A kamarák szerepe a felnőttképzésben

1. A kamarák szerepe a felnőttképzésben Bihall Tamás MKIK alelnök Budapest, 2010. október 12.

2. A foglalkoztatási ráta alakulása EU összehasonlításban (Forrás: ÁFSZ)

3. Csehország 1 millióval több foglakoztatott Szlovákia 5 millió lakos 70 ezer rokkantnyugdíjas Mo. 800 ezer rokkantnyugdíjas

4. Foglalkoztatás – 1 millió új munkahely • Prioritások meghatározása • Élőmunka-terhek csökkentése • TB ellátások, táppénzszabályozás és nyugellátási rendszer anomáliáinak • feloldása • Rugalmas foglalkoztatási formák erősítése: Magyarországon a nők 6,2%-a, Hollandia 75,3%-a részmunkaidőben dolgozik • Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök erősítése, a Munkaerő-piaci Alap felügyeletébe a kamarák bevonása • Szociális segélyek juttatásának szigorítása • Minimálbér felfüggesztése • „Átmeneti foglalkoztató szervezetek” kialakítása • Csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának módosítása • Közmunkaprogramok módosítása: Önkormányzat 85 ezer Ft, vállalkozás 28,5 ezer Ft támogatást kap • Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása • Pályakezdők munka tapasztalatszerzési támogatás: három hónapos várakozás felesleges. Bruttó bér 80%-a a támogatás • 50 év felettiek foglakoztatásának támogatása: bér+járulék

5. A Magyar munkaerőpiac jövője Felkészítő prezentációFelhasznált anyagok:Parragh László prezentációiÉVOSZ jelentésÁSZ jelentésKSH, ÁFSZ , Eurostat anyagok, ábrákGVI prezentációiDr. Szilágyi János prezentációiÚjságcikkek, tanulmányok Forrás: KSH, 15-74 év között

6. Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés • Nemzetstratégiai cél: 1 millióval több foglalkoztatott, minden szakpolitikát ennek kell alárendelni. • Sikeres szakképzési rendszer nem képzelhető el a gazdaság meghatározó részvétele nélkül. Munkával egybekötött, munkatevékenységbe ágyazott szakképzés. A szakképzés súlypontja a vállalati gyakorlati képzés. Nincs elméleti csavarhúzás, tetőfedés. • Szakképzés nem csak tanügy-igazgatási kérdés hanem foglalkoztatáspolitikai kérdés is. Középtávon munkaalapú társadalom megteremtése stratégiai cél: munkaerő-piaci aktivitás 55%  70%

7. Szakképzés politika, szakképzési stratégia • A szakképzés reformjának egyik legfontosabb vezérlőelvének a gazdaság fejlődése kell hogy legyen. Nem szerencsés, ha ez egyoldalúan alárendelődik az iskolák létének. • A szakképzésre fordított hazai és uniós milliárdoknak sokkal jobban kell hasznosulni a gazdaság és a munkaerő-piac számára. Szakképzési „papírgyártás” helyett több konkrét hasznosítható eredmény kell. • A felnőttképzés nem helyettesítheti a szakképzést. A szakemberellátást az iskolai szakképzésre kell alapozni, a felnőttképzés a rövidtávú munkaerő-piaci korrekciókat kell hogy szolgálja, valamint a továbbképzést.

8. Keresletvezérelt szakképzési rendszer • Alapvető érdek: • ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli • Ennek szinkronban kell lennie: •  Az egyéni aspirációkkal, tehetséggel, •  A képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel •  Különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával • Az RFKB beiskolázási szerkezet: • felnőttképzés, gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása

9. Előre jelezhetők-e a munkapiac jellemzői? Nem csupán lehetséges – szükséges • Az állam kötelezettsége, hogy megfelelő adatokra, tudományos elemzésekre támaszkodó előrejelzéseket adjon a kereslet és kínálat várható alakulásáról, a szakmai követelmények változásáról az elegendő információkkal nem rendelkezők számára. • Transzparencia és elérhetőség

10. Javasolt létszámváltozás átlagos mértéke országos szinten

11. Mind a hét régióban kiemelten támogatott szakképesítés Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Elektronikai műszerész Ács, állványozó Épület- és építménybádogos Kőműves

13. Az MKIK stratégiája a felnőttképzés területén • Helyzetelemzés • Gazdasági környezet igényeinek számbavétele • Szakmapolitikai kérdések áttekintése • Az iskolarendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés viszonya • Az állami irányítás gyakorlatának elemzése • Működő kamarai gyakorlat leírása • Finanszírozás főbb kérdései

14. Az MKIK stratégiája a felnőttképzés területén • 2. A felnőttképzés minőségbiztosításának fejlesztése • Kamarai akkreditációs rendszer feltételeinek megteremtése • 3. A vizsgáztatási rendszer átalakítása • Regionális vizsga- és módszertani központok létrehozása • tulajdonság-kompetenciák mérésének megszüntetése • kamarai vizsgabiztosok rendszere a felnőttképzésben

15. Az MKIK stratégiája a felnőttképzés területén • 4. Egyéb feladatok • A mesterképzés és vizsgáztatás áttekintése • ismeretnyújtási és korszerűsítő rendszer kialakítása • minimális óraszámok meghatározása • gyakorlati képzés ellenőrzése • az OKJ szakmák és a kapcsolódó hatósági képzések áttekintése és szinkronizálása

16. Köszönöm a figyelmet!