1 / 22

A klinikainak nevezett kutatások szakirodalmának szerkezete és irányai, 1991–2010

A klinikainak nevezett kutatások szakirodalmának szerkezete és irányai, 1991–2010 SCHUBER T ANDRÁS MTA K – TTO , Budapest SOMOGYI ANIK Ó SE–II. Belgyógyászati Klinika. Bevezetés

adair
Download Presentation

A klinikainak nevezett kutatások szakirodalmának szerkezete és irányai, 1991–2010

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A klinikainak nevezett kutatások szakirodalmának szerkezete és irányai, 1991–2010 SCHUBERT ANDRÁS MTAK–TTO, BudapestSOMOGYI ANIKÓ SE–II. Belgyógyászati Klinika Informatio Scientifica & Medicata Budapest 2012

  2. Bevezetés • Általános tapasztalat, hogy az elmúlt évtizedek klinikai kutatásiszakirodalma (konferenciaelőadások és szakcikkek) a korábbiidőszakokhoz képest és az időszakon belül is több lényegesváltozást tükröz: • a kutatások száma jelentősen növekedett; • a leíró jellegű kutatások helyett az elemző jellegűek kerültek túlsúlyba; • a "klinikai kutatásipar" egyre nagyobb mértékben a gyógyszer- és gyógyeszközgyártást szolgálja; • a molekuláris biológia és genetika a klinikai kutatások mindennapi eszköztárába került; • a klinikai kutatások és a gyakorlat közötti kapcsolatot számos új rendező elv (pl. "personalized medicine", "translational research", "bench-to-bedside research") támogatja. • Az ilyen és ehhez hasonló "tapasztalatok" érdemi alátámasztásánakhatékony eszköze lehet a szakirodalom statisztikai, bibliometriaivizsgálata. Egy ilyen tudományelemzési vizsgálat elvégzését kísérlimeg a jelen tanulmány. Informatio Scientifica & Medicata Budapest 2012

  3. Módszertan • A vizsgálathoz a Thomson–Reuters Web of Science (WoS)adatbázisát használtuk. • Egyáltalában nem nyilvánvaló, hogy pontosan hogyan határoljuk körüla klinikai kutatások fogalmát. • Vizsgálatunk céljaira egy egyszerű operatív kritériumot választottunk: azokat a cikkeket vizsgáltuk, amelyeknek a címében a "clinical" jelző előfordult (erre utal a tanulmány címében a "klinikainak nevezett" kitétel). Informatio Scientifica & Medicata Budapest 2012

  4. Módszertan • Ezt a keresőprofilt használtuk: • Title=(clinical NOT (report OR document* OR guideline* OR committee* OR organization* OR societ* OR metaanal* OR meta-anal* OR review* OR survey* OR consensus OR database* OR data-base* OR classificat* OR institute* OR college* OR study-group*)) AND Document Types=(Article) AND Publication Year=(1991–2010). • A keresés eredménye 147418 cikk volt, ezt tekintjük a továbbiakban a "teljes mintának". • Részletesebb elemzésekhez négy szűk "részmintát" is elkülönítettünk. A teljes húszéves időtartamot négy ötéves szakaszra bontva mindegyik időszakra kiválasztottuk az 1000 legidézettebb cikket. Informatio Scientifica & Medicata Budapest 2012

  5. Összesített idősor A klinikainak nevezett kutatásokról beszámoló publikációk száma a vizsgált időszakban a várakozásoknak megfelelően erősen növekedett. Az első évtized kissé lanyhuló növekedését a 2000-es években egy nagyon intenzív növekedési szakasz követte. A teljes időszak 2 1/2-szeres növekedése ha kevéssel is, de meghaladja pl. a címükben a "medical" szót tartalmazó cikkek számának növekedési ütemét. A legutóbbi évek felgyorsuló növekedése pedig külön figyelemre méltó. Informatio Scientifica & Medicata Budapest 2012

  6. Földrajzi megoszlás Informatio Scientifica & Medicata Budapest 2012

  7. Földrajzi megoszlás Az országok részesedésének időbeli változása (a) Informatio Scientifica & Medicata Budapest 2012

  8. Földrajzi megoszlás Az országok részesedésének időbeli változása (a) Informatio Scientifica & Medicata Budapest 2012

  9. Földrajzi megoszlás Az egyes országok részesedése az ötéves időszakoklegidézettebb publikációiból álló részmintákban Informatio Scientifica & Medicata Budapest 2012

  10. Földrajzi megoszlás Következtetések A klinikainak nevezett kutatások földrajzi megoszlásának alakulása tehát lényegében az USA dominanciájáról, ill. annak lassú csökkenéséről szól;az összproduktivitást tekintve néhány rohamosan fejlődő ország (különösképpen a távol-keleti régióban: Kína, Dél-Korea), a "minőségi" publikációkat illetően a fejlett európai országok teszik valamelyest kiegyensúlyozattabbá a képet. Ez utóbbi körben Olaszország kiemelkedő szereplése külön figyelemre méltó. Informatio Scientifica & Medicata Budapest 2012

  11. Szakterületi megoszlás A cikkek szakterületi besorolását a közlő folyóiratnak a Wos "Subject Area" szerinti kategorizálása alapján végeztük. Informatio Scientifica & Medicata Budapest 2012

  12. Szakterületi megoszlás Az öt legnagyobb szakterület részesedésének időbeli változása Informatio Scientifica & Medicata Budapest 2012

  13. Szakterületi megoszlás Az egyes szakterületek részesedése az ötéves időszakoklegidézettebb publikációiból álló részmintákban Informatio Scientifica & Medicata Budapest 2012

  14. Szakterületi megoszlás Következtetések A húsz év legfeltűnőbb tendenciája a belgyógyászat erőteljes térvesztése és – különösen az időszak utolsó éveiben – a sebészet előretörése. Ha a legidézettebb cikkeket tartalmazó részmintákat tekintjük, a belgyógyászat visszaszorulása ott is egyértelmű. A sebészet ebben a rangsorban jelentősen hátrább kerül, és emellett az idősora is egyértelműen csökkenő. A sebészeti témájú klinikai publikációk száma tehát emelkedik ugyan, de idézettségi hatásuk nem. Az idézettségi hatás tekintetében a húsz év legnagyobb nyertese az onkológia. Ezen kívül az erősen idézett cikkek számának töretlen növekedését a farmakológia és a reumatológia területén tapasztalhatjuk, de a kis abszolút számok miatt ezeknek a tendenciáknak a statisztikai megbízhatósága mérsékelt. Informatio Scientifica & Medicata Budapest 2012

  15. Szógyakoriság-vizsgálatok. A "clinical" jelzőhöz kapcsolódó szavak gyakorisága a legidézettebb publikációk részmintájában Informatio Scientifica & Medicata Budapest 2012

  16. Szógyakoriság-vizsgálatok. A "clinical" jelzőhöz kapcsolódó szavak gyakorisága a négy ötéves időszakban Informatio Scientifica & Medicata Budapest 2012

  17. Szógyakoriság-vizsgálatok Érdekes következtetésre juthatunk, ha azt vizsgáljuk, hogy a "clinical" jelző mellett mely szavak gyakorisága mutatott tartós növekedést, ill. csökkenést a vizsgált időszak során. Ezeket a szavakat az ábrán a szó előtti "+", ill. "–" jellel jelöltük meg. Emelkedő tendenciát tapasztaltunk az outcome, practice, efficacy, benefit és activity szavaknál, míg csökkenést mutattak a course, correlat*, diagnos* és laboratory szavak. Értelmezésünk szerint ezzel a módszerrel egy lényeges attitűdbeli változást figyelhettünk meg: a vizsgált időszak során előtérbe kerültek a klinikai kutatások gyakorlati hasznát, hatékonyságát, eredményességét hangsúlyozó közlemények, míg a leíró, vizsgálódó megközelítés (ill. ennek a cikkek címében való megjelenítése) visszaszorult. Informatio Scientifica & Medicata Budapest 2012

  18. Szógyakoriság-vizsgálatok. A cikkek kulcsszavainak elemzése A WoS minden cikkhez "szerzői kulcsszavakat" rendel (maximálisan tizet), amelyek a cikkben kinyomtatva, vagy a kiadó adatbázisában szerepelnek. A kulcsszavak gyakorisága a legidézettebb publikációk részmintájában Informatio Scientifica & Medicata Budapest 2012

  19. Szógyakoriság-vizsgálatokTematikus kulcsszócsoportok relatív gyakorisága a négy ötéves időszakban Informatio Scientifica & Medicata Budapest 2012

  20. Az ábrán – a korábbihoz hasonló módon – "+" jellel láttuk el azokat a kulcsszavakat, melyek előfordulási gyakorisága időszakról-időszakra töretlenül nőtt, míg "–" jellel jelöltük a csökkenőket. Az eredmények több ponton is egybevágnak az előzőekben találtakkal. A rákkutatás/onkológia ugyan a két középső időszak stagnálása miatt nem kapott "+" jelet, de összességében mért emelkedése kiemelkedő.Az "efficacy" itt is "hatékony" kulcsszó. A sebészet, mint kulcszó a legidézettebb publikációk között a sebészeti szakterülethez hasonlóan folyamatosan veszít súlyából. A szakterületre utaló kulcsszavak közül a genetika előretörése folyamatos; a szakterületi statisztikákkal összevetve arra következtethetünk, hogy a klinikai vonatkozású genetikai cikkek jellemzően nem genetikai szakfolyóiratokban jelennek meg. A kardiovaszkuláris kutatások részaránya folyamatosan magasnak mutatkozik. Említésre méltó a terápiával foglalkozó kutatások részarányának jelentős növekedése, miközben a diagnosztikáé csökken. A "risk" kulcsszó előretörése értelmezésünk szerint a korábbanmegfogalmazott attitűdbeli változást tükrözi. Informatio Scientifica & Medicata Budapest 2012

  21. Összefoglalás és előretekintés • Tanulmányunkban a "klinikainak nevezett kutatások" szakirodalmában (vagyis azokban a cikkekben, amelyek címében a "clinical" szó szerepel) tapasztalható tendenciákat vizsgáltuk az 1991–2010 időszakban. Főbb megállapításaink a következők: • A vizsgált szakirodalom az adott időszakban erőteljesen emelkedett. • Az USA dominanciája erős, de az összproduktivitást tekintve néhány rohamosan fejlődő ország (különösképpen a távol-keleti régióban: Kína, Dél-Korea), az erősen idézett publikációkat illetően a fejlett európai országok lassan csökkentik azt. Olaszország kiemelkedő szereplése külön figyelemre méltó. • A szakorvosi területek közül az onkológia előretörése és a belgyógyászat visszaszorulása a leglátványosabb tendencia. • A szógyakoriság-vizsgálatok az onkológia és a genetika egyre növekvő súlyát igazolják. • A szógyakoriság-vizsgálatok egy lényeges attitűdbeli változást is feltárnak: a vizsgált időszak során előtérbe kerültek aklinikai kutatások gyakorlati hasznát, hatékonyságát, eredményességét, valamint a kockázatokat hangsúlyozó közlemények, míg a leíró, vizsgálódó megközelítés visszaszorult. A terápia egyre növekvő, a diagnosztika egyre csökkenő szerepet kap ezekben a kutatásokban. • Ezek a megállapítások igazolni látszanak a Bevezetésben vázolt tapasztalatok egy részét, részben pedig azokon túl is mutatnak. A tudományelemzés eszköztárának további módszereivel van esély a többi felsorolt vélekedés igazolására vagy cáfolatára is. Informatio Scientifica & Medicata Budapest 2012

  22. Köszönettel tartozunk • a konferencia szervezőinekmegtisztelő meghívásukért, • valamint a tisztelt hallgatóságnakérdeklődésükért és türelmükért. Informatio Scientifica & Medicata Budapest 2012

More Related