1 / 20

Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990.

Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990. A kettős európai hatalmi aszimmetria-rendszer. Az „antagonisztikus kooperációtól” a konfrontációig (1945-47). A német kérdés. Európa a függőség állapotában.

ataret
Download Presentation

Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990. A kettős európai hatalmi aszimmetria-rendszer. Az „antagonisztikus kooperációtól” a konfrontációig (1945-47). A német kérdés

  2. Európa a függőség állapotában • Az elbai kézfogás véget vetett az európai dominanciájú korszaknak (a világtörténelem passzív elszenvedőjévé vált) • A gyarmati rendszer szétesése – utánpótlás hiánya (Fr.o. erőszakos gyarmat-fenntartása erőforrás-elvonással járt) • Külső pénzügyi-katonai segítségre volt szükség (emberi – anyagi – morális veszteség) • Washington és Moszkva diktál – a háború terheit is ők vállalták • Európa geopolitikai alkuk színtere lett – ütközési zónává vált. • Nyugat Európa – Kelet-Európa

  3. Kettős európai hatalmi aszimmetria-rendszer • Az 1. hatalmi aszimmetria SZU – Nyugat-Európa (felbillent európai hatalmi mérleg) • Fő feladat, hogy Nagy-Britannia minél többet profitáljon az USA erejéből. • Az USA tartós európai jelenléte szükséges (fultoni beszéd) • Az erőfölény fokozódott a SZU atomhatalommá válásával • Földrajzi aszimmetria (a SZU az Elbánál, az USA az óceán túlpartján – korlátozott lélekszámú csapatok Ny-Európában)

  4. Kettős európai hatalmi aszimmetria-rendszer • A 2. hatalmi aszimmetria: SZU – USA • 1960-as évekre rakétaparitás, globális katonai erőegyensúly • Új dualista világrend • Az „atomfélelem egyensúlya” • A fél évszázados európai béke ára = a kontinens kettéosztottsága • A hidegháború legnagyobb vesztese Kelet-Közép-Európa volt (a vasfüggöny mentén rögzültek az ellenségképek) • Nyugat-Európa rákényszerült az integrációra (Marshall-terv, francia – német kiegyezés, 1970-re az öt világgazdasági pólus egyike) • Az európai béke militarizált béke volt – „ha békét akarsz, készülj a háborúra” • Churchill zürichi beszéde – „Európai Egyesült Államokról”

  5. Az „antagonisztikus kooperációtól a konfrontációig (1945-47) • 1941-ben Hitler-ellenes koalíció – kényszerszült heterogén szövetség („ellenségem ellensége az én barátom”) • 1941-es év a kétpólusú világ alapja • A fasizmustól való félelem közös • A 1945 után a koalíció gyors szétesése (Truman, Sztálin, Attlee) • 1945-47 „már nem szövetségesek – még nem ellenfelek” • A hidegháború gyökerei már a 2. világháborúban eredtek (1944. varsói felkelés, athéni kommunista partizánokkal való leszámolás)

  6. A jaltai konferencia, 1945. február 4-11. • A jaltai döntések túlértékelése - történeti előzmények ismerete: • 1943, teheráni konferencia: a Nyugat akceptálta a balti államok annektálását, a Curson-vonalat • 1944 okt. a londoni megállapodások: No. zónákra és Berlin szektorokra osztása • Az USA elzárkózott KKE felszabadításától • 1944 októberi Churchill-Sztálin „százalékegyezmény” • = Jaltában ezek voltak a tárgyalási alapok

  7. A jaltai konferencia, 1945. február 4-11. • Elismerték a szovjetek nagyobb érdekeltségét KKE-ban, de törekedtek ezen területek uniformizálása ellen • „Nyilatkozat a felszabadított Európáról” • Fő kérdés: „kommunizmus és a demokrácia meg tud-e férni egymás mellett ugyanabban a világban” – Eisenhower • Demokratikus jogállamiság, tőkés piacgazdaság – diktatórikus hatalom, tervutasításos kollektív gazdálkodás

  8. Jalta után • A békében az USÁ-nak már nem volt szüksége a SZU-re, de a SZU-nak szüksége lett volna az USÁ-ra • Eltérő szemlélet a társadalmi élet alapkérdéseiben : • Egyén és társadalom • Egyéni és kollektív szabadságjogok • Állam és ideológia • Állam és társadalom • Magántulajdon és állami tulajdon • A piac szerepe és a tervutasításos, centralizált gazdaság • Parlamentáris demokrácia, többpártrendszer és diktatórikus egypártrendszer • Stb.

  9. USA: alulról építkező „individuális társadalom, mely a nyugati civilizációkhoz, az angolszász államfejlődéshez kapcsolódott. • SZU: centralizált, felülről építkező fejlődés, melynek háttere keleti despotizmus, a cári önkény volt.

  10. Eltérő geostratégiai pozíciók: • SZU: erős kont. hatalom + sok szárazföldi hadosztály Biztonságpolitikájának garanciája: érdekszféra-politika (területszerzés, érdekszféra szerzés) • USA: tengeri hatalom + hadiflotta, légierő Biztonságpolitikájának kulcsa: a „nyitott kapuk politikája” (eurázsiai egyensúly, nyitott világgazdaság)

  11. Az atomkérdés • Manhattan-terv – 1945. július 16. kísérleti atomrobbantás (Klaus Fuchs) • SZU: „90 nappal a németországi kapituláció után lép csak háborúba Japánnal” • Hirosima (1945. aug. 6. – 85000 áldozat) – Nagaszaki (1945. aug. 9. – 35000 áldozat) • Nyomás nemcsak Japánra, hanem Sztálinra is • 1949. augusztus 29.: az első szovjet atombomba

  12. A közel-keleti térség a háború után • Regionális konfliktusok • Küzdelem a stratégiai útvonalakért • Irán kérdése – konfrontáció színtere (ENSZ nyomás a SZU-ra) – az iráni szovjet olajkoncessziók amerikai kézre kerültek • A török tengerszorosok kérdése (1945-ben a SZU felmondja az 1925-ös szovjet-török barátsági és semlegességi szerződést.) • Görögország (1946-os polgárháború – „dominó elv” – Truman-doktrína) – 6. amerikai flotta védelme • Spykman írásai („The Geography of the Peace”:az USA nemzetbiztonsága akkor garantált leginkább, amennyiben ő kontrollálja Eurázsia peremvidékeit - „szívterület” – „peremterületek”

  13. A német kérdés • Európai fő vitakérdés: Németország jövője (1944. szeptemberi zónamegállapodások) • Sokáig nyitott kérdés volt • A katonai megszállás meddig tartson? • Mekkora legyen a jóvátétel összege?

  14. A német kérdés Lehetőségek: • No. területi megcsonkítása, a Ruhr-vidék internacionalizálása, önálló német államok létrehozása, az ipari-agrár No. agrár-ipari országgá tétele a nagy természetbeni jóvátétel miatt. • Semleges Németország. • Egész Németország szovjet befolyás alatt • Németország egésze nyugati befolyás alatt • Németország és Berlin ideiglenes felosztása 4 zónára ill. szektorra és az ország egységes gazdasági irányítására közös szervek létrehozása. • A zónahatárok mentén No. felszeletelése, kettétörése következett be.

  15. Német jóvátétel • „zóna-önkiszolgálás” • A német ipari kapacitások leszerelése és elszállítása • Ruhr-vidék (szovjet 10+15%) • A nyugati övezetben 1947-ben már nem fizettek jóvátételt • Az NDK csak 1953-ban fejezhette be a fizetéseket és szállításokat a SZU-nak

  16. A lengyel-német határ kérdése • Odera-Neisse határ – természetes határ • Német menekültek (12 millió) • Lengyelország 180 ezer km2-rel megcsonkítva (SZU), és 103 ezer km2-rel növelve (NO.)

  17. Bizónia-trizónia • 1946 nyarán az amerikai zónából leállították a SZU-nak történő gyárkiszállításokat. • Amerikai filozófia: a német gazdaság az európai gazdaság magja – a német gazdaság helyreállítása szükséges • 1947. január 1.: az angol-amerikai zónák egyesítése – bizónia-megállapodás • 1948-ban csatlakozik Franciaország – trizónia • Marshall-terv – német gazdasági csoda • Sikeres német újjáépítés, gazdasági életképesség nélkül nincs eredményes nyugat-európai gazdasági, politikai stabilizáció!!!

More Related