Kelet- és Közép-Európa politika története a 20. században 3. előadás

1. Kelet- és Közép-Európa politika története a 20. században3. előadás Fordulat Oroszországban Előadó. Dr.Marinovich Endre

2. Előzmények • A háború szülötte (kifáradás, háborús kudarc, áremel-kedés, élelmiszerhiány Petrográdban és Moszkvában; • A maxi – engelsi tanok elterjedése, a világforradalom eszméje; • Oroszország gyenge gazdasága; • II. Miklós cár egyeduralma (a fegyveres erőkre támaszkodik); • A bolsevik párt szerepe. Radikális és szembe fordul minden egyéb szoc.dem. (mensevik) törekvéssel.

3. 1917. február – a polgári forradalom • Elégedetlenség a Dumában. Figyelmeztetés ellenére a harctéren tartózkodó cár február végén feloszlatja. • Tüntetések Petrográdban, ezt a helyőrség támogatja a Duma Bizottsága létrehozza az Ideiglenes Kormányt. • Párhuzamosan megalakulnak az első szovjetek (kevés bolsevikkel.) • A cár elindul haza a főhadiszállásról, feltartóztatják, márc. 2-án lemond. • Ettől kezdve Oroszo. demokratikus köztársaság. • Az Ideiglenes Kormány gyenge, 1. sz. parancsával megszün-teti a hagyományos katonai fegyelmet (választott biz.ok)

4. Hol vannak és mit csinálnak a későbbi főszereplők? • Lenin Svájcban a, bolsevikok német pénzen. Ápr.3-án lezárt vagonban megérkezik. • Sztálin és Zinovjev márc. végén Oroszo. Távoli részéből • Trockij az USA-ból, belép a bolsevik pártba. • Lenin kiadja áprilisi téziseit • befejezni a háborút, • elkobozni a földbirtokosok földjét és szétosztani (a la- kosság többsége katonáskodó muzsik, paraszt) • feloszlatni a rendőrséget, a katonaságot és a hivatalnoki kart (leváltható és választott emberek)

5. 1917. július - szeptember • Folyamatos sodródás balra; • Júliusban sikertelen hatalomátvétel, Lenin Finnország- ba menekül, Trockijt letartóztatják majd elengedik; • Trockij a petrográdi szovjet elnöke lesz; • Szept.: Bolsevik többség a moszkvai szovjetben; • Okt.25-re összehívják a szovjetek összoroszországi kongresszusát; • Lenin még mindig Finnországban, onnan üzen: „a ha- talmat átvesszük, a többit majd meglátjuk”.

6. Október 25. (November 7). • Okt.10.: a KB dönt a felkelés indításáról, a kormányzó hatalom szétzilálódik; • Okt.24.: lassan, araszolva Trockij irányításával meg- szerzik a legfontosabb irányító pontokat, senki nem akar lőni, este Lenin villamoson megérkezik az irányító központba (Szmolnij); • Okt.25.: Téli Palota „ostroma”, az Auróra cirkáló szerepe, összesen 6 halott, 14.04-kor elfoglalják, a miniszterek örömmel távoznak; Bejelentik, hogy megalakították a Népbiztosok Tanácsát, elnök:Lenin, külügy:Trockij, nemz:Sztálin

7. Forradalmi intézkedések I. • Dekrétum a békéről és a földről; • 1918.jan.18. Összeül az Ideigl. Kormány által kiírt választásokon alapuló alkotmányozó nemzetgyűlés: (59,6% szoc.dem, 24% bolsevik, 16,4% polg.pártok) • Bolsevikek szétkergetik. A hatalom átvétele diktatórikus alapon megtörtént. • Létrejön a proletárdiktatúra. Cél: a kizsákmányolók ellenállásának megtörése, a tömegek irányítása a bolsevik párt (mint élcsapat) vezetésével.

8. Forradalmi intézkedések II. (a háború befejezése) • Bolsevik bejelentés: a háború véget ért, az ellenség fi- gyelmen kívül hagyja, németek megszállják a Baltikumot, Ukrajnát, Bjelorusszia egy részét. • Lenin: területért és egyéb elavult dolgokért nem háborúzunk. • 1918. márc: a Bresztlikovszki (gyalázatos) béke, hatal-mas területi veszteség és sarc (élelmiszer, nyersanyag, arany), tábornoki, tiszti kar egy része megtagadja, • De: a bolsevikok megőrizték hatalmukat

9. Forradalmi intézkedések III. (rombolás és diktatúra) • Ellenség keresése és kreálása, osztálygyűlölet; • Semmiféle törvény nem korlátoz, elveti a parlamentarizmust, közvetlenül az erőszakra támaszkodik, a CSEKA (közv. a Népbizt. Tanácsának irányításával) létrehozása; • Főbe lőni – megfélemlíteni; • Nincs sztrájk csak szabotázs. • Beszolg. kényszer (főként kenyérgabona)a par.-nak. • „Jogfosztottak”: régi uralkodó osztály, munka nélkül jövedelmet szerzők, papság, kulákok. • Lágerek (koncentrációs táborok) Trockij 1918. júni.

10. A polgárháború (vörösök és fehérek) • Kozákok földszerzési jogának megtagadása (36 éves korukig katonák, utána 30 hektár föld); • Csehek és szlovákok elindulnak Vlagyivosztok felé, majd visszafordulnak; • Trockij hadügyi népbiztos reguláris hadsereget szervez (megfélemlített cári tisztek, állandó komisszári felü-gyelet, háborús tapasztalatokkal rendelkező katonák) • Vörös győzelem: az ellenség nem volt összehangolt, nem voltak lényeges politikai vezetői, a szétosztott föld a parasztság tulajdonában maradt.

11. Intervenciós küzdelmek.A lengyel – orosz háború • „14 állam hadjárata” ezzel szemben 1918 és 1920 között nem volt összehangolt támadás; • Intervenciósok kontra internacionalisták(alapos kiképzettséggel rendelkező 250 ezer fő); • Pilsudski lengyel marsall olyan szocialista, aki a „füg-getlenség megállónál leszállt a szoc. Villamosáról. • Kezdeti lengyel sikerek,majd visszavonulás (Kijev május 7 – június 12) • Lenin hiedelme a világforradalmat kirobbantó orosz szikráról és a Varsón át Berlinbe vezető vörös hídról.

12. A fegyveres küzdelmek vége • Varsót akarjuk, majd Berlint akarjuk, Tuhacsevszkij a Visztuláig, de Varsónál megállították az oroszokat. • Lengyel-orosz béke 1920.okt.12, a határ a Curzon vonaltól keletre, Lvov(Lemberg) és Vilnius lengyel. • A kronstadti matrózfelkelés: 1920. végén sztrájkhullám Moszkvában és Petrográdban (1921. jan.:a munkások kenyér fejadagjának csökkentése), csatlakoznak a matrózok A Kronstadtban tartózkodó haditengerészek felkelése, lázadássá nyilvánítása, majd a megtorlás.