1 / 54

Különleges bánásmódot igénylő gyermekek és gyermekcsoportok

Különleges bánásmódot igénylő gyermekek és gyermekcsoportok. Golnhofer Erzsébet, 2005. A befogadó pedagógia Európában. Stabil, jó ideje létező, karakteres, koherens oktatáspolitika, amely mögött erős és aktív szakmai csoportok állnak. (Halász, 2004) Speciális oktatás Európában:

afram
Download Presentation

Különleges bánásmódot igénylő gyermekek és gyermekcsoportok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek és gyermekcsoportok Golnhofer Erzsébet, 2005.

  2. A befogadó pedagógia Európában Stabil, jó ideje létező, karakteres, koherens oktatáspolitika, amely mögött erős és aktív szakmai csoportok állnak. (Halász, 2004) Speciális oktatás Európában: www.european-agency.org.

  3. A múlt: elkülönítés • Elutasítás ----- elfogadás • Polgárosodás --- iskolatörvények: tanuláshoz való jog • Kivéve azokat, akik….. a fogyatékosok felmenthetők vagy kizáratnak (1868); a kizártak hogyan tesznek eleget tankötelezettségűknek (1921) • Speciális intézmények ---- elkülönítés (szegregálás)

  4. Az integrációt ösztönző folyamatok • Demokratizálódás: emberjogi megközelítés; esélyegyenlőség, méltányos oktatás • A szülői igények árnyalt megfogalmazása, érvényre juttatása • A teljesítményközpontú iskola kritikája • Elégedetlenség a gyógypedagógiai intézményekkel

  5. Befogadó iskola – új nevelési paradigma A speciális nevelési szükséglet tág értelmezése Mindenki iskolája Minden egyes gyermek nevelési szükségleteinek kielégítése

  6. Egy térben…

  7. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek • Speciális nevelési szükségletűek (SNI) • Tanulási problémákkal küzdők • Tanulási nehézség • Tanulási zavar • Magatartási zavarokkal küzdők • Visszahúzódó, depresszív • Ellenséges, inkonzekvens • Kivételes képességűek, tehetségesek

  8. SZEGREGÁCIÓ • SNI gyerekek elkülönített nevelése, fejlesztése • Speciális intézmények • Szakemberek • Speciális környezet • Egyéni bánásmód • „olyan iskolában tanuljon, ahol neki a legmegfelelőbb”

  9. INTEGRÁCIÓ FOGADÁS a többségi iskolában: • LOKÁLIS INTEGRÁCIÓ • SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ • FUNKCIONÁLIS INTEGRÁCIÓ • Részleges • Teljes • Fordított integráció • Spontán integráció

  10. INKLUZIÓ • ELFOGADÓ • Egyenrangú, azonos értékű, jogú egyén • BEFOGADÓ • Feltételek megteremtése • Szociális befogadás • MINDEN GYERMEK NEVELÉSI IGÉNYEIT KIELÉGÍTŐ • Átalakuló többségi iskola (adaptivitás) • A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS A VALÓSÁG

  11. ÉRVEK PRO ÉS KONTRA • A szociális tanulás lehetőségei • Hatás az iskolai teljesítményre • Közel a családhoz • Kik integrálhatók? Mennyit bír el egy osztály? • Az iskolák felkészültsége • Pedagógusok (szemlélet, tudás) • Tárgyi feltételek • Gyógypedagógusok • Szülők, tanulók • A család magatartása • Gazdasági hatékonyság

  12. Az integrált oktatás hazai megjelenése • 1981. Az első hivatalos kutatás • Viták, kisebb lépések • Az 1993. évi közoktatási törvény Nevelés-oktatás külön vagy együtt?

  13. A 2003. évi közoktatási törvény aktuális vonatkozásai Az 1993. évi törvény módosításai

  14. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYEK • testi, mozgásszervi fogyatékos • érzékszervi fogyatékos (vak, gyengénlátó, siket, nagyothalló) • értelmi fogyatékos (enyhe fokú,középsúlyos) • beszédfogyatékos • autista • halmozottan fogyatékos • tanulásban tartósan, súlyosan akadályozott (dyslexia, dysgr.,dyscalc., mutizmus, hyperkinetikus v. kóros aktivitászavar)

  15. Különtámogatásban részesülhetnek • egyéni továbbhaladásra engedélyezettek (1.-4. osztály) • felzárkóztató 9.-10. évfolyamon tanulók • hátrányos szociális helyzetű tanulók • tanulási kudarcnak kitett tanulók • nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók

  16. A SZÜLŐKJOGAI, KÖTELESSÉGEI • Lakóhelyénkérheti a polgármester segítségét, hogy az SNI gyermek neveléséhez a településen teremtsék meg a feltételeket./2003. 13. § (5)/ • A nev.-i-okt.-i intézményt a szülő választja ki a szakértői bizottság véleménye alapján. /2003. 30.§ (2)/ • A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével szakértői vizsgálaton jelenjen meg, és a szakértői vélemény alapján gyermekét a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe írassa be. /2003. 30.§ (4)/

  17. AZ INTEGRÁLT NEVELÉSHEZ-OKTATÁSHOZSZÜKSÉGES FELTÉTELEK • A szakértői bizottság által meghatározott foglalkozáshoz szükséges - szakirányú végzettségű gyógypedagógus - szakmai szolgáltatások • A gyógypedagógiai nevelés irányelvei • Speciális tantervek, tankönyvek; intézményi pedagógiai programok • Speciális gyógyászati és technikai eszközök

  18. Különtámogatási formák • Megemelt normatív támogatás • Csökkentett osztálylétszám • Utazó tanár, konduktor, logopédus • Kötelező rehabilitációs foglalkozások • Nem kötelező tanórák • Tantárgyi felmentés • Felmentés egyes tárgyak osztályzása alól • Az ellenőrzés, vizsgáztatás módosítása • Egyéni továbbhaladás a 4. osztályig • Felzárkóztató oktatás (9. - 10. o.)

  19. Csökkentett osztálylétszám • Két tanulónak számít: beszédfogy., enyhe ért.fogy, pszich. fejl. zavar miatt a tanulási folyamatban tartósan akadályozott beilleszk., magatart-i, tanulási nehézséggel kűzdő gyermek

  20. Csökkentett osztálylétszám Három tanulónak számít: a testi fogyatékos az érzékszervi fogyatékos a középsúlyos értelmi fogyatékos az autista

  21. Utazó gyógypedagógus, konduktor, logopédus Óvodában vagy iskolában heti legalább 5 óra foglalkozás esetén 8 gyermekenként 1 fő alkalmazható

  22. Kötelező habilitációs, rehabilitációs foglalk.-ok Óraszám 8 fős csoportra: az évfolyamra meghatározott óraszám 50% -a a siket, az autista tanulónál 40% -a a mozgásfogy., a vak, a nagyothalló és a beszédfogyatékos tanulónál 35% -a a gyengénlátónál 15% -a a fennmaradó csoportoknál Csak szakirányú végzettségű pedagógus tarthatja !

  23. Nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások Cél: felzárkóztatás fejlesztés tehetséggondozás konzultáció Időkerete: a heti kötelező órák 10 (1.- 4. o.), 45 (9.- 10. o.), 15 (5.- 6. o.), 60 (11-12. o.) százaléka. 30 (7.- 8-), A fenntartóval egyeztettve nagyobb időkeret is lehet !

  24. TANTÁRGYI FELMENTÉSEK „A SNI tanulókat, ill. a beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő tanulót……szakértői vélemény alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítésalól.” 2003. 30. § (9) Helyette: egyéni fejlesztési terv alapján egyéni foglalkozásokat kell szervezni.

  25. MÓDOSITOTT VIZSGÁK Tantárgyi mentesítés esetén: másik tantárgy választása Továbbá: • hosszabb felkészülési idő • írásbeli beszámolóknál segédeszközök (pl. számítógép, írógép) használata • szükség esetén szóbeli helyett írásbeli vagy írásbeli helyett szóbeli beszámoló

  26. ELŐKÉSZITŐ ÉVFOLYAM,EGYÉNI TOVÁBBHALADÁS Az 1. évfolyam, mint előkészítő év (felmentés a minősítés alól, játékosság) Az egyéni haladást szakértői vélemény alapján határozzák meg: • Egyes tárgyakból vagy valamennyiből ? • Melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig ? (legkésőbb a 4.oszt. végéig!)

  27. FELZÁRKÓZTATÓ OKTATÁS Lehetőség a 8. osztályt be nem fejezett és a 16. évet már betöltött tanulóknak. Időtartam: 10 vagy 20 hónap Támogatás: 480 000 Ft/év

  28. Statisztikai adatok (1) (2002/2003. tanév: óvoda - középisk.) • Összes fogyatékos gyermek, tanuló : 64 199 fő • Integrált nevelésben, oktatásban részesülőként jelzettek: összesen: 18 165 fő (28,3%) óvodás: 3479 fő

  29. Statisztikai adatok (2) Integrált nevelésben résztvevők TIPUS FŐ ÉRINTETTEK (%) Súlyos magatart. z. 2370 92,4 Részképes. zavar 9053 85 Testi, érzékszervi f . 1480 47,58 Enyhe ért. fogy. 3594 9,3 Középs. ért. fogy. 188 3,46

  30. Hivatalos eljárások • 1. Szakvéleményelkészítése, kiállítása: - A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság - Országos szakértői és rehabilitációs bizottság - Nevelési tanácsadó

  31. Országos Integrációs Hálózat • Céljai: • nevelési-oktatási intézmények és velük együttműködő más szervezetek hálózatának kiépítése (bázisintézmény-rendszer), • szakmai háttér-szolgáltatások rendszerének kialakítása, • belső szegregáció csökkentése, • továbbtanulás elősegítése, • munkaerőpiaci helyzetük megerősítése

  32. Országos Integrációs Hálózat szervezeti struktúrája • Integrációs Központ • Regionális koordinátorok • Kistérségi koordinátorok • Feltételek: • Az osztályba sorolás szempontjai • Tanulási – tanítási módszerek • Együttműködésen alapuló értékelési rendszer • Műhelymunka – továbbképzési koncepció, terv

  33. Szakértői Bizottságok • Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ • Beszédvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ • Hallásvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ • Látásvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ

  34. Pedagógiai Szakszolgáltatás Korai fejlesztés és gondozás • Korai fejlesztés és gondozás: • Megelőzi az óvodai nevelést, azonban nem helyettesíti azt. • Egyéni foglalkozás, vagy – legfeljebb három–öt gyermekből álló – csoportfoglalkozás keretében • Feladatait – a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményére épített – egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján kell végezni.

  35. Budapesti Korai Fejlesztő Központ Tájékoztat: • intézményekről: ambuláns, nappali és hetes (korai fejlesztők, speciális és integrált bölcsődék, óvodák és iskolák, fejlesztő központok, napközi otthonok, gyermekfelügyelet...) • terápiákról (pl. mozgás-, zene-, pszichoterápiákról...) • szakemberekről, akik egyéni fejlesztést vállalnak • érdekképviseleti szervekről • szabadidős lehetőségekről • szakirodalomról • olyan szakemberek elérhetőségéről, akik szociális, egészségügyi vagy jogi területen dolgoznak.

  36. A korai fejlesztés és gondozás helyszínei: • gyógypedagógiai tanácsadó fejlesztő és gondozó központ • a konduktív pedagógiai intézet • a bölcsőde • a fogyatékosok ápoló, gondozó otthona • otthoni ellátás utazó gyógypedagógussal • Egyéni fejlesztési terv és fejlesztési napló • az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleményei alapján kell elkészíteni A korai fejlesztés és gondozás a szülő számára jog és nem kötelezettség!

  37. Alapítványok, egyesületek • Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége • Sérült Gyermekekért Alapítvány • Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége • Fogyatékosok Esélye Közalapítvány • Fogyatékos Fiatalok Re/Integrációját Segítő Szolgálat

  38. Az eredményes iskolai gyakorlat jellemzői • Kooperatív tanítás: multidiszciplináris tanári és szakértői teamek • Heterogén csoportok: Rugalmas tanulásszervezés • Kooperatív tanulás: egymást segítő tanulók, csoportmunkák • Eredményes tanítás: igényesség, folyamatos visszajelzés, egyéni tanulási tervek • Problémamegoldás: együttműködés, megállapodáson alapuló világos szabályok (Meijer, 2001)

  39. Alternativitás az iskolai környezetben

  40. Az iskolák, mint szervezetek • Az iskolák, mint intézmények tárgyiasult szerveződések: • Önálló hatalom • Az emberektől elkülönült létezés • Az iskolák, mint mentális képződmények: • Az emberek együttesen keltik életre • Elképzeléseik alapján tartják fenn (emberi közösségek) (Greenfield, 1974)

  41. „A mi iskolánk, a mi hajónk.”

  42. Az iskolai kultúra megítélése, fejlesztése • Az iskolai kultúra láthatatlan fogalmi alapjai: értékek, az iskola filozófiája, világnézet • Az iskola cselekvési programjának érzékelhető és jelképszerű megnyilvánulásai: • célok, szándékok; tanterv; • hasonlatok, amikkel élünk; iskolai sztorik; az intézmény hősei; • intézményi struktúrák; • materiális dolgok; tárgyak, emlékek; jelmondatok; formaruha; iskolai rituálék; • tanítás-tanulás; a működési folyamat (belső, külső)

  43. Az eredményes inklúzió feltételei • Tanári attitűdök: szociális érzékenység; empátia; másság elfogadása; a különbségek kezelésének képessége • A tanárok szakmai kompetenciája: gazdag módszertani repertoár a sokféleség kezeléséhez • Támogató környezet az iskolán belül és kívül: igazgató; helyi irányítás; helyi közösségek; kormányzat; szakmai szervezetek • Egyértelmű kormányzati politika, megfelelő finanszírozási rendszer (Meijer, 2001)

  44. Az inklúziós index szempontjai • Az inklúziós kultúra megteremtése Közösségépítés Az inklúziós értékek meghonosítása • Az inklúziós alapelvek kialakítása Iskolafejlesztés mindenkiért A sokféleségből fakadó igényeknek való megfelelés • Az inklúzió gyakorlatának létrehozása A tanulás megtervezése A lehetőségek kihasználása

  45. Segédanyag az inklúzió meghonosításához: az inkluziós index • Önértékelési szemlélet meghonosítása • Az iskolai élet minden elemének értékelése fejlesztési célból • A változtatások fontossági sorrendjének meghatározása Booth, T.- Ainscow, M., 2002: http://inclusion.uwe.ac.uk/csie/indexlaunch.htm

  46. „Közben felnő egy elfogadó nemzedék…”Kőpatakiné Mészáros Márta • Cél: minden tanuló fejlesztése • Elkötelezettség: inklúzió; együttműködés; • Pedagóguskompetenciák: egyéni, közösségi motiváció-teremtés; egyéni fejlesztési módszerek; stb. • Osztálytermi folyamatok: adaptív, felfedeztető, problémaközpontú oktatás • Tanulóközpontú tárgyi környezet • Nyitott intézmények • Innováció: a teljes rendszer megváltoztatása

  47. Különleges bánásmódot igénylő csoportok • Azok a társadalmi csoportok, amelyek támogatás nélkül nem vagy csak aránytalan nehézségek árán képesek társadalmi helyzetük megőrzésére, javítására: • Nemzeti kisebbségek • Etnikai kisebbségek • Bevándorlók

  48. Eltérések • Az anyanyelv és a többségi nyelv birtoklása • A csoport kulturális sajátosságai; eltérés a többségi kultúrától • Csoportkohézió; a többséghez való viszony

  49. Együttélési folyamatok

  50. Az eltérő bánásmód indokai • Olyan szocializáció, amely a csoportok értékeit és érdekeit is vállalja. • Sajátos identitás, énkép, világkép • Nyelv és kultúra • Oktatási hagyományok

More Related