréteg (védi a vízgőzt a további fotodisszociációtól, Urey-hatás) Élet 10-13 m magas vízoszlop alatt 2,7-3 Ma: első sztromatolitok ( fotoszintézis) A levegőbe kerülő oxigén mennyisége nő (eleinte a szárazföldi-i kőzetek oxidációja - első vörös üledékek : 1,8-2 milliárd évesek)

  5. II. PASTEUR-SZINT = 1 % PAL Pasteur: sok primitív szervezet 1% légköri oxigén mellett tér át a fermentációról a légzésre Légzés: távlatok a biológiai evolúció előtt (több energia áll a szervezet rendelkezésére – lehetőség a keringés, emésztés, idegrendszer kialakulásához) 1 % PAL légköri oxigéntartalom (600-700 Ma): 30 cm vastag vízréteg véd a pusztító UV-sugárzástól A tengerben kialakulhat a gazdag lágytestű fauna. Oxigén tartalom nő ozonoszféra, amely a szárazföldek fölé is védő-ernyőként terül /

  6. III. SZÁRAZULATI SZINT = 10% PAL Szilúr végére: halálos UV-sugarak olyan mértékű elnyelése, hogy az élet kiléphet a szárazföldre Devon: erdők elterjedése Karbon végére: hatalmas vegetáció (mocsárerdők) nagy mennyiségű oxigén termelése 6

  7. IV. MAI SZINT = 100% PAL A karbon végére (290-300 millió éve) a légkör oxigéntartalma elérte, sőt valószínűleg meghaladta a mai értéket ÖNSZABÁLYZÓ RENDSZER kialakulása (CO2 - O2) De: a jégkorszakok ezzel nem magyarázhatók! (Több tényező együttes érvényesülése!)

  8. A prekambrium jelentős földtani eseménye: ősmasszívumok kialakulása Balti + Ukrán-pajzs (Fennoszarmácia) Kanadai-pajzs (Laurentia) Szibériai-pajzs (Angara) Afrikai-, Indiai-, Ausztráliai-, Antarktiszi-pajzs Dél-Amerika (Guayanai-, Platai-, Amazonasi-pajzs)

  9. Minden idők legnagyobb eljegesedése: 570 – 800 Ma Hólabda Föld („Snowball Earth”)

  10. Az élet kialakulása és kezdeti fejlődése Korábbi feltevések: az őslégkör szervetlen molekuláiból kialakulhattak az aminosavak az első szerves molekulák a Naprendszer por- és gázanyagában keletkeztek, becsapódó üstökösmagok, meteoritok útján kerültek a Földre.

  11. Black smokers („fekete füstölgők”az óceán fenekén), mint az élet bölcsői – felfedezésük: 1977 kéményszerű szerkezetek CO2,ammónia és kénhidrogén feláramlás - pusztító UV- sugárzás mentes környezet – DE: szélsőségesen magas hőmérséklet (T  300OC) Ma: autotróf baktériumok élnek itt, energia nyerése: H2S oxidációjával

  12. Legidősebb, biztosan organikus tevékenységet jelző nyomok kora mintegy 3,8milliárd év A legrégibb fosszíliák : 3,5milliárd év

  13. Cyanobacteria („Cyanophyta”, kékeszöld algák) Kékeszöld szín Valódi sejtmagjuk nincs Autotrófok, vagy szerves anyagokkal táplálkoznak A Ca-ionokat le tudják hasítani a Ca-tartalmú vegyületekből Jelentősek a stromatolitok képződésében Stromatolitok: a cianobaktériumok működésének eredményeként keletkezett üledékes kőzetek.

  14. Recens és fosszilis stromatolitok

  15. A kékeszöld algák az üledéken hártyaszerű réteget hoznak létre, miközben összekapcsolják a szerves törmeléket és az iszapszemcséket. Maga a hártya később elpusztul, de ez az organoszedimentstruktúra megőrződik.A stromatolit tehát nem fosszilis szervezet. Életnyomnak tekinthető. UREY-SZINT = 0,1 % PAL

  16. Eddigiek: sejtmag nélküliek 1,5 – 2 milliárd évvel ezelőtt: sejtmagos egysejtűek Kb. 1 milliárd éve: szövetes élőlények: nincs fosszilizálódásra alkalmas szilárd váz Csak szórványos leletanyag

  17. Élet a prekambrium végén: AZ EDIACARA BIÓTA Proterozoikum (prekambrium) vége, 575-555 millió év Reginald Sprigg 1947 Pound Kvarcit Formáció Spriggina

  18. Az EDIACARA bióta Nagy méret (a legnagyobbak közel 1-2 m-esek) Lágytestű, szilárd váz nélküli élőlények, lenyomatok a kvarchomokkő felszínén: űrbelűek, gyűrűsférgek, ízeltlábú fajok Sokféle életmód: Tenger aljzatán élő (bentosz) alakok: rögzítettek, az aljzaton mozgók, üledékfalók Úszó (nekton) Szabadon lebegő (plankton) Ragadozó és dögevő alakok hiánya

  19. Ediacara bióta Charnia (csalánozó?) Charnia Mekkora volt? Ez a Charnodiscus 1,2 m „magas” volt Parvancorina (Korai ízeltlábú?) Dickinsonia

  20. Globális elterjedés, hasonló leletegyüttesek:

  21. Az ediakara időszak (Ediacaran Period) A prekambrium legfiatalabb időintervalluma IUGS (Földtudományok Nemzetközi Uniója) 2004 március 630 – 542 Ma Középső részére (575 –555 Ma) Ediacara típusú maradványegyüttesek jellemzőek

  22. II. Fanerozoikum Kainozoikum ----------------------- 65,5 Ma Mezozoikum ------------------------ 251 Ma Paleozoikum ------------------------ 542 Ma

  23. Paleozoikum • Hegységképződések • Kaledóniai 542 – 350 Ma (ó-paleozoikum) • Hercyni (Variszkuszi) 450 – 290 Ma (új-paleozoikum)

  24. KAMBRIUM 542-488 Ma Laurentia (=Kanadai-pajzs) Fenno-szarmácia (Balti + Ukrán) Angara Gondwana

  25. KAMBRIUM Elnevezés: Wales = Cambria (rómaiak) Kontinensek: Laurencia (ősi É-Amerika, É-Írország, É-Skócia), Fennoszarmácia (ősi Európa, Balti és Ukrán pajzs, + Nagy-Britannia maradéka) Angara ( ősi Szibéria) Gondwana (D-Amerika, Afrika, India, Ausztrália, Antarktisz) Óceánok: Urali-óceánAngara/Fennoszarmácia között: IapetusLaurencia/Fennoszarmácia között: Panthalassa-óceán

  26. Kambriumi szárazföldi üledékek nem ismertek szárazföldi növényekre nincs bizonyíték Felső-prekambrium: még lágytestű fauna Szinte az összes gerinctelen törzs megtalálható, több kihalt törzzsel (Burgess-pala) Több gerinctelen csoport: szilárd váz megjelenése („mérföldkő”)

  27. KAMBRIUM A hagyományos beosztás: TRILOBITÁK alapján (háromkaréjú ősrákok) Paradoxites Középső-kambrium Olenellus Alsó-kambrium Olenus (felső-kambrium)

  28. Alsó-kambrium tagolása: Archaeocyathusok alapján is (főleg Szibéria területén)

  29. Chengjiang D-Kína, Yunnan tartomány, Alsó-kambrium, 525 Ma Az első gemkapocs méretű, halszerű gerinces lelőhelye - a gerincesek törzse már jelen volt a kambriumban

  30. KAMBRIUM A BURGESS-PALA, 520 Ma a gerinctelenek egyik legfigyelemreméltóbb lelőhelye É-Amerika, Brit-Kolumbia, Sziklás-hg., Burgess-hágó, 1909 Kambrium, 520 millió éves Áthalmozott ősmaradvány együttes, katasztrófaszerű betemetődés, anoxikus környezetben A fauna élőhelye: 70-80 m vízmélység (átvilágított öv), trópus Ízeltlábúak, szivacsok, férgek, gerinchúrosok!

  31. Burgess-pala, 520 Ma Ízeltlábúak, szivacsok, férgek, gerinchúrosok HallucigeniaAnomalocaris Evolúciós szempontból igen értékes Ottoia Marella (Arthropoda)

  32. ORDOVÍCIUM 488-444 Ma Elnevezés: kelta néptörzsről (Wales) Laurentia és Fennoszarmácia közelednek, Iapetus szűkül (szilúr végére bezárul) Élet: csak a tengerekben!

  33. ORDOVÍCIUM Tengeri gerinctelenek fejlődése: Trilobiták, graptoliták, conodonták Kagylók, cephalopodák, brachiopodák nagy alakgazdagság

  34. SZILÚR 444-416 Ma Elnevezés: kelta néptörzsről Iapetus (Kaledóniai-óceán) bezáródik Laurencia és Fennoszarmácia ütközik (kollízió) A krétáig együtt maradnak

  35. Szilúr A növények meghódítják a szárazföldet SZÁRAZULATI SZINT = 10% PAL Cooksonia (néhány cm magas) Rhynia

  36. SZILÚR brachiopodák, korallok, tengeri liliomok nautiloideák csigák Trilobiták Állkapocs nélküliek Óriás ősrák

  37. DEVON 416 – 359 Ma Elnevezés: Devonshire grófság (Anglia) Laurentia és Fennoszarmácia ütközése Kaledonidák kiemelkedése (Szilúr vége – DEVON) (Skandinávia, Brit-szk., Grönland, Appalache-hg.)

  38. Kaledonidák kiemelkedése Lepusztulás: Old Red Sandstone Az állatvilág meghódítja a szárazföldet

  39. Devon A mai harasztok és nyitvatermők ősei Korpafüvek Zsurlók Páfrányok Progymnospermopsidák (a nyitvatermők előfutárai)

  40. DEVON Spirifer (pörgekarú) Calceola (korall)

  41. A páncélozott halak: „A devon tengerek kardfogú tigrisei” - hossz: 10 m is!

  42. Devon Porcos halak (cápák, ráják) Csontos halak (sugaras úszójúak: ma virágkor tüdőshalak bojtosúszós halak) négylábúak

  43. DEVON Tiktaalik Ichthyostega

  44. KARBON 359 – 299 Ma Elnevezés: a széntelepekkel kapcsolatos Trópusi mocsarak – szénképződés - sok telep (össz-szénvastagság 200 m)

  45. Karbon Hercyni hegységképződés Laurentia+Fennoszarmácia (É-Atlanti Kontinens) Ettől ÉK-re Angara (az Urali óceán választja el őket) Gondwana és az É-Atlanti Kontinens között: az Ős-Tethys = Hercyni óceán Két nagy kontinens-kollízió (ütközés) Urali-óceán bezáródása Uralidák (Ural-hg.) Hercyni-óceán bezáródása Hercynidák Karbon vége/perm eleje: PANGEA

  46. Hercynida roncsok:

  47. KARBON O2>100 % PAL Fatermetű harasztok, nagyméretű ízeltlábúak Csótány szárnymaradvány karbon, Kansas USA

  48. Karbon Kagylók, csigák, trilobiták, csövesférgek mellett még a korallok és brachiopodák is gyakoriak Ammoniteszek (Goniatitesz), Ősi típusú tengeri sünök előtérbe kerülése Magyarország: Szabadbattyán és a Bükk-hg. (tengeri karbon)

  49. PERM 299 – 251 Ma Elnevezés: Perm, orosz város (Kama folyó mellett) Pangea -Panthalassa

  50. Hegységképződés – lepusztulás: New Red Sandstone (Mecsek és Balatonfelvidék: vöröshomokkő) Bepárlódó tengermedencék: sótelepek Déli-sark jégsapka Különböző éghajlatok – flóraprovinciák GLOSSOPTERIS (magvaspáfrányok rokona) A Gondwana uralkodó növénye (Gondwana kontinensek egykori összetartozásának bizonyítéka)

More Related