Magyarok Etelközben/3 Magyarok az óorosz fejedelemségekben

1. Magyarok Etelközben/3Magyarok az óorosz fejedelemségekben A magyar őstörténet régészete 2012/2013, 1. félév

2. 9-10. századi magyar vonatkozású régészeti leletek az óorosz fejedelemségek területén 1. Magyar–szláv kapcsolatok a történeti források tükrében 1.1. Muszlim források 1.1.1. A Dzsajháni-hagyományIbnRusztánál 1.1.2. A Dzsajháni-hagyományGardízinál 1.1.3. Sükrullah török fordítása 1.2. Szláv források 1.2.1. Konstantín-legenda 1.2.2. Orosz őskrónika Felhasznált forrásközlés: A honfoglalás korának írott forrásai. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, 7. Szerk. Kristó Gyula, Olajos Teréz és H. Tóth Imre közreműködésével. Szeged, 1995.

3. 1.1.1. A Dzsajháni-hagyomány Ibn Rusztánál „[Állandóan] legyőzik azokat a szlávokat, akik közel laknak hozzájuk. Súlyos élelmiszer-adókat vetnek ki rájuk, és úgy kezelik őket, mint foglyaikat. A magyarok tűzimádók. Meg-megrohanják a szlávokat, és addig mennek a foglyokkal a parton, amíg a bizánciak országának egy kikötőjéhez nem érnek, amelynek K.r.h a neve.  (Kercs/Pantikapaion?, Herszonesz/Kherszonészosz?) … Amikor a magyarok a foglyokkal K.r.h-be érnek, az elébük menő bizánciakkal vásárt tartanak. Azok [a magyarok] eladják nekik a rabszolgákat és vesznek bizánci brokátot, gyapjúszőnyegeket és más bizánci árukat.”

4. 1.1.2. A Dzsajháni-hagyomány Gardízinál „Állandóan legyőzik a saqlāb-okat. Súlyos élelmiszer-adókat vetnek ki a saqlāb-okra, és úgy kezelik őket, mint foglyaikat. A magyarok tűzimádók. Meg-megrohanják a saqlāb-okat, és rūs-okat s onnan rabszolgákat hoznak, Rūm-ba viszik és eladják őket.”

5. 1.1.3. Sükrullah török fordítása „Ezek [a magyarok], a saqlāb-ok és rūs-ok között nyáron és télen állandó háborúk és harcok vannak. De a turkmen m.ht.rqah állandóan legyőzik a saqlāb és rūs népet. Ezeket sorban láncra verve foglyokká teszik. A rajtuk levő dolgokat, ruhákat, cobolyprém öltözetet lehúzzák róluk, s meztelen viszik Rūm-ba, és eladják [őket].”

6. 1.2.1. Konstantin-legenda Aztán visszatért a Filozófus a maga útjára. És midőn az első órában imáját mondta, rátámadtak az ugrok,farkas módra üvöltve, meg akarván őt ölni. Ő azonban nem rettent meg, sem az imáját nem hagyta abba, csak [így] fohászkodott: »Uram irgalmazz!«, mivel éppen befejezte ájtatosságát. Ők pedig, meglátván őt, isteni parancsolatra megszelídültek és hajlongani kezdtek előtte, és hallván ajkának tanító szavait, békében elengedték őt egész kíséretével együtt.”

7. 1.2.2. Az orosz őskrónika (= Régmúlt idők krónikája, Nyesztor-krónika, oroszul Poveszty vremennih let) „Majd azután fehér ugrok jöttek, és örökölték a slovének földjét. Ezek az ugrok pedig Hérakleios császár idejében tűntek fel, akik haddal támadtak Hozdroj perzsa császárra. … Ezek után jöttek a pecsenegek, majd a fekete ugrok vonultak Kijev mellett, aztán pedig Oleg alatt…”

8. A Kijevi Rusz feltételezett határai és főbb központjai

9. Kijevi leletegyüttesek „magyaros” tárgyakkal 1. Sír az egykori Aranykapu közelében (108. sír) 2. Sírok a Tized-templom építése (Kr. u. 989) előtti temetőből (25., 86., 105., 113. sír) 3. Öntőminták a Podolból (Váralja) 4. Sír „Vlagyimir városából”

10. 1. Sír az egykori Aranykapu közelében (108. sír) Publikáció: 1) Гезе, В.: Заметки о некоторых киевских древностах. ЗОРСА т.II. вып. 1. 143-146. 2) Каргер, М. К.: Древний Киев, I. Москва-Ленинград, 1958. Lelőhely: Furman-udvarház Lelőkörülmények: 2 m mélyen, ló is volt (hogyan?), szakember nem volt jelen, egy munkás később Geze régésznek elmesélte, mi hogy volt: ló- és embercsontok együtt, a veretek megzöldült bőrön (szíj?), kard, balta és tőr az elhunyt mellett, aki talán páncélban volt

11. 1. Az Aranykapu melletti sír (108.) kardja

12. 1. Leletek a kijevi Aranykapu mellett talált sírból/2.

13. 2. A 113. sír Publikáció: 1) Tagán Galimdzsán: Honfoglaláskori magyar sír Kievben. FolArch III–IV. 1941. 311–313. 2) Каргер, М. К.: Древний Киев, I. Москва-Ленинград, 1958. Lelőhely: A Tized-templom alatt, a középhajó Ny-i részében Lelőkörülmények: A sír a templomépítés során megsérült, ki is rabolták

14. A 113. sír leletei

15. 3. Öntőminták Kijev Podol nevű városrészéből Publikáció:Гупало, К. Н. – Ивакин, Ю. Г.: О ремесленном произ-водстве на киевском Подоле. СА 1980/2, 203–219. Lelőhely: A Podol az iparosok vár alatti települése volt Lelőkörülmények: 10. sz.-i rétegből

16. 1. sz. öntőminta

17. 2. sz. öntőminta

18. A kijevi öntőminták felhasználásával készült veretek

19. Sír „Vlagyimir városából” Publikáció: 1) Movchan, I.: A 10th-century Warrior’s Grave from Kiev. In: Kiev–Cherson–Constantinople. Ed. Aibabin, A. – Ivakin, H. Kiev–Simferopol–Paris, 2007. 221–223. Pl. 19–23. 2) Fodor István: Olmin dvor (Megjegyzés az orosz őskrónika egyik helynevéhez). Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére. Urálisztikai Tanulmányok 18. Bp. 2008. 199–208. Lelőhely: Vlagyimir városa Kijev legősibb városrésze Lelőkörülmények: A kijevi fejedelmi druzsina tagjaira jellemző fakamrás sír

20. A „Vlagyimir városában” talált sír veretes tarsolya

21. Csernyigovi leletegyüttesek „magyaros” tárgyakkal 1. „Fekete Sír” 2. 10. sz.-i temető a Sztrisnya partján

22. A csernyigovi „Fekete Sír” kisebb ivókürtje

23. Veretes tarsoly a csernyigovi 15. kurgánból Fodor István rekonstrukciója: Altungarn, Bulgarotürken und Ostslawen in Südrussland. (Archäologische Beiträge.) Acta Ant. et Arch. XX. Szeged, 1977.