A Tvt. és a Ktv. V. ea.

1. A Tvt. és a Ktv.V. ea.

2. A) Kvt. • 1995. évi LIII. tv. A környezet védelméről, hatályba lépés: 1995. dec. 19. • Célja:- ember és környezet harmonikus kapcsolatának kialakítása- környezet egészének/elemeinek a védelme- a fenntartható fejlődés biztosítása

3. Hatálya:1. tárgyi hatály: élő szervezetek, környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezeti elemei, továbbá a környezetet igénybe vevő, azt terhelő, veszélyeztető illetőleg szennyező tevékenységek

4. 2. személyi hatály: természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekAMELYEK • Élő szervezetekkel, környezet élettelen elemeivel, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetével kapcsolatban jogokkal rendelkeznek/kötelezettségek terhelnek

5. A környezetet igénybevevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységet folytatnak

6. Alapelvek • Elővigyázatosság (környezeti elemek kímélete) • Megelőzés (környezetterhelés és az igénybevétel minimális legyen, környezetszennyezés megelőzése) • Helyreállítás • Felelősség (tevékenység hatásaiért) • Együttműködés (hazai, nemzetközi) • Tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság („jogállami minimum”)

7. „Kt.13. § (1) Minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. „ • A föld védelme és a víz védelme felszín alatt és fölött egyaránt • A levegő védelme • Az épített környezet védelme

8. Veszélyes anyagok és technológiák • Hulladékok • Zaj és rezgés • SugárzásokKözös szabályok:„Kt.34. § (1) A környezeti elemeknek vagy azok rendszerének a veszélyeztető hatások elleni védelme érdekében védelmi övezetek jelölhetők ki.Kt.35. § (1) A környezeti elemek védelme, továbbá a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében igénybevételi, kibocsátási, valamint szennyezettségi határértékeket kell megállapítani.”

9. Az állam környezetvédelmi tevékenysége • „Kt.37. § (1) A környezet védelmének jogi szabályozását, a környezet védelmével összefüggő jogok és kötelezettségek megállapítását és megtartásuk ellenőrzését, a környezet védelmének tervezését és irányítását az állam és a helyi önkormányzat szervei látják el.(2) Az állam biztosítja a környezet védelméhez fűződő állampolgári jogok és a más államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött környezetvédelmi egyezmények, szerződések érvényesülését.” • Országgyűlés szerepe, Kormány, Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP)

10. „Kt.41. § (1) A Kormány irányítja az állami környezetvédelmi feladatok végrehajtását, meghatározza és összehangolja a minisztériumok és a Kormánynak közvetlenül alárendelt szervek környezetvédelmi tevékenységét.(2) A Kormány az éves költségvetés előterjesztésekor javaslatot tesz a Programban kitűzött célok megvalósítását szolgáló pénzeszközökre.” • A környezetvédelemért felelős miniszter (KvVM)42.§

11. „Kt.45. § (1) A környezetvédelem széles körű társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása érdekében — legfeljebb 22 tagú — Országos Környezetvédelmi Tanács működik.” • Helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai • Átfogó/tematikus környezetvédelmi terv

12. „Kt.49. § (1) A környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérésére, igénybevételi és terhelési adatainak mérésére, gyűjtésére, feldolgozására és nyilvántartására a miniszter — a Kormány által meghatározottak szerint — mérő-, észlelő-, ellenőrző (monitoring) hálózatot, Országos Környezetvédelmi Információs Rendszert létesít és működtet.” • környezeti adatok nyilvántartása, kutatás-fejlesztés • Nevelés, képzés, művelődés

13. A környezetvédelem gazdasági alapjai:költségvetés (Ogy.), helyi önkormányzatok környezetvédelmi alapjai • „Kt.59. § (1) A környezet terhelését, igénybevételét csökkentő intézkedések fedezetét megteremtő díjak:a) környezetterhelési díjak,b) igénybevételi járulékok,c) termékdíjak,d) betétdíjak” • Környezetterhelési díj, igénybevételi járulék, termékdíj, betétdíj

14. Környezetvédelmi igazgatás • „Kt.64. § (1) A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozika) a környezetvédelmi hatósági tevékenység ellátása, így különösen a környezethasználat — e törvényben meghatározott szabályok szerinti — engedélyezése, a környezetért való közigazgatási jogi felelősség érvényesítése;b) az Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos adatkezelési, valamint tájékoztatási feladatok ellátása;c) anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontból történő minősítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk, illetőleg alkalmazásuk engedélyezése;d) a környezeti károk elhárítására irányuló feladatok szervezése;e) a leghatékonyabb megoldás, az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó követelmények érvényesítése;f) a környezet védelmét és javítását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedések, programok kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése.” • Adatkezelés és környezetvédelmi hatóságok együttműködése • Hatósági engedélyeztetés folyamata, hatásvizsgálatok

15. Engedélyezési eljárások • Határozatok • Bejelentési kötelezettség, ellenőrzés • Anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi minősítése • Határértékek • Szakértői tevékenység Anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi minősítése

16. Nyilvánosság részvétele a környezetvédelemben • „Kt.97. § (1) A természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek – a (3) bekezdésben, illetve a 98. § (1)–(2) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott módon – jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos eljárásban.(2) Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja. Az erre vonatkozóan írásban tett felhívásra a hatáskörrel rendelkező szerv intézkedésének megtétele mellett a törvényben előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni.(3) A részvétel joga gyakorolható:a) személyesen vagy képviselő útján,b) társadalmi szervezetek révén,c) települési önkormányzatok útján.” • Társadalmi szervezetek szerepe

17. B) Tvt. • 1996. évi LIII. tv. A természet védelméről • Hatályba lépése: 1997. • Célja:- természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése

18. - Természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése

19. Hatálya: valamennyi- természeti értékre és területre- tájra, továbbá- velük kapcsolatos minden tevékenységre, valamint- nemzetközi egyezményekből és együttműködésből fakadó természetvédelmi feladatokra, kivéve, ha nki. egyezmény másként rendelkezik

20. Alapelvek:- természetes és jogi személyek kötelessége a természeti területek és értékek védelme- elvárható mértékben kötelesek együttműködni a vészhelyzetek és károsodások megelőzésében, enyhítésében, megszüntetésében, károsodás előtti állapot helyreállításában

21. - Nemzetközi együttműködés - Igénybevétel csak olyan mértékben, hogy a természeti rendszer fennmaradjon és a biológiai sokféleség fenntartható legyen - természet védelmének érdekét szem előtt tartani a nemzetgazdasági tervezés/szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint hatósági intézkedések során

22. védelem • Tájvédelem (természetes, emberi hatás) • Vadon élő életvilág védelme (őshonos, tájidegen) • Élőhelyek ált. védelme (mező, erdő, nád hal, vadgazdálkodás, gyepgazdálkodás, vizeink) • Földtani természeti értékek védelme • A természeti értékek és természeti területek védelmével kapcsolatos eljárási szabályok

23. Védetté nyilv. elj. • Tudományos, oktatási, esztétikai, kulturális, biológiai sokféleség, más közérdekből kell/lehet vmit védetté nyilvánítani (22.§) • Országos jelentőségű terület esetén: miniszterhelyi jelentőségű terület esetén: illetékes önkormányzat rendelettel • Védett terület lehet: nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, természeti emlék • Tilos a védett területeket állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni (31-41.§)

24. A természet védelmének tervezési és szervezeti rendszere • Nemzeti Környezetvédelmi Program --- Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (53.§) • Cél: a természet védelmének és a biológiai sokféleség megőrzésének állami és politikai meghatározása, miniszteri felügyelettel

25. A természet védelmének állami szervezete: • Miniszter (irányítása alatt) • Hivatali szervezet: Főfelügyelőség, Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság, igazgatóság, felügyelőség, jegyzők (főjegyző) Hatósági feladatok első fokon: Minisztérium- Főfelügyelőség- települési önk. jegyzője, fővárosban: felügyelőség- települési önk. jegyzője, ill. fővárosban főjegyző, esetenként a természetvédelmi hatósággal együtt A minisztérium döntése ellen fellebbezésnek helye nincs! Ügyfél bírósághoz fordulhat.

26. Támogatások és kártalanítás (71.§) • Védett állat kártétele, megelőzés, kártalanítás • Az e törvény szerinti hatósági eljárásokat a 2004. évi CXL. Törvényt kell alkalmazni, az e törvénybe foglalt eltérések figyelembe vételével (szubszidiárius)

27. C) A természet védelme I. Általános védelem: 1)Földterülethez kötött • táj, egyedi értékek, tájak ált. védelme • élőhelyek ált. védelme • természeti terület • földtani értékek ált. védelme 2)Földterülethez nem kötött - élő szervezetek ált. védelme és a földtani értékek ált. védelme

28. II. Hagyományos természetvédelem (kiemelt védelem: 1)Védett természeti területek • Országos jelentőségű: nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék //fő kategória//, fokozottan védett, bioszféra rezervátum, erdőrezervátum, tudományos rezervátum //járulékos kategória// • Helyi jelentőségű: természetvédelmi terület és természeti emlék

29. 2)Védett természeti értékekbarlang, élő szervezetek, életközösség, ásvány, ásványi társulás, ősmaradvány

30. A Tvt. a védett természeti területek fajtáit a hatályos szabályozással és nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban állapítja meg

31. Országos jel. véd. természeti terület: Miniszteri rendelettel Valamennyi ex lege védett természeti terület országos jelentőségű Helyi jel. véd. természeti terület: - Települési önk. rendelettel

32. Nemzeti park: létrehozása kizárólag jogszabályban (miniszteri), természeti adottságaiban (lényegesen) meg nem változtatott terület, ált. nagy kiterjedésű, összefüggő terület, pl. Duna-Ipoly NP • Tájvédelmi körzet: miniszteri jogszabály itt is, tájképi és természeti értékek megőrzése, ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból példás, pl. Őrségi Tájvédelmi Körzet

33. Természetvédelmi terület: ált. kisebb, összefüggő terület, természeti értékek és rendszerek védelme, helyi- önk., országos- miniszteri jogszabály • Természeti emlék: különlegesen jelentős egyedi érték, képződmény és az annak védelmét szolgáló terület, helyi- önk., országos- miniszteri jogszab.