A MANIERIZMUS EURÓPÁBAN

1. A MANIERIZMUS EURÓPÁBAN ESCORIAL, MADRID

2. A manierizmus a barokk közvetlen előzménye. 1530-1600-ig tartó stílustörténeti korszak Manierizmus jelentése = kézzel készített Spanyolországból indult A manierista műalkotások jellemzői: mesterkéltség játékosság Indulat aprólékosság A manierizmus fogalma, jellemzői Cellini: Perseus

3. Irodalom A manierista irodalmi alkotások jellemzői: • szokatlan és merész képek, • meglepő ellentétek, • szójátékok, • szellemes körülírások, • bonyolult mondatszerkezet, • groteszk. ábrázolásmód

4. Ludovico Ariosto (1474-1533) Szatírák, vígjátékok Főműve: Örjöngő Lóránt lovagragény Torquato Tasso (1544-1595) Főműve: Megszabadított Jeruzsálem Eposz Vallásos tárgyú, de szerelmi epizódok is Jelentős alkotók Ariosto Tasso

5. Építészet Jellemzői: • az épületek elszigeteltek a közvetlen környezettől • a falakon telezsúfolt díszítmények • az udvar keskeny utcaszerű • a homlokzat egyenlőtlen

6. Manierista épületek Európában Róma: Capitolium

7. Manierista épületek Európában Firenze, Uffizi

8. Manierista épületek Európában Párizs, Louvre

9. Manierista épületek Európában Madrid, Escorial

10. FESTÉSZET Parmigianino: Hosszú nyakú Madonna (1534-40) Uffizi Firenze

11. Cellini: Perseus Firenze, Loggia dei Lanzi Szobrászat

12. Szobrászat Giambologna: Mercurius Firenze, Bargello

13. Szobrászat Giambologna: A szabin nők elrablása Firenze, Loggia dei Lanzi

14. MŰVELŐDÉS A BAROKK KORI EURÓPÁBAN TELC, CSEHORSZÁG

15. A BAROKK ESZMEI HÁTTERE • Az ellenreformáció – a katolikus megújulás – • Cél: a reformáció miatt elvesztett hívek visszaszerzése, a katolikus hívek hitükben való megerősítése, az egyházi fegyelem megszilárdítása • Megalakul a jezsuita rend – Loyolai Ignác; hatalmas műveltségű tagjai fontos állami és egyházi tisztségeket látnak el (Pl: Richelieu, Mazarin, Pázmány) • Eszközök: sokszor túlzottak, néha erőszakosak – gyarmatokon hittérítés Loyola Ignác Richelieu Mazarin Pázmány Péter

16. A BAROKK, MINT STÍLUSTÖRTÉNETI KORSZAK Barokk: barocco - olasz = jelentése: nyakatekert okoskodás – jellemzői: túldíszítettség, formai bravúrok. A reneszánsz és a felvilágosodás közötti időszak a kultúrtörténetben (1600-1750) Közvetlenül a manierizmusból fejlődött ki A barokk késői ága a copf, és a rokokó stílus A barokkot követő korstílus a klasszicizmus

17. Reneszánsz Kiegyensúlyozott harmónia Egymás mellé rendelés, szimmetria Barokk Mozgalmasság Monumentalizmus Alá-fölé rendelés A RENESZÁNSZ ÉS A BAROKK JELLEMZŐINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A barokk stílusjegyei a reneszánszból származnak, azok továbbfejlesztései.

18. Erő, lendület, dinamizmus ábrázolása Nyugtalan vonalak, formák Bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezet Realista, esetenként naturalizmusba átcsapó ábrázolásmód Túldíszítettség Teatralitás Pátosz, ünnepélyesség Szenvedélyesség Hősiesség-kultusz Bizarr témák A barokk stílusjegyei

19. Erő, lendület, dinamizmus Rubens

20. Nyugtalan vonalak, formák Rembrandt

21. Bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezet Rubens

22. Realista, esetenként naturalizmusba átcsapó ábrázolásmód Caravaggio

23. Teatralitás Rembrandt

24. Pátosz, ünnepélyesség El Greco Rembrant

25. Hősiesség-kultusz Velazquez

26. Szenvedélyesség Bernini

27. Bizarr témák kedvelése Velazquez

28. A barokk irodalma a katolikus megújulás jegyében született Műfajok: Eposz: Milton: Az elveszett Paradicsom Dráma: Lope de Vega, Calderon Regény: lovagregény paródiák Pl: Cervantes: Don Quijote Költészet: patetikus érzelmek, fennkölt nyelvezet IRODALOM Cervantes Lope de Vega Milton

29. Jellemzői: Monumentalitás Mozgalmasság Túldíszítettség Bonyolult hajlított alakzatok (csigavonalak) Illúziókeltés (tükörtermek) Templomépítészet Kastélyépítészet ÉPÍTÉSZET Versailles Il Gesu, Róma Schönbrunn

30. ÉPÍTÉSZET A korszak legjelentősebb építésze: Bernini

31. BÚTORMŰVÉSZET

32. BÚTORMŰVÉSZET

33. Jellemzői: Gazdag, élénk színvilág Kidolgozottság Perspektíva játékok Fény- árnyék hatások Érzelmek eltúlzott patetikus kifejezése Témák: Bibliai jelenetek Mitológiai jelenetek Portrék Csendéletek Festők: El Greco (1541-1614) Caravaggio (1573-1610) Rubens (1577-1640) Velazquez (1599-1660) Rembrandt (1606-1669) Murillo (1617-1682) Vermeer (1632-1675) FESTÉSZET

34. El Greco (1541-1614) A lovag esküje Prado, Madrid Szentháromság, Prado, Madrid

35. Caravaggio (1573-1610) Szent Péter keresztrefeszítése, Santa Maria del Popolo, Róma Bűnbánó Magdolna, Palazzo Doria-Pamphili, Róma

36. Rubens (1577-1640) Sámson és Delila National Gallery, London A kereszt felállítása Santa Croce in Gerusalemme-templom, oltárkép, Róma

37. Velazquez (1599-1660) Margit infánsnő Kunshistorisches Museum, Bécs Bacchus és a részegek Prado, Madrid

38. Rembrandt (1606-1669) Éjjeli őrjárat Rijksmuseum, Amsterdam Nicolaes Tulp anatómia-előadása, Mauritshuis Múzeum, Hága

39. Murillo (1617-1682) Kagylós gyermekek Prado, Madrid Mária a gyermekkel Zwinger, Drezda

40. Vermeer(1632-1675) Tejet öntő lány Rijksmuseum, Amsterdam Zenelecke Frick Collection, New York

41. Jellemzői: Mozgalmasság Diszharmonikusság Földöntúli érzelmek kifejezése Fény- árnyék hatások SZOBRÁSZAT Bernini: Szent Péter trónusa Róma, Vatikán Bernini: Szent Teréz extázisa St Maria della Vittoria, Róma

42. ZENE A zenei barokk (1608-1750) Jellemzői: • A hangszereket középpontba állító zene • Vonószenekar • Hangszerek • Lépcsőzetes dinamika, szekvencia Camerata Fiorentina Zeneszerzők • Monteverdi • Scarlatti • Telemann • Bach Monteverdi Scarlatti Bach

43. TÁNC • Az európai tánckultúrát Franciaország és Anglia irányítja. • A királyi bálokon egyszerre csak egy pár táncolhat • A francia táncra a legaprólékosabban kidolgozott szabályok és az intézményesített táncoktatás a jellemző

44. A 18. század elején Franciaországból indul Okok: gazdasági fellendülés megnőtt a kényelemre, a luxusra való igény. a társasági élet kifinomulttá válik ROKOKÓ

45. Irodalom Kedvelt műfajok: • vígjáték, • vígeposz, • bordal, • verses elbeszélés. Téma: • a szerelem Jellegzetes motívum: virágzó kert, csillagos ég. illatok, naplemente, ízek; mindez életigenlést sugall.

46. Építészet • A stílus Franciaországban és a Német-Római Birodalom területein terjedt el • A rokokó elsősorban díszítőstílus, főképpen épületek, belső terek, bútorok díszítésére volt alkalmas. • A lakóházak többnyire patkóalakban épülnek, különösen az épületek központi részét emelik ki. • Gyakori díszítő motívumok a csigák és kagylók, növényi részek, főleg folyondárok és virágok, melyek aszimmetrikusan vannak elrendezve.

47. HÍRES ROKOKÓ ÉPÜLETEK Drezda, Zwinger

48. HÍRES ROKOKÓ ÉPÜLETEK Residenz színház München

49. FESTÉSZET Jellemzői • az érzelmesség, • a finom erotika, • az aprólékos kidolgozás. Műfajok • zsánerkép, • mitológiai tárgyú képek, • apró portrék, úgynevezett miniatűrök

50. Jean Antoine Watteau(1684-1721) A bohóc (1718) Louvre, Párizs