Szektorsemlegesség Európában – magánszolgáltatók közszerepben

1. Önkormányzati Egészségügyi Napok XVIII. Konferencia 2014. szeptember 2. Szektorsemlegesség Európában – magánszolgáltatók közszerepben Ivády Vilmos PTE KK

2. Az előadás fókuszában: • magánszolgáltatók szerepvállalásának közgazdasági, politikai és társadalmi megfontolásai, várakozások • szabályozási vagy érzékenységi kérdés a privatizáció? • szektorsemlegesség Európában, a magánosítás trendjei és érzékeny kérdései Európában- néhány példa

3. Privatizáció, makro nézőpont: közgazdasági várakozások megtakarítás profit Ellátás költsége, magán-szolgáltató Árverseny, árcsökkenés Ráfordítás-csökkentési modell Szolgál-tatási díj Nem szolgál-tatási díj Eredményesség: hatékonyság javulás ˃ üzemgazdasági profit Ellátás költsége, magán-szolgáltató Eredmény-növelési modell Minőségi verseny, minőségjavulás (várólista) Ellátás költsége, állami szolgáltató profit + ellátás,+ minőség

4. …és várható kockázatok • A monopólium kockázata: a privatizáció piaci verseny és/vagy szigorú minőségbiztosítás nélkül nem biztosítja a forrásfelhasználás hatékonyságának növelését • A piaci verseny felesleges kapacitások fenntartása mellett lehetséges, ami drágítja az egészségügyi rendszer működtetését • A tőkemegtérülési kényszer indokolatlan költségcsökkenésre, a betegek szelekciójára ösztönözhet • Ahol pontosan nem definiálható a szolgáltatások tartalma, ott fennáll a betegellátás biztonságának és minőségromlásának kockázata

5. Szabályozás: uniós és nemzeti szinten • Nincs EU-s direktíva az egészségügyi ellátásról, csak alapelvek érvényesülése • Kivétel: határon túli ellátásokra való jogosultság (2011/24/EU onpatientsrightsincross-borderhealthcare) • Nemzeti szabályozási szint • Benne: magánszolgáltatók beengedése a közfinanszírozott ellátásokba országonként eltérő, de általában megengedő • Kockázatok kezelése: gazdasági racionalitás vagy politikai ideológia alapján

6. Magánszolgáltatók közreműködése: európai trendek • Minden országban jelen vannak, de a jelenlét • Területei (ellátási fajták és progresszivitási szintek) • Mértéke (aránya a teljes közfinanszírozásban) jelentősen eltérő • Általános jellemzők: • Társadalombiztosítási rendszerekben erősebb • Kevesebb ellenállás • Állami egészségügyi rendszerekben gyengébb • Erősebb ellenállás: pl. Svédország, Anglia, Spanyolország • Nyugat-Európában a jóléti modell válsága, • Hatékonyságjavítás • Gyorsabb adaptáció a változó környezethez • Kelet-Európában a forráshiány a fő motiváció • Ellátási minőség javítása • Pótlólagos források bevonása

7. Magánszolgáltatók közreműködése: európai trendek • Alapellátás • Itt kötődik leginkább a magánszolgáltatás a közfeladat ellátásához, szinte mindenütt vállalkozó vagy szabadfoglalkozású háziorvos működteti a praxist • Angliában a háziorvosok egyúttal a szakellátás vásárlói is (GP konzorciumok), a belső piac fejlesztésben Anglia úttörő, • NHS kiadásainak 60 %-át generálják • Spanyolország, Finnország, Svédország esetében domináns az állami praxis • A többi EU-s országban a magánpraxis illetve a szabadfoglalkozású praxis dominál • Sürgősség, mentőszolgálat • Általános a magánszolgáltatók jelenléte, nagyobbrészt a betegszállításban, légimentésben, speciális mentésben

8. Magánszolgáltatók közreműködése: európai trendek • Járóbeteg szakellátás • Cél: várólisták megszüntetése • Általában elfogadott a közfinanszírozott magánpraxis, de mértéke eltér az állami és a társadalombiztosítási rendszerekben • Tendencia az egynapos sebészetek, diagnosztika privatizációja • Fekvőbeteg ellátás • Nagy eltérések • Állami egészségügy észak, 10 % körüli a magánszolgáltatók részesedése • Állami egészségügy dél, 25-30 % a részesedés • Társadalombiztosítás nyugat, akár 40-50 % • Társadalombiztosítás kelet, 10 % alatt

9. Jogi szabályozás- finanszírozási befogadás • Jogi szabályozás kifejezetten nem akadályozza a szektorsemlegességet, a befogadásból nincsenek automatikusan kizárva a magánszolgáltatók • Vannak explicit korlátok • Lengyelország, ahol a TB költségvetés 1,5 %-a a magánszektoré • Vannak implicit korlátok • Társadalmi ellenállás • Minimumfeltételek érvényesítése • Kormányzati szándék • Néhány kizárási kivétel • Svédországban a StGöran kórház privatizációja után a „ Stop law” befagyasztotta a sürgősségi kórházak privatizációját • Angliai nyitás • Independent TreatmentCentresProgramme, kis kockázatú elektív sebészet, nagy hatékonysággal • Konkordátum a magánszektorral évi 150.000 beavatkozás elvégzésére • Szerződés 40-50.000 katarakta műtét elvégzésére

10. Véleménykülönbség a privatizáció körül • Anglia • Az egészségügyi miniszter: a privatizáció a betegek nagyobb választásáról, a minőség javulásáról és az erősebb kontrolról szól • Civilek: ez a profitról szól, fel kell erre hívni az orvosok és a betegek figyelmét • Svédország • A magánszolgáltatók költségcsökkentése a profitot szolgálja, nem a betegek érdekeit (felnőtt pelenkák lemérése, hogy fér-e még bele több…) • Az emberek nem tudják megemészteni, hogy az ő gyógyulásuk a profitról szól • A stockholmi StGöran korház privatizálása: Angliában akkor adtak el kórházat ha pénzügyi válságba került, Svédországban a legjobbat adták el • Capio Holding a StGöran üzemeltetője: „a legjobból még jobbat csinálunk”, ” a profit ösztönzi a munkavégzést, nem az altruizmus” ( a holding elnöke) • Az adófizetők pénzét szivattyúzzák ki (Nordic Capital pere)

11. Délen és középen sem más a helyzet… • Spanyolország: • Madridban állandósult sztrájkok a privatizáció ellen, 27 tartományi kórházban magáncég venné át a kórházak üzemeltetését a 270-ből • A kormányzat a válságra és a költségcsökkentési kényszerre hivatkozik • Ausztria: • Steiermarkban a tartományi kormány mind a 21 területi kórház üzemeltetését szerette volna kiszervezni, csak egyet sikerült megvalósítani a társadalmi ellenállás miatt • A bécsi általános kórház üzemeltetését sikerült kiszervezni • Magyarország: • Állami egészségügy felé • 28+3 gazdasági társaság költségvetési szervé alakult, csak 3 magántáraság maradt meg • Diagnosztikai vállalkozásokat visszavenné az állam (labor, képalkotó diagnosztika)?

12. Példáka magánszolgáltatók közreműködésére a közellátásban • Kórházak privatizációja • Legradikálisabb privatizáció • Németország az élen, 25 %-ra nőtt a for-profit kórházak aránya • Svédország megtorpant • Anglia , Ausztria fontolva halad • Több kórház visszaállamosítására került sor • Új magánkórházak alapítása • Nagyrészt magánbiztosítási rendszerre épülnek • Alapításuk a magánbiztosítás terjedésének függvénye • Lengyelországban 5 % alatt az új magánkórházak ágyszámának aránya, de gyors növekedés prognosztizálható • Magyarországon a magánkórházak létjogosultsága korlátozott, nincs TB finanszírozás, kicsi a kereslet (szűk spektrumú magánklinikák)

13. Példáka magánszolgáltatók közreműködésére a közellátásban • Outsourcing • Belső piac fejlesztése • Anglia törekvései, labor, képalkotás, elektív sebészet • Menedzsment kiszervezések, Ausztria, Spanyolország • A viták ellenére a privatizáció halad tovább • Stockholm StGöran kórházat újabb 10 évre működtetheti a Capio, 120 m svéd korona megtakarítása mellett (”oda a profitunk, ha nem hajtunk végre költségcsökkentést”) • A svéd helyi önkormányzatok már sem az egészségügyi központok lokációjába, sem a számukba nem szólhatnak bele • Anglia a széles körű privatizáció útján, a mentőszolgálattól a kiemelt kórházakig • Olaszország, Görögország és Spanyolország a válság miatt privatizál

14. Multik Európa közellátásban • Capio AB, Svédország • StGöran kórház+ német magánkórház lánc átvétele • További 6 országban van jelen ( Sp, 1., Fr, 2. NHS legnagyobb partnere) • Tőzsdei eladási ára 1,8 mrd EUR • Apaxpartners, vegyes tulajdon (US, GB) • Capio és a Netcare (Dél-Afrika) tulajdonosa • Netcare a General HealthcareGroup (49 angliai kórház) tulajdonosa • Vezető egészségügyi befektető a világban • Franciaország 2. legnagyobb magán lánca (34 kórház) • Generale de Santé, Franciaország • 173 magánkórház Franciaország és Olaszország, valamit Németországi terjeszkedés

15. Multik Európa közellátásban • Fresenius, Németország • Európa vezető dialízis szolgáltatója • Számos országban van jelen, Európán kívül 2000 dialízis központ • Helios vevője, amely cseh és ausztriai irányban terjeszkedik • VAMED kórházüzemeltető tulajdonosa, amely a bécsi általános kórházat üzemelteti • Medicover, Svédország • Biztosító és ellátó egyben • Közép-Európa legnagyobb befektetetője • Euromedic, Hollandia • 74 egészségügyi központ 12 országban • Közép-Európa második legnagyobb befektetője • Diagnosztikai üzletág, a GE Capital is tulajdonos

16. A két út egy irányba vezet? • Egészségpolitikai célkitűzések: • Forrásbevonás • Menedzsment eszközök bővítése • Minőségjavulás • Várólista csökkentés • Technikai hatékonyság növelés Magánszektor növekvő szerep (pl. Szlovákia) Magánszektor csökkenő szerep (pl. Magyarország) Egyértelmű válasz hiánya

17. Levonható következtetések • A szektorsemlegesség érvényesülését elsősorban nem a jogi szabályozás vagy az egészségpolitikai döntéshozók korlátozzák, hanem a társadalom viszonyulása a magánosítás kérdéséhez • A privatizáció és körülötte a vitaráirányítja a döntéshozók és a laikusok figyelmét az egészségügyre, a hatékonysági problémára és a hozzáférési anomáliákra, ebből a közszolgáltatás is profitál • A magánbefektetők térnyerése a bizonytalanság ellenére is töretlen: az egészségügyi szektor működése nem ciklikus,válság idején is stabil, államilag támogatott kereslet • A magánszolgáltatók bevonásának motivációja és fogadtatása eltér Kelet- illetve Nyugat-Európában, valamint az állami illetve a társadalombiztosítási rendszerekben • A magánszolgáltatók elfogadottsága az ellátás progresszivitásával fordítottan arányos, és a társadalombiztosítási rendszerekben erősebb