1 / 18

Földtani ismeretek

Földtani ismeretek. 9. témakör: Földtani állapotfelmérés Előadó: Dr. Cserny Tibor egyetemi docens. Témakör vázlat. Cél: a környezet "null – állapotának” feltérképezése egy kialakult környezeti kár felmérése Módszer: komplex térképsorozat vagy céltérképek készítése

aloha
Download Presentation

Földtani ismeretek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Földtani ismeretek 9. témakör: Földtani állapotfelmérés Előadó: Dr. Cserny Tibor egyetemi docens

  2. Témakör vázlat Cél: • a környezet "null – állapotának” feltérképezése • egy kialakult környezeti kár felmérése Módszer: komplex térképsorozat vagy céltérképek készítése Az állapotfelmérés tárgya: • a környezet földtani, geomorfológiai, vízföldtani viszonyainak tisztázása, és • a környezetet felépítő közeg tulajdonságainak „in situ” és laboratóriumi vizsgálata

  3. A földtani térképezés lépései • Kutatási program összeállítása • Előkészítő munkák • A terepi felvétel • Mesterséges feltárások létesítése • „In situ” mérések • Anyagvizsgálatok • Térképszerkesztés és szöveges melléklet készítése

  4. A földtani térképezés lépései 1. Kutatási program összeállítása: • a cél megnevezése • a terület lehatárolása • a munkák ütemezése • a kutatás módszerei • a munka szöveges és térképi produktumai • a költségek megtervezése

  5. A földtani térképezés lépései 2. Előkészítő munkák: • a földtani térképek topográfiai alapjainak (Gauss, sztereo, EOTR) kiválasztása és beszerzése • az irodalom tanulmányozása: publikációk és kéziratos jelentések, archív térképanyagok • értékelhető feltárások dokumentációjának összegyűjtése és rendszerezése (fúrási adatok, aknák, feltárások, bányák, stb.) • szakvélemények (archív): vízügyi, építésügyi, bánya • fejlesztési tervek (általános, regionális, lokális) • szórványanyagok

  6. A földtani térképezés lépései • előzetes légifénykép kiértékelések készítése (a ténylegesen létező feltárásoknak és a negyedidőszaki képződmények genetikai típusainak lehatárolása, előzetes tektonikai kiértékelés, a térképezés eredményeivel történő fokozatos korrekció) • az előkészítés írásos és térképi termékeinek összefoglalása (előzetes adatfeldolgozás és értékelés, tematikus térképek)  útvonaltérkép + problémavázlat készítése

  7. A földtani térképezés lépései 3. A terepi felvétel • a terület előzetes bejárása • feltárási és vizsgálati terv: a megkívánt feltárási sűrűség, a méretarány, a morfológiai bonyolultság, a földtani nehézség függvényében (a fúrások, a mesterséges felszíni feltárások, az in situ vizsgálatok és az anyagvizsgálatok elvégzése a mindenkori térképező felelőssége)

  8. A földtani térképezés lépései • részletes terepbejárás és felvétel: terepi megfigyelések, természetes és mesterséges feltárások leírása (pl. 1:10.000 méretarány esetén a térképezendő képződmény vastagsága 1 m, az ábrázolási lehetőség 20 m, az ábrázolási pontosság 10 m), a jegyzőkönyv vezetése (tartalmi követelmények: a fontosabb földtani, szerkezetföldtani, építésföldtani, hidrológiai, hidrogeológiai, geomorfológiai és egyéb szempontok rögzítése)

  9. A földtani térképezés lépései 4. Mesterséges feltárások létesítése • fúrások (zavartalan vagy zavart mintavétellel, gépi száraz és öblítéses, forgatva és ütve működő, mag és teljes-szelvényű, valamint kézi spirál, Földváry, Piston, orosz mintavevő, stb.) • mintavétel (dokumentáció és anyagvizsgálat céljából): rétegenként zavart, zavartalan, illetve átlagolt zavart minták pl. 1-2 méterenként • árkok, aknák (letisztítások) a réteghatár vagy szerkezeti elem kimutatására

  10. A földtani térképezés lépései 5. „In situ” mérések • geofizikai (elektromos, mérnökgeofizikai, gravitációs, mágneses, radar, szeizmikus, stb.) • vízföldtani (felszíni és felszínalatti vizek mennyiségének és minőségének mérése, fúrásban vízszintészlelés: esetenként / periodikusan / folyamatosan, szivattyúzás, visszatöltődés vizsgálat) • geotechnikai (inklinométer, süllyedés mérés, nyírókísérletek, stb.)

  11. A földtani térképezés lépései 6. Anyagvizsgálatok • klasszikus földtani vizsgálatok: ásvány-kőzettan, őslénytani • talaj- és kőzetmechanikai vizsgálatok • vízkémiai és geokémiai (szerves, szervetlen, izotóp) • paleoökológiai (recens paleontológiai)

  12. A földtani térképezés lépései 7. Térképszerkesztés és szöveges melléklet készítése: • a földtani felépítés és a geomorfológiai adottságokból adódó a hegyvidéki területekre 1:25.000-es, a síkvidékire 1:100.000-es méretarányban készülnek • klasszikus földtani térképek (észlelési, fedett és fedetlen földtani) • tematikus „alap”-térképek (talajtani, geomorfológiai, vízföldtani, mérnökgeológiai) • tematikus céltérképek (szintetizáló és analizáló változatok) • térképatlaszok • szöveg: észlelési magyarázó és szöveges jelentés

  13. A térképszerkesztés elvi követelményei • lehetőleg azonos méretarány (de lehet eltérés is) • egységes szín- és jelkulcs • egységesített csatlakozások • ábrázolandó: minőség és mennyiség, ill. statika és dinamika • eszközök: pontszerű (jellel, diagrammal), felületi kiterjedéssel bíró jellel (lokalizálható paraméterek), színnel és egyéb kiegészítő jelekkel, stb. • binominális nomenklatúra használata (pl.: agyagos kőzetliszt = kövér agyag)

  14. A térképezési munkálatok lezárása • Tájegységi térképek megszerkesztése • Tájegységi magyarázók, monográfiák elkészítése

  15. Környezeti károk felmérése • Környezeti kárfelmérés: a talaj, talajvíz, levegőre terjed ki, a szennyeződés minőségét és elterjedését illetően • Auditálásvagy „átvilágítási folyamat”: a környezeti kárfelméréseken túl vizsgálja a kibocsátó és az okozott kár „ok–okozat” viszonyát, átvilágít minden egyes technológiai folyamatot és előírást ad a technológiai változtatásokra • Hatástanulmány, kockázatelemzés: a kárfelmérésen és auditáláson túl modellezéseket végez • Kármentesítés

  16. A földtani szakirodalom elérhetősége • A Magyar Állami Földtani Intézet - Könyvtára (MÁFI, 1143 Budapest, Stefánia út 14.): magyar és idegen nyelveken nyomtatásban megjelent könyvek, monográfiák, folyóiratok és szakcikkek gyűjteménye, továbbá könyvtárközi kapcsolatok rokon szakmák könyvtáraival • A MÁFI Térképtára: topográfiai és nyomtatásban megjelent földtani térképek, változó méretarányban és tematikában

  17. A földtani szakirodalom elérhetősége • A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal – MBFH (1145 Budapest, Colombus u. 17-23.),Országos Földtani és Geofizikai Adattára (OFGA): kéziratos földtani és geofizikai jelentések, fúrások rétegsorai és anyagvizsgálati jegyzőkönyvei, továbbá az Építési és Geotechnikai Adattár (EGA, 1145 Budapest, Colombus u. 17-23): mérnökgeológiai fúrások és szakvélemények

  18. A földtani szakirodalom elérhetősége • Magyarországon megjelenő fontosabb földtani témájú évkönyvek és folyóiratok: • MÁFI és MÁELGI éves jelentései • A MÁFI és a MÁELGI alkalmi kiadványai, évkönyvei • Földtani Kutatás, Földtani Közlöny, Acta Geologica Hungarica • Hidrológiai Közlöny, Hidrológiai Értesítő, Környezet és Fejlődés, stb. • Földgömb, Természet Világa, National Geographic angol és magyar nyelvű kiadásai

More Related