Biogeográfia

1. Biogeográfia TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc HEFOP - 3.3.1.

2. 9.előadás: Sivatagi és félsivatagi növények életformatípusai, Mérsékelt öv I.

3. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • A sivatagi és félsivatagi növények életformatípusai. • A mérsékelt öv jellemzése. • A mérsékelt övi füves puszták zónája.

4. Sivatagi és félsivatagi növények jellegzetes életformái Efemer növények: Mag állapotban nyugszanak évekig, eső esetén kicsíráznak, rövid idő alatt virágzanak, termést érlelnek, magot hoznak. Poikilohidratúrás növények: Elviselik a kiszáradást, a látens állapotból hamar regenerálódnak eső esetén, pl. mohák, mannazuzmó, egyes páfrányok Amerikában, talajlakó Tillandsiák.

5. Sivatagi és félsivatagi növények jellegzetes életformái Szukkulensek: Pozsgás szárban vagy levélben nyálkaanyagokhoz kötött vizet raktároznak, és a párologtató felületük minimalizált. Vastag kutikulával, vagy szőrzettel borítottak a besugárzás ellen. Amerika: kaktuszok, Agave Afrika: kutyatejfélék, Aloe Ázsiai mérsékelt övi sivatagokban és Ausztráliában alig vannak igazi szukkulensek.

6. Sivatagi és félsivatagi növények jellegzetes életformái Szklerofília Párologtatással járó vízveszteség csökkentésére vastag kutikula, többrétegű epidermisz, besüllyedt gázcserenyílások, kemény, szilárdító elemekben gazdag levél, kis levélfelület, esetleg redukált levelek és a szár asszimilál. É-Afrika és Belső-Ázsia magashegyi kősivatagjainak gömbcserjéi. Dél-Afrikai sivatagok ablaknövényei.

7. Mérsékelt öv A trópusi és szubtrópusi övet két oldalról széles sávban szegélyezi, de a kontinensek elhelyezkedése miatt az északi féltekén sokkal nagyobb a területe. A téli hideg miatt vegetációs szünet áll be (fiziológiailag szárazság). A növények áttelelő szervek segítségével vészelik át a kedvezőtlen időszakot. Az áttelelő szervekben az életfolyamatok nem állnak le, csak lelassulnak.

8. Mérsékelt öv A mérsékelt öv fő zónái: füves puszták öve lombos erdők öve mérsékelt övi sivatagok

9. Füves puszták zónája 200-500 mm/év csapadék  természetes körülmények között nem tud kialakulni fás vegetáció A növények a lankadás ellen szilárdító szövetek kifejlesztésével védekeznek  nehezen emészthető pázsitfüvek, sások. A vegetációnak kettős nyugalmi állapota van: téli hideg nyár végi szárazság

10. Füves puszták zónája Jellegzetes növények: pázsitfüvek sásfélék liliomfélék boglárkafélék Kétszikű virágok főleg az esős tavaszi és őszutói időszakban vannak, a kedvezőtlen időszakot földalatti szerveik (hagymák, gumók) vészelik át. Gyakoriak a magállapotban áttelelő egynyári növények.

11. Füves puszták zónája Megjelenés alapján: rövidfüvű magasfüvű Talajtani viszonyai alapján: lösz pusztagyep homok pusztagyep sós (szikes) pusztagyep sziklai pusztagyep

12. Füves puszták Préri – Yellowstone Nemzeti Park

13. Füves puszták zónája Sztyepp: D-Romániától D-Ukrajnán, D-Oroszországon, Kazaksztánon és D-Szibérián keresztül Mongóliáig és É-Kínáig húzódik. Belső-Ázsia kontinentális éghajlatában több ezer méter magasra felhatol (K-Kaukázus, Pamír, Tien-San és Altaj hegyeinek, Tibet fennsíkjának hegyi és alhavasi sztyeppei). Ibériai-félsziget, É-Afrika, Anatólia és Perzsia mediterrán jellegű sztyeppei.

14. Füves puszták zónája Edafikus és mikroklimatikus okok miatt kialakult füves puszták az Erdélyi- és a Pannon-medencében és az Alpok esőárnyékos völgyeiben. A sivatagi zónával határosan inkább rövidfüvű és sziklai sztyeppek, míg északon az erdőssztyeppek felé átmeneti részen főleg magasfüvű sztyeppek találhatók. A füves puszták kiterjesztéséhez és fenntartásához a történelem előtti ember is jelentősen hozzájárult (tűz, földművelés, állattenyésztés).

15. Füves puszták zónája Préri: Észak-Amerikában É-D-i irányba húzódik a füves puszták zónája. A csapadékosabb keleti területek magasfüvűek, míg a szárazabb nyugati területek inkább rövidfüvűek. Pampa: A Dél-amerikai kontinensen az Andok szélárnyékos keleti oldalán, Argentína területén húzódik. Sok a prérikkel azonos nemzetségbe tartozó növényfaj.

16. Füves puszták zónája Tussock-vegetáció: A puna-növényzetre emlékeztető, zsombékszerűen növő pázsitfüvek alkotják. Patagónia, dél-óceániai fátlan szigetek, Új- Zéland (a zárt füvű vegetáció mellett)

17. Füves puszták zónája Erdőssztyepp: Magyar Alföld, Erdélyi-medence, A Kárpátokon túl összefüggően az Urálon túlra. Erdő és sztyeppfoltok mozaikja, vagy nyílt, pusztai elemekben gazdag erdők (főleg pusztai tölgyesek). Összefüggő zárt erdők csak a nagyobb folyók mentén tudnak kialakulni.

18. Füves puszták Termesztett növények a sztyeppzónában: Eredetileg főleg állattenyésztés (Mongólia, Argentína még ma is). A belterjesebb mezőgazdálkodás kialakulásával a gabonatermesztés fő területévé vált (Ukrajna, Kanada). Az általában humuszban gazdag mezőségi talaj miatt elsősorban búzatermesztés folyik ( a világ búzatermesztésének több, mint ¾-e erre a zónára esik).

19. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • Az állandóan száraz sivatagi és félsivatagi területeken a vízhiányhoz való alkalmazkodás különleges növényi életformatípusok kialakulását eredményezi. • A mérsékelt övi füves puszták zónájban az évi csapadékmennyiség mindössze 200-500 mm, így természetes körülmények között nem tud kialakulni fás vegetáció. • A vegetációnak kettős nyugalmi állapota van: téli hideg és a nyár végi szárazság • A füves puszták lehetnek rövid füvűek és magasfüvűek.

20. ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Milyen növényi életformatípusok alakulnak ki a szárazsághoz történő alkalmazkodásként? • Hol alakulnak ki a mérsékelt övi füves puszták? • Hogy hívják a füves pusztákat Eurázsiában, Észak-Amerikában és Dél-Amerikában?

21. ELŐADÁS ÉS KÉPANYAGÁNAK FORRÁSAI • Hortobágyi Tibor és Simon Tibor (szerk.): Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981 • David Attenborough: Az élővilág enciklopédiája. GeoHolding Rt. Budapest 1994.

22. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!KÖVETKEZŐELŐADÁS CÍME:Mérsékelt öv II. Az előadás anyagát készítette: Dr. Kozák Lajos