Magyarország regionális folyamatai és térszerkezete

Magyarország regionális folyamatai és térszerkezete Dr. Aubert Antal

I. A szocialista örökség/regionális szakaszok • Szakasz: 1950-es évek • Erőltetett iparosítás: energiagazdaság → hagyományos nehézipar – Északi- és Dunántúli-középhegység tengelye, • Migráció: Alföld → Budapest, Dunántúl, ipari tengely, • Központi tervezés → nincs elkülönült területfejlesztési politika. • Szakasz: 1960-as évek • Iparosítás: feldolgozóipar → dekoncentráció → helyi ingázó körzetek, • 1959 MSZMP kongresszus – területfejlesztési cél megfogalmazása: vidéki ipartelepítés – megyeszékhelyek és az 5 vidéki nagyváros (Boudeville „növekedési póluselméletének hatása).

I. A szocialista örökség/regionális szakaszok • Szakasz: 1970-es évek • Alapiparosodás befejezése, szolgáltató szektor növekedése, • 1968-as reformcsomag → életkörülmények területi közelítése (ipartelepítés önmagában nem elég), → gazdasági szerkezetváltás. • Posztindusztriális fejlődés nem kezdődött meg → eladósodással konzervált! • Regionális fejlesztés: infrastrukturális beruházásokat kívánt volna, de nincsenek források! • 1971 OTK kiegyenlítő funkció – de a különbségek erősödtek

I. A szocialista örökség/regionális szakaszok • Szakasz: 1980-as évek • Ellentmondásos folyamatok: • A regionális politika a legelmaradottabb területek elé fordult („a halmozottan hátrányos térségek felzárkóztatása”), • Új regionális folyamatok formálódtak • Budapest újabb kiemelése megindult, • Mezőgazdasági jövedelmek csökkenése – az Alföld hátránya fokozódik (iparosítása nem hozott eredményt). • 1982 – új magánvállalkozási formák (GMK, PJT, Kisszövetkezetek) – magángazdaságok erőteljes földrajzi koncentrációja (Budapest 50%, vidéki nagyvárosok 25%) • 1986 – helyi tanácsok önállóságának erősítése

I. A szocialista örökség/regionális szakaszok • A szocialista időszak regionális fejlődését a nagy térségek közötti különbségek mérséklődése és a városhálózat kiépülése jellemezte, • a településhálózat inkább csak formailag modernizálódott (falu-város életkörülmény-különbsége, helyi önszervezésre képes társadalom hiánya), • befelé forduló gazdaság, nagyvállalati vertikális integráció (fordizmus)  belső piaci hálózatok gyengék  települési-, térbeli koordináció hiánya, • a terület- és településfejlesztési politikának csak önálló kompetenciája nem volt, de kiegyenlítő hatása valamennyire érvényesült (nem derült ki, hogy mely régió vagy település mennyire alkalmas a modern gazdaság működtetésére).

II. Új regionális folyamatok Magyarországon A rendszerváltozás következményei • megváltoztak a területfejlesztés szereplői: • gazdasági szereplők: helyi döntések (vállalati, társulások, kamarák) külföldi tőke döntései állami függés határ menti kapcsolatok • helyi önkormányzatok szerepe nőtt, szövetségük • központi kormányzat területfejlesztési politikája - 1996. OTT (Központi Tervhivatal  Területfejlesztési Alap) • regionális tanácsok 1996-tól • civil társadalmi szervezetek • háztartási döntések (lakásépítés, elvándorlás, fogyasztás szerk.)

II. Új regionális folyamatok Magyarországon A rendszerváltozás következményei • gazdaság nagyfokú leépülése új folyamatokat indított el: • állami tulajdonú gazdasági szervezetek, mgtsz-ek átalakulása  területileg eltérő módon? vidéki részlegek bezárása! (1986-92: 50 %) • újabb iparszerkezet lassan épül ki → válságrégiók kialakulása  "a fejlett ipari vidékek"-ből,  falusi régiók. • területi egyenlőtlenségek az életkörülményekben fokozódtak, • jelenleg egy dinamikus régió típus határolható el: Budapest-Bécs tengely (Nyugat - Magyarországon) + néhány nagyváros (a korábbi gazdasági körzetrendszer eltűnése) • a magángazdaság elterjedése • jóval kevesebb települést tart előnyösnek, mint az állami (10.000 főre vetítve: Bp.  1/2-e Komárom - Esztergom, Győr – Mosón – Sopron megye) • okai: kereskedelem + szolgáltatásban jelenik meg • külföldi tőkeberuházások is a fővárosban összpontosul (50 %)

II. Új regionális folyamatok Magyarországon Az európai térfolyamatok megjelenése • 1970-es években a világgazdaságban új, hosszú távú technológiai ciklus kezdődött meg  új gazdasági terek: • a termelés földrajzi dekoncentrációja • szellemi tevékenységek • döntéshozatal földrajzi koncentrációja jellemző • megerősödött a nagyvárosok szerepe • megváltozott a város-vidék viszonya • megváltozott a gazdasági körzet hagyományos építkezése • Ny-i határ nyitottsága: közvetlen kapcsolódás a nyugat-európai térfolyamatokhoz

III. Az új gazdasági tér formálódása MagyarországonA posztfordizmus gazdasági tere • A magyar gazdaság felzárkózási feladata kettős: • a piacgazdaság tulajdoni, szervezeti, működési viszonyainak átvétele a Ny-on 20 éve kibontakozott gazdasági ciklus követése. • A fordizmus jellemzői: • szabványosított ipari termelés, • állam erőteljes beavatkozása, • tőkebefektetések nagy része a nagy ipari ágazatokba, • nagy vállalatok uralma. (folyt. köv. dia)

III. Az új gazdasági tér formálódása MagyarországonA posztfordizmus gazdasági tere • A fordizmus jellemzői: • bővülő anyag- és energiafogyasztás, • társadalmi szerkezet: nagyüzemi munkásság - kistulajdonosi, nagytőkés, alkalmazotti csoportok elkülönülése, • foglalkozási átrétegződés mezőgazdaságból az iparba, • vállalati vertikális integrációk, • nemzeti keretek, • területi szervezetek a gazdaságban: földrajzi koncentrációs hajlam, agglomerációs előnyök, nyersanyagforrás, nagy tömegű munkaerő, nagy fogyasztópiac, szállítási útvonalak kombinációjából felépülő gazdasági körzetek, városnövekedés. • Államszocialista tér: a fordizmus/fordista térszerveződés szélsőséges esete.

III. Az új gazdasági tér formálódása MagyarországonA posztfordizmus gazdasági tere • A posztfordista gazdaság : Ny-on az 1970-es évektől • gazdaság szerkezeti átalakulása (tercier, kvaterner szektor), • gazdasági tevékenység átalakulása (funkcionális fejlesztés: gyártás - forgalom - elosztás/fogyasztás és a szabályozás), • telephelyválasztás szempontjai megváltoztak: • munkaerő minősége • települési környezet • információs hálózathoz való kapcsolódás • vállalati szervezet átalakulás: transznacionális társaságok horizontális kiterjedése - vertikális dezintegráció (a szokásos telephelyes nagyvállalat helyébe a sok alvállalkozót foglalkoztató nagyvállalat lép). A vállalati központ a gazdasági kapcsolatok térhálóját alakítja ki maga körül. A kis- és középvállalkozások megerősödésének ez a beszállítói rendszer a fő forrása,

III. Az új gazdasági tér formálódása MagyarországonA posztfordizmus gazdasági tere • A posztfordista gazdaság: • technológia változásai a regionális folyamatra a dekoncentrált telepítést teszi lehetővé  dezurbanizációs jelenségeket indított, • társadalmi szerkezet: felsőfokú szakember-szükséglet + iskolázott, de szakképzetlen munkaerő  a hagyományosan képzett szakmunkások iránti kereslet csökkent, • osztálytagozódás elmosódik: kiszélesedik a középosztály, másfelől erős tőkekoncentráció megy végbe, • jelentős munkanélküliség, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése.

III. Az új gazdasági tér formálódása MagyarországonA posztfordizmus gazdasági tere • változások: • a korábbi gazdasági körzetek átalakultak • földrajzi dekoncentráció + (munkaerő + információ) + nagyvárosok megerősödése (transz. vállalati központ, pénzintézeti központ) • vesztesek a régi ipari körzetek • a térkapcsolatok átlépik az országhatárokat (globalizáció) • ugyanakkor a csoportidentitások megerősödése • nemzeti terek leértékelődése  Az átmenet térszerkezete

III. Az új gazdasági tér formálódása MagyarországonAz átmenet térszerkezete • Területi differenciálódás, a regionális különbségek növekedése  jelzőszámokkal mérhető (területi bontás szükséges), • a szerkezeti átalakulás úgy megy végbe, hogy közben piacvesztés, recesszió következik be, • a gazdasági megújulás elemei területileg erősen koncentráltan jelennek meg, • Ny – K-i országrész megosztottsága újjáéled, • a regionális fejlődés nagy változatosságot mutathat (alaptényezői: emberi tőke, innovációs készség vagy vállalkozási hajlam).

IV. A regionális folyamatok alakulásának lehetséges forgatókönyvei - A regionális fejlődés elemei 1. A gazdasági növekedés 2. A gazdasági szerkezet • mezőgazdasági övezetekben (korábbi regionális funkció elvesztése) • export orientált marad-e? • iparban: tudósigényes ágazatok  nagyvárosi koncentráció bér – munkaigényes fogyasztási cikkgyártás  szétszórtabb település transznacionális vállalatok szerepe kisvállalatok  helyi gazdaságban • tercier szektor: kutatásfejlesztés szolgáltatás export  idegenforgalom  háztartási szolgáltatások • fekete gazdaság: nagyvárosokban K-i periférián szezonális munkaerőt foglalkoztató intenzív agrár-körzet idegenforgalmi körzet 3. A népesség • 2005-ig 2-3 %-kal tovább fogy elöregedik földrajzi eloszlása koncentrálódást mutat  lefékeződik

Magyarország regionális folyamatai és térszerkezete