1 / 34

Pártok és pártrendszerek Magyarországon

Pártok és pártrendszerek Magyarországon. 1867-1949. I. 1867-1914. Előzmény: 1846-1847 Az első pártok: Konzervatív Párt Ellenzéki Párt 1848-49-es forradalom, az Ellenzéki Párt vezetésével 1861 Az Ellenzéki Pártból kettő lesz: Felirati Párt és Határozati Párt.

arnon
Download Presentation

Pártok és pártrendszerek Magyarországon

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Pártok és pártrendszerek Magyarországon 1867-1949

  2. I. 1867-1914 • Előzmény: 1846-1847 • Az első pártok: Konzervatív Párt • Ellenzéki Párt • 1848-49-es forradalom, az Ellenzéki Párt vezetésével • 1861 Az Ellenzéki Pártból kettő lesz: • Felirati Párt és Határozati Párt

  3. A Kiegyezés és induló pártjai • Parlamentáris alkotmányos monarchia • Közös és külön ügyek • Az uralkodó fenségjogai • A pártok • Balközép Jobbközép • Szélsőbal Konzervatívok • 48-as Párt Deák Párt • Függetlenségi Párt Konzervatívok

  4. A pártstruktúra rögzülése 1875-től • A kormánypárt 1905-ig: Szabadelvű Párt • 1910-től: Nemzeti Munkapárt • A fő ellenzéki párt: Függetlenségi és 48- • as Párt • A Konzervatív Párt és utódpártjai: • (Mérsékelt Ellenzék, Egyesült Ellenzék, ÚJ Párt, Nemzeti Párt, Alkotmány Párt)

  5. A választójog a Monarchiában • Kétkamarás parlament: Képviselőház • Főrendi Ház • Cenzusos választójog (csak férfi, egynegyed telek, 3.szobás ház, 105 FT jövedelem, vállalkozó, értelmiségi,stb). • Rövid választási kampány • Nyílt választójog • Korteshadjárat és lefolyása • Eredmény: a váltógazdaság lehetetlen

  6. A Dualizmus pártjainak jellemzése • PROTOPÁRTOK • Klubpártok • Hiányzik: tagság, szervezet, pártprogram, ideológia • Politikai törésvonal – közjogi kérdés: a kiegyezés elfogadása-elutasítása és a hatalom

  7. Váltógazdaság helyett • Obstrukció • Az obstrukció formái • A Házszabályok

  8. Modern politikai törésvonalakAz ideológiai pártok megjelenése • Országos Antiszemita Párt • Katolikus Néppárt • Polgári Demokrata Párt • Országos Polgári Radikális Párt • Nemzetiségi pártok

  9. Parlamenten kívüli pártok a századfordulón Magyar Szociáldemokrata Párt 48-as és Függetlenségi Országos Gazdapárt Független Szocialista Parasztszövetség Országos Keresztényszocialista Párt A magas cenzus miatt nincs parlamenti képviseletük

  10. A Dualizmus továbbélésének feltétele a modernizálás • Nemzetiségi kérdésben: trializmus, vagy föderáció • A választójogban: a cenzus csökkentése, a váltógazdaság beindulása

  11. 1918-1919A rendszerváltások éve • Kísérlet a polgári demokrácia megteremtésére 1918 októbere A háborús vereség hatása:a kormány lemondása Kettőshatalom: a Nemzeti Tanács megalakulása okt.24-én Pártjai: MSZDP, PRD, Károlyi Párt

  12. A polgári demokrácia rendszere • Kormánya: Népkormány. Koalíció: Károlyi Párt, MSZDP, Polgári Radikális Párt • Parlamentje: Nagy Nemzeti Tanács • (Helyette: Intéző Bizottság) • Alkotmánya: 1918 nov.16- Néphatározat • (köztársaság, általános választójog, szabadságjogok, földreform)

  13. Pártstruktúra 1918-1919-ben • Ellenzéki Pártok: • Konzervatív polgári ellenzék: • Függetlenségi és 48-as Párt • Keresztényszociális Néppárt • Országos Földműves Párt • Magyar Polgári párt • Nemzeti Egyesülés Pártja

  14. Szélsőséges pártok és szervezetek • Szélsőbal: Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) • Szélsőjobb: Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE), Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME), Székely Nemzeti Tanács, Felvidéki Liga • Közös bennük: a diktatúra szükségessége

  15. 1919, a Tanácsköztársság • 1919 március 21: kommunista hatalomátvétel, egypártrendszer • KMP, MSZDP egyesülésével: Magyarországi Szocialista Párt (MSZP) • Parlament: Tanácsok Országos Gyűlése • Kormány: Forradalmi Kormányzótanács • Közigazgatás: tanácsrendszer • Tanácsválasztás, elektori rendszer

  16. A neokonzervatív – Horthy-rendszer (1920-1944) • Az induló pártok: • Keresztény Nemzeti Egység Pártja (KNEP) • Egyesült Kisgazda és Földműves Párt • MSZDP • Keresztényszocialista Párt • 48-as és Függetlenségi Párt • Nemzeti Demokrata Párt

  17. A politikai rendszer.Államforma, államfő. A hatalom birtokosai • Államforma: király nélküli királyság • Államfő a kormányzó • Horthy jogkörei: egyszeri vétójog, parlament feloszlatása, miniszterelnök kinevezése, legfőbb hadúr • A hatalom birtokosai: a konzervatív nagybirtok, a liberális nagytőke és radikális jobboldali középrétegek

  18. A politikai rendszerParlamentarizmus, választójog • Parlament: 1926-ig : egykamarás • 1926-tól: Képviselőház és Főrendiház • Választójogi törvények • 1919-1920 • (Majdnem) Általános, titkos. Nőknek: írni-olvasni tudás. 24 év, fél év egyhelyben lakás, 6 év állampolgárság • Index: 74 százalék

  19. Választójog • 1922-es módosítás • Nyílt- vidéken • Életkor: férfi 24, nő 30 • 4 elemi, 2 év helyben lakás, 10 év állampolgárság • Index: 58 százalék

  20. Választójog • 1938-as választójog • Titkos • Városok: lajstromos, vidéken egyéni • Életkor: férfi 26 év, nő: 30 • 6 elemi, 6 év helyben lakás, 10 év állampolgárság • Index: 47 százalék

  21. Pártstruktúra 1922-1944 • Parlamenti pártok • Kormánypártok • Egységes Párt (Kisgazdapárt és KNEP) • Nemzeti Egység Párt • Magyar Élet Pártja • Ellenzéki Pártok • MSZDP, Független Kisgazdapárt, Keresztényszocialista Párt, Legitimista Párt, Polgári Szabadság Párt, Egyesült Keresztény P.

  22. Pártstruktúra 1922-1944 • Parlamenten kívüli pártok • Szélsőbal: KMP és Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP) • Szélsőjobb: Nemzeti Akarat Pártja (NAP), Kaszáskeresztes Párt, Nyilaskeresztes Párt. Magyar Nemzeti Szocialista Párt, Hungarista Mozgalom, stb • Hitler- a szélsőjobb bekerülése a parlamentbe

  23. A politikai rendszer sajátossága:a kevertség • Konzervativizmus, liberalizmus és diktatórikus vonások • Alkotmányos parlamentáris rendszer autoriter vonásokkal • Keresztény nemzeti eszmerendszer • Nemzeti, konzervatív dominancia,bal- és szélsőjobb ellenességgel, kis antiszemitizmussal

  24. Rendszerváltozások 1944-1945 • 1944 végétől Magyarország szovjet érdekszféra • A sztálini forgatókönyv a kommunista diktatúra fokozatos bevezetéséről

  25. A kettős politikai tagoltság, 1944-1945 • I. Geopolitikai értelmezés • Nyugat-Magyarország: totális fasizmus, Szálasi és a Nyilaskeresztesek rémuralma • Keleten: Többpártrendszer és polgári demokrácia születése • Ellenzéki pártok újjáalakulása: MSZDP, MKP, Független Kisgazdapárt, Nemzeti parasztpárt,Polgári Demokrata Párt, Magyar Radikális Párt. Összefogásuk: Ideiglenes Parlament és Ideiglenes Kormány

  26. Kettős politikai tagoltság • II. A demokrácia két útja • 1. A felülről létrejött rendszer: pártok, parlament, kormány • 2. Az alulról kialakított lehetőség: a nemzeti bizottságok rendszere (pártok nélkül)

  27. Kettős politikai tagoltság • III. A szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) • A SZEB a magyar politikai rendszer (parlament, kormány) felett áll. • Oka: Magyarország megszállt ország • Korlátozott szuverenitás • Korlátozott politikai pluralizmus

  28. Politikai rendszer 1945-1947 • 1945 novemberi választások • Választójog: titkos, általános, közvetlen. • Életkor: 20 év, cenzus nincs • De kizárva:volt fasiszta vezetők, német nemzetiségűek • Parlament: egykamarás: 409 képviselő • Pártlistás szavazás

  29. Az 1945-ös választások • Az induló pártok: • Független Kisgazdapárt (gyűjtőpárt) • Magyar Kommunista Párt (moszkovita és hazai vonal) • MSZDP • Nemzeti Parasztpárt • Polgári Demokrata Párt • Magyar Radikális Párt • Nincs bal- és jobboldali párt!!!

  30. Az 1945-ös választások • Eredmények: • FKgP: 57 % • MKP: 17 % • SZDP: 17 • NPP: 6,8 % • Koalíciós kormány. Min.elnök: Tildy Zoltán • 1946 jan. 31: Köztársaság: Elnök: Tildy

  31. A szalámitaktika, 1946-1947 • FKgP: az „arányosítás” követelése • MKP: a szalámitaktika megindítása • Cél: a prominens kisgazdavezető kizáratása – vagy bezáratása • Példák: Sulyok Dezső, Kovács Béla és Nagy Ferenc • Eredmény: a Kisgazdapárt feldarabolása, utódpártok kialakulása

  32. Az 1947-es választások • 10 párt indul • Eredmények: • A koalíció 60 % (MKP, 22%, FKgP 15 %, SZDP 15 %,NPP 8 % • Ellenzék: Demokrata Néppárt (DNP)15%, Magyar Függetlenségi Párt (MFP)13%, Független Magyar Demokrata Párt (FMDP)5%. Még: Keresztény Női Tábor (KNT), PDP, MRP. • A „Kékcédulás választás”

  33. A kommunista rendszerhez vezető fordulat éve, 1947-1948 • A Tájékoztató Iroda létrejötte a sztálini forgatóköny változása • A Pártok megrendülése, a mérsékeltek további kizáratása • 1948 június: az SZDP egyesítése az MKP-val. A Magyar Dolgozók Pártja létrejötte. MDP=bolsevik párt, cél a proletárdiktatúra

  34. A kommunista diktatúra „legitimációja” 1949-ben • A pártstruktúra: az MDP látszatkoalíciója az FKgP-vel és az NPP-vel • Maradék lojális ellenzéki pártok: PDP, MRP, FMDP • 1949 febr. Függetlenségi Népfront • 1949 május: Népfront – egységlistás- választások: Részvétel 96%, eredmény 96 %.A totális kommunista diktatúra legitimálása

More Related