Polgári jog 2.

1. Polgári jog 2. Öröklési jog Végintézkedésen alapuló öröklés

2. Végintézkedés fogalma Mindazok a jogilag megengedett formák, amelyekben az örökhagyó vagyonáról halála esetére rendelkezhet. Formái: • Végrendelet • Öröklési szerződés • Halál esetére szóló ajándékozás

3. Végintézkedési képesség • Végrendelkezni csak személyesen lehet (teljes végintézkedési képessége csak a teljesen cselekvőképes személynek) • Cselekvőképtelen személy érvényesen semmilyen végintézkedést nem tehet • Korlátozottan cselekvőképes személy érvényesen csak közvégrendeletet tehet • Vak, írástudatlan, valamint az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van csak közvégrendeletet, szóbeli végrendeletet tehet • Néma, süketnéma szóbeli végrendeletet nem tehet

4. Végintézkedési szabadság Favor testamenti elv: - örökhagyó akaratának minél teljesebb érvényesülése - törvényes öröklésre csak annyiban kerül sor, amennyiben végintézkedés nincs vagy az a hagyatékot nme meríti ki

5. Végrendelet Fogalma: Örökhagyó olyan egyoldalú nyilatkozata, amelyben vagyonáról, vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik. Minimális kellékei: (PK 85. sz.) - Külsőleg az örökhagyótól származóként jelentkezzék (nem lehet megbízott útján) • Halálesetre szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik • Ezek megléte esetén létező, bármelyik hiányában nem létező (bíróság, közjegyző hivatalból vizsgálja)

6. Végrendelet fajai • Írásbeli végrendelet 1. közvégrendelet 2. írásbeli magánvégrendelet 2.1. holográf 2.2. allográf 2.3. közjegyzőnél letett magánvégrendelet II. Szóbeli végrendelet

7. Írásbeli végrendeletek alakszerűségi követelményei Közvégrendelet: • közjegyző vagy helyi bíróság előtt lehet tenni. Összeférhetetlenségi szabályok: • Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek vagy a végrendelkező házastársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. • Érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól.

8. Írásbeli végrendeletek alakszerűségi követelményei Valamennyi írásbeli magánvégrendeletre vonatkozó közös szabályok: • csak olyan nyelven, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen írni, illetőleg olvasni tud. • Nem lehet gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással • végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik • örökhagyónak alá kell írnia • a több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet minden lapján el kell látni folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és – allográf végrendelet esetén – mindkét tanú aláírásával. • Összeférhetetlenségi szabályok: tanúk, közreműködők, hozzátartozóik számára adott juttatásról szóló részt az örökhagyónak saját kezűleg kell írnia és aláírnia

9. Speciális alakszerűségi követelmények Holográf végrendelet örökhagyó elejétől végéig maga írja és aláírja (gépírás akkor sem saját írás, ha magától a végrendelkezőtől származik)

10. Speciális alakszerűségi követelmények Allográf végrendelet örökhagyó két tanú együttes jelenlétében aláír, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják. Tanú nem lehet: • a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes; • kiskorú, vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll; • írástudatlan.

11. Speciális alakszerűségi követelmények Közjegyzőnél letett végrendelet Az az írásbeli magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó aláír, és végrendeletként feltüntetve – akár nyílt, akár zárt iratként – a közjegyzőnél személyesen letétbe helyez Közjegyzőnek a végrendelet tartalmát nem kell ismernie, de elismervényt kell adnia, jegyzőkönyvet kell felvennie, és a végrendeletet elzárva kell tartania

12. Szóbeli végrendelet Kivételes végrendelkezési forma Szóbeli végrendeletet az tehet (törvényi feltétel): • aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, • és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne.

13. Szóbeli végrendelet Életét fenyegető rendkívüli helyzet: (PK. 88. sz.) • megvalósulhat akár olyan váratlan hirtelenséggel fellépő okok alapján, amelyek kívülről közvetlenül fenyegetik a végrendelkező életét, akár pedig a végrendelkező személyében rejlő olyan belső (élettani) okok alapján, amelyek az életét a halál közvetlen bekövetkezésével fenyegetik. • Az utóbbi esetben nem lehet különböztetni aszerint, hogy a rendkívüli jelleget öltött egészségi állapotot - azzal oksági kapcsolatban álló vagy nem álló - valamely betegség megelőzte-e vagy sem. • A törvényes feltételeknek valóságosan (objektíve) kell meglenniük. A végrendelkező szubjektív képzete a valóságban hiányzó feltételt nem pótolhatja.

14. Szóbeli végrendelet alakszerűségi követelményei • a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében • a tanúk által értett nyelven • végakaratát egész terjedelemben szóval előadja, • és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete • tanúkra vonatkozó szabályok – megegyeznek írásbeli magánvégrendeleti tanúkkal, kivéve az írni tudást

15. Szóbeli végrendelet hatálya A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább három hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet.

16. Végrendelet tartalma Legtipikusabb tartalmi elemei: • Örökösnevezés, helyettes örökösnevezés • Kizárás • Hagyományrendelés • meghagyás

17. Örökösnevezés • Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst nevezhet • Örökös az, akinek az örökhagyó az egész hagyatékát, illetőleg annak meghatározott hányadát juttatja

18. Helyettes örökösnevezés • az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésből kiesik, mást nevezhet örökössé (helyettes örökös). • ha a nevezett örökös az örökhagyónak egyben törvényes örököse is, kiesése esetére leszármazóját - ellenkező végrendeleti intézkedés hiányában - helyettes örökösnek kell tekinteni. (törvényes helyettes örökös)

19. Helyettes örökösnevezés • Helyettes örökös nem azonos az utóörökössel • az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen. • ez a rendelkezés nem zárja ki a feltételtől vagy időponttól függő hagyományrendelést.

20. Kizárás • Kiindulási pont: ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a többlet tekintetében törvényes öröklésnek van helye, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, vagy a végrendeletből más nem következik. • Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse, vagy azzá válhat, akár más személynek örökössé nevezésével, akár végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni.

21. Kizárás • Ha az örökhagyó végrendeletével az egész hagyatékra kifejezetten ki akarja zárni a törvényes öröklés lehetőségét, akkor ha valamelyik nevezett örökös anélkül esik ki, hogy helyettes örököse lenne, a hagyatéknak ugyanerre a részére kinevezett többi örökös részesedése arányosan növekszik (növedékjog).

22. Növedékjog Speciális szabályok a növedékjogra: • Ha a kieső nevezett örökös az örökhagyónak törvényes örököse is lenne, a növedékjog alapján az örökhagyóval ugyancsak törvényes öröklési kapcsolatban álló többi nevezett örökös örökrésze arányosan növekszik, feltéve, hogy a kiesőnek nincs helyettes örököse, és a végrendeletből más nem következik. • A meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örököst csak az ugyanazon tárgyra nevezett másik örökös kiesése következtében és csak erre a tárgyra nézve illeti növedékjog.

23. Végrendelet értelmezése Favor testamenti elv érvényre juttatása (PK 82. sz.) • örökhagyó szándékának helyes megállapításához nemcsak a végrendelet egyes intézkedéseit és nemcsak a végrendeletben használt egyes kifejezéseket magukban véve kell elemezni és magyarázni, hanem a végrendelet összes intézkedésének és egész tartalmának összefüggéseiben történő teljes feltárása alapján kell a végrendelkező valódi végakaratát felderíteni. • a bíróságnak a tárgyalás és a perrendszerű bizonyítás egyéb adataiból, a végintézkedés körülményeiből, különösen magának az örökhagyónak a végrendelkezésén kívül, azt megelőzően vagy azt követően bármilyen alakban tett nyilatkozataiból, kijelentéseiből vagy akár ráutaló magatartásából is módja lehet következtetni arra, hogy a végrendelkezőnek mi volt a valódi akarata.

24. Hagyomány • Singularis jogutódlás, nem osztozik a hagyatéki terhekben • a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak közvetlenül meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek. • hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen.

25. Hagyomány speciális fajtái I. • Előhagyomány: hagyományt az örökös javára is lehet rendelni • Alhagyomány: hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga is hagyományos II. • Dologi hagyományrendelés • Kötelmi hagyományrendelés (Kétség esetében a hagyomány az örököst terheli.)

26. Meghagyás • Az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt olyan kötelezettséggel is terhelheti, amelynek követelésére más nem válik jogosulttá (meghagyás). – erkölcsi kényszer a teljesítés • Olyan közérdekű meghagyás teljesítését azonban, amely szerződés tárgyául alkalmas szolgáltatásban áll, az érdekelt szerv követelheti. • Kétség esetében a meghagyás az örököst terheli.