460 likes | 590 Views
Marketing - és piackutatás. Marketingkutatás.
E N D
Marketingkutatás Az információk szisztematikus és objektív feltárását, összegyűjtését, elemzését, közlését, valamint felhasználását értjük, amelynek célja a marketingtevékenység során felmerülő problémák (és lehetőség )megoldására irányuló vezetői döntések előkészítése • Ne keverjük össze a marketingkutatást és a piackutatást! A piackutatás – elkülönült piac kutatása – csak egyik alkotója a marketingkutatásnak.
Információ gyűjtés alszakaszai • Kérdőív összeállítása • Kérdőív megszerkesztése • Próba lekérdezés (a kérdőívet tesztelik, mielőtt a megkérdezések lezajlanának, ennek oka, hogy a kérdőív érthető-e mindenki számára, nem túl időigényes stb.) • Kérdezőbiztosok felvétele, kiképzése (a lekérdezéseket kérdezőbiztosok végzik) • Kérdőívek sokszorosítása • Lekérdezés lebonyolítása • Lekérdezés ellenőrzése (az értékelhetetlen ill. hibás kérdőívek kiválogatása) • Kérdőívek kódolása (egyes válaszokhoz bizonyos kódot rendelnek pl.: igen 1, nem 2) • Kódok számítógépes rögzítése (adott kódokat egy számítógépes rendszerbe felviszik)
A marketingkutatás osztályozása • Problémafeltáró kutatás: Kutatás, amelyet olyan problémák meghatározása érdekében végeznek, amelyek nem feltétlenül érzékelhetőek, miközben léteznek vagy legalábbis a jövőben felmerülhetnek • Problémamegoldó kutatás: Kutatás, amelynek célja, hogy adott marketingproblémák megoldását elősegítse
A másodlagos (szekunder) adatot egyéb más célból gyűjtötték, és már valahol létezik (pl statisztikák, korábbi kutatások) • Az elsődleges (primer) adatot első kézből konkrét céllal gyűjtik, a megfelelő cselekvés-sorozatmehatározása, értékelése és kiválasztása érdekében
A kvalitatív módszerek jellemzői • Kicsi minta (max. 100 fő) • A kérdezés módja egyénhez igazodó • Eredményeik nem számszerűsíthetők (a válaszok általában állítások, értelmezések, leírások) • Tudományos hátterük a pszichológia, szociálpszichológia • A kvalitatív kutatás alapvetően feltáró tanulmány A kvalitatív módszereket leggyakrabban új termékek tesztelésére, reklámokkal kapcsolatos kreatív fejlesztésre használják.
Fókuszcsoportos interjú • Strukturálatlan és közvetlen interjú, amelyben egy képzett moderátor beszélget a válaszadók egy kis csoportjával • Jellemzői: • 8-12 fős csoportméret • Homogén, előzetesen szelektált válaszadók • Laza, informális légkör • 1-3 óra időtartam • Videókamerás rögzítés • Képzett moderátor • Jó megfigyelő • Könnyen teremt kapcsolatot • Jól kommunikál
Mélyinterjúk • Stukturálatlan, közvetlen, személyes interjú, amelyben egy magasan képzett kérdező beszélget egyetlen megkérdezettel azzal a céllal, hogy feltárja motivációit, nézeteit, attitűdjeit és érzéseit egy adott kérdés vonatkozásában • Jellemzői • 30-60 perc időtartam • Az interjú helyszíne meghatározó • Nehezen élérhető célcsoporttagok • Kérdéskatalógus szerint
Projektív technikák Strukturálatlan és közvetett megkérdezési forma, amely a válaszadót arra ösztönzi, hogy kifejezze egy adott témával kapcsolatos motivációját, attitűdjét, érzéseit
Asszócióciós módszerek • Szóasszócióció • Márkaszemélyiségek • Szavak és képek
Kiegészítő eljárások • Mondat kiegészítés • Márkacsoportosítás • Termékek, márkák csoportosítása (megadott) dimenziók mentén • Történetkiegészítés • Képkiegészítés
Konstrukciós modellek • Projektív kérdezés • Harmadik személyre történő kivetítés • Sztereotípiák használata • Márka- és termékfelhasználásról alkotott képzetek megismerésére • Buborékrajzok
Önkifejezési módszerek • Pszichodráma • Klinikai pszichológiai módszertan • Pszichorajzolás • „Rajzoljanak le egy márkát, vagy azzal kapcsolatos érzéseket!” • Szerapjáték • A márka eljátszása • Más célcsoportok magatartásának modellezése
Megkérdezéses módszerek • Telefonos megkérdezés • Hagyományos • Számítógéppel támogatott (CATI) • Személyes • In-home • (in-mall) • Számítógéppel támogatott (CAPI, in-hall) • Postai úton • Elektronikus • E-mail • internet
Megfigyelés Emberek magatartásának, tárgyaknak, eseményeknek szisztemetikus módon történő rögzítése egy adott jelenséggel kapcsolatos információszerzés céljából • Személyes megfigyelés • Műszeres megfigyelés • Audit • A kutató nyilvántartás vagy leltárelemzés alapján gyűjt adatokat • Tartalomelemzés • Nyomelemzés
A mintavételi egység • Mi az alapsokaság? • Meg kell határozni azt a célcsoportot, amelyből a mintát vesszük • A minta keretét úgy kell meghatározni, hogy a célcsoport minden tagjának azonos esélye legyen a mintába kerüléshez
A minta mérete • Hány ember kerüljön a felmérésbe? • A nagy minták megbízhatóbb eredményre vezetnek, mint a kicsik • Nem szükséges azonban az egész célcsoportot, vagy annak jelentős részét megvizsgálni ahhoz, hogy megbízható eredményre jussunk • Hiteles eljárást alkalmazva akár az alapsokaság 1%-át kitevő minta is elegendő megbízhatóságot nyújt. • Helyi, városi kutatások esetében legalább 200-300-as mintával kell dolgozni. Országos kutatáshoz minimum 1200-2000 fős minta szükséges. A minta drága. Ezért 5000-10000-es mintánál nagyobb felesleges
Nem véletlen mintavétel • Önkényes: könnyen elérhető személyeket választ • Elbírálásos mintavétel: a kutató saját belátása szerint választ • Kvótás mintavétel:korlátozottan önkényes, első lépésben meghatározzák a kiválasztandó személyek tulajdonságait (pl. korát, lakhelyét), azaz a kvótát és ez alapján a kérdező kiválaszt személyeket, vagy adott személyeket keres fel. • Hólabda:véletlenül kiválasztott személyek ajánlása alapján keresik fel a további személyeket
Véletlen mintavétel • Egyszerű véletlen: minden elemet véletlenül választanak ki (mellőzve bármilyen törvényszerűséget) • Szisztematikus:kiválasztunk egy elemet és utána pl. minden ötödiket kérdezünk meg. • Rétegzett mintavétel:például az azonos korosztályokból, véletlenszerű kiválasztás
Piackutatás • A piac jelenségeinek megfigyelésével és mérésével, a piac legfontosabb összefüggéseinek feltárásával foglalkozik a piackutatás • A fejlettebb gazdaságokban, ahol már kifejezetten csere céljából termeltek, gyűjtöttek bizonyos javakat, igen hasznos volt megbecsülni, hogy mekkora mennyiséget érdemes összegyűjteni, mekkora az adott termék iránti kereslet. Legalább ennyire hasznos információ volt az is, hogy pontosan kiket érdekel az az árucikk, amelyet szeretnék elcserélni, eladni
A piackutatás legfontosabb területei • termék, szolgáltatás minőség elégedettség • lojalitás, fogyasztói hűség elemzés • fogyasztói viselkedés vizsgálat • vásárlási szokások • használati szokások • reklám ismertség • piaci részesedés vizsgálat • termék pozícionálás árakkal kapcsolatos vélemény, elvárás • piaci trend elemzés • márkahűség • termék fogadtatás elemzés kommunikáció kutatás • termék ismertség • brand, márka ismertség • vállalat, cég ismertség • használat gyakoriság mérés • használat mennyiség mérés • mennyiségi igény felmérés • minőségi • termék fogadtatás elemzés • médiatervezés • kommunikáció kutatás • értékesítési csatornák elemzés • elvárások megismerése • médiatervezés • értékesítési csatornák elemzés
A piackutatás célcsoportja • Országos, teljes (felnőtt) lakosságra vonatkozó piackutatás, • Helyi, regionális, megyei, településszintű piackutatás, • Adott korcsoportra vonatkozó piackutatás, • Speciálisan meghatározott rétegre vonatkozó piackutatás (pl. foglalkozás vagy iskolai végzettség alapján definiált csoport), • Adott fogyasztói csoportra vonatkozó piackutatás
A piackutatás leggyakrabban alkalmazott módszerei • Személyes kérdezés • Telefonos kérdezés • Fókuszcsoportos beszélgetés • Interjú • Termékteszt • Próbavásárlás
Reklámkutatás • Az előzetes reklámkutatás célja, hogy a reklámköltség néhány százalékának megfelelő összegből olyan információk birtokába kerüljünk, amelynek segítségével esetenként többszörösére növelhető a reklám hatékonysága, vagyis a kutatás költségei sokszorosan megtérülnek
A reklámkutatás leggyakrabban alkalmazott módszerei • Csoportos beszélgetés, reklámteszt • Személyes kérdezés • Telefonos kérdezés • Reklámelemzés
PR kutatás • „– Mi a különbség az elefánt szerelmi élete és a public relations között? – Abszolúte semmi. Mindkettő óriási trombitálással kezdődik, és csak tizennyolc hónap múlva látszik az eredménye.” (Barát Tamás) • A PR kutatás abban tud segíteni, hogy ne kelljen kivárni ezt a 18 hónapot, hanem már a PR stratégia megtervezésekor, illetve a folyamat közben meghozott döntéseknél előre tudjuk becsülni annak várható hatását.
Kibővített marketingfelfogás • Bármilyen értékesítésre, vagy elosztásra, terjesztésre szánt vállalati, intézményi output> minden termék, szolgáltatás ( önkormányzati építési tanácsadás, banki folyószámla stb.) • Információk a termékről • Termék és árú különbözősége • A termék fogalom mást jelent objektív valóságában, mást a gyártó, és mást a fogyasztók számára
80. A marketing termékfelfogása Potenciális Kiterjesztett Elvárt Generikus “Termék-mag”
Szolgáltatás-marketing eszköz-rendszere (7P elv)(Boom és Bitner) 1. „Termék” (Product) • kiegészítő,kapcsolódó szolgáltatás szerepe fontosabb • bonyolultabb minőségi viszonyok (a minőségbiztosítása az egyik legnehezebb feladat) • specifikáció szerepe nagyobb • nincs fizikai jelleg, megfoghatatlanhoz megfoghatót párosítani • bizalmi viszony kiépítése a vevővel • nem szabványosítható, erős az utánzási hajlam • egzakt paraméterekkel nem írható le
Szolgáltatás-marketing eszköz-rendszere (7P elv) 2. Ármarketing (Price) • a fix költség szerepe nagyobb • szorosabb az ár és a minőség kapcsolata • nagyobb a gazdaság, jog,hatóság szerepe • nagy szórás az árban 3. Marketingcsatornák (Place) • hagyományos értelemben nem használhatók (időbeli és térbeli rés) • az értékesítési csatornák rövidebbek (közvetítő kereskedő) • általában saját tulajdonúak
Szolgáltatás-marketing eszköz-rendszere (7P elv) 4. Promóció (kommunikáció) (Promotion) • személyes eladás (fő eszköz) • nagyobb a PR, arculat szerepe • hatékony reklám az image, ill. szimpátia reklám • sales promotion szerepe kisebb • a „word of mouth” hatás erősebb 5. Emberi tényezők (People) • a személyzet kulcsfontosságú • a személyzet kiválasztása kritikus elem • klasszikus minőség-ellenőrzés nem alkalmazható • a belső PR szerepe felértékelődik
Szolgáltatás-marketingeszköz-rendszere (7P elv) 6. Tárgyi elemek (Physical evidence) • az ígéret kézzel fogható közvetítői • a szolgáltatás színvonalára utal • kialakítása a funkciónak és célcsoportnak megfelelően történik 7. Folyamat (Process) • az ügylet teljesítése hosszabb időt vesz igénybe • adás-vétel folyamat jellegű • a folyamat már a találkozás előtt elkezdődik
Fajtái, felosztása 1, Szerkezet szerint a, alap szolgáltatás b, kiegészítő szolgáltatás (az alap szolg. nélkülönözhetetlen része vagy kínálat gazdagítás) c, származtatott alapszolgáltatás (egy másik szegmens részére alap szolgáltatás)
Fajtái, felosztása 2, Helyszín szerint a, üzemi (üzem jellegű, rutinszerűek) b, műhely típusú (egyedi jellegű) 3, Személyesség foka szerint a, tömeges (ezek általában üzem jellegűek) b, csoportos c, személyes
Fajtái, felosztása 4, Egyéb csoportosítás a, tevékenység tartalma szerint(kommunális, vendéglátás, utazás, szállítás, pénzügyek és biztosítás, jogi és gazdasági,testápolás, tisztítás,kulturális, egészségügyi, oktatási,népjóléti, hatósági, stb.) b, szektorok szerint(alapja az ágazati és nemzetgazdasági mérlegrendszer) c, statisztikai számbavétel szerint (SZJ – Szolgáltatások Jegyzéke, nemzetközi összehasonlítás)
Szolgáltatások sajátosságai Megfoghatatlanság • nincs konkrét fizikai megjelenési forma • nem vizsgálható meg közvetlenül • meghatározói nem paraméterek Romlékonyság, illékonyság • nem tárolható • felhasználáskor „eltűnnek”
Szolgáltatások sajátosságai Heterogenitás, ingadozó minőség • a minőség mindig változó, függ • szolg. nyújtó személyek „minőségétől” • a nyújtás időpontjától • helyétől Elválaszthatatlanság • a szolg.nyújtása és felhasználása • egyidőben • egy helyen (azonos) • az eladó és a vevő jelenlétében történik • az előállító a végső forgalmazó • a vevő a végső felhasználó.