Egészségügyi szervezetek menedzsmentje

1. Egészségügyi szervezetek menedzsmentje Dr. Petke Zsolt Semmelweis Egyetem ETK 2011/2012. tanév

2. Tantárgyi követelmények • Tárgy teljesítése: kollokvium (1 kredit) • Számonkérés formája: • írásbeli vizsgadolgozat

3. Szakirodalom • Garaj Erika (2007): Vállalkozások szervezése és gazdálkodása az egészségügyben. SE ETK, Budapest. Kijelölt részek: 10-45. old. • Gulácsi László (2005): Egészség-gazdaságtan. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest. Kijelölt részek: 164-170. old., 312-314. old., 336-342. old., 353-358. old., 364-370. old., 395-396. old, 406-415. old. • Kornai János – Karen Eggleston (2004): Egyéni választás és szolidaritás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Kijelölt részek: 43-58. old., 113-119. old., 125-132. old. • Karner Cecília (2007): Gazdálkodás az egészségügyben – közgazdaságtani alapok. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 45. évf. 2. szám, 8-14.old. • Szigeti Szabolcs (2009): Az egészségbiztosítási járulékpolitika és forrásteremtés nemzetközi összehasonlításban. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 47. évf., 2. szám, 18-22.old. Az irodalom jelentős része az előadáson feldolgozásra kerül.

4. A kurzus célja • az egészségügyi pályára készülő diplomás szakemberek gazdasági szemléletének erősítése • az egészségügyi gazdasági fogalmak, összefüggések és folyamatok áttekintése

5. Mire jó az egészségügyi gazdaságtan? • Célja nem a költségcsökkentés, hanem a jobb betegellátást elősegítő döntés-előkészítés eszköze • Az egészségügyi elemzéseken és vizsgálatokon keresztül jelentősen növelhető az elérhető egészség-nyereség mértéke (élettartam, életminőség) • Segíti a szakmai döntéseket valamint az irányelvek és szakmai protokollok létrehozását • Nem a számok, hanem az egészségpolitikusok és a szakma képviselői döntenek

6. Kiindulásul… • Mennyit fordítson a társadalom az egészségre?... És egészségügyre? • Milyen beavatkozások szükségesek az egészség, mint gazdasági erőforrás termelésében? • Melyek a leginkább költség-hatékony beavatkozások/szolgáltatások? • Kik élvezik a beavatkozások hasznát? • Kik viselik a terheit?

7. Egészségügyi gazdaságtan tárgya, főbb területei • Egészség fogalma (WHO): az ember teljes és magas fokú testi, szellemi és szociális jólétének állapota (jóléti államok) • Területek: egészségügyi ellátás fejlődési tendenciái, ágazati szabályozás és mechanizmus, ágazatfejlesztés feltételei és finanszírozása (múlt – jelen – jövő)

8. Egészségügyi gazdaságtani megközelítések • MAKROSZINT: nemzetgazdasági szintű egészségpolitika, gazdálkodás, irányítás, szabályozás, finanszírozás kérdései • MIKROSZINT: az egyes intézmények tevékenységének és az egyén (páciens) piaci döntését befolyásoló tényezők vizsgálata

9. Egészségügyi szükséglet • Valakinek vagy valamely közösségnek (populációnak) • a gyógyulásához, • rehabilitációjához, • az egészsége megőrzéséhez és az egészségtudatos magatartása fejlődéséhez szükséges szolgáltatások, anyagi termékek, információk, környezeti feltételek és szellemi javak összessége.

10. Egészségügyi szükséglet meghatározó tényezői • a lakosság egészségi állapota • a társadalmi minták • az egészségügyi ellátórendszer szakmai-technikai változása (orvostudomány, technika fejlődése) • a fizetőképesség, illetve esélyegyenlőség változása

11. Az egészségi állapot befolyásoló tényezői • Biológiai meghatározottságok Pl. életkor, öröklődő betegségek, férfiak/nők • Környezet Pl. társadalmi, gazdasági, kulturális környezet • Életmód Pl. életstílus, vásárlási szokások, étkezés • Egészségügyi rendszer Pl. népegészségügy, egészségügyi szolgáltatások

12. Kereslet és kínálat • Kereslet - kínálat – piac másképp • A kínálat határozza meg a keresletet az egészségügyi piacon (szükséglet+források) • Sajátos egészségügyi piac • Szolgáltatások közjószágként (public goods): azaz nem adagolható, nem rivalizáló, nem kizárható, nem visszautasítható fogyasztás (pl. járvány-megelőzés, ivóvíz ellenőrzése) • Egészségügyi szereplők hagyományos piaci versenyhelyzetben • Intézmények, személyzet, gyógyszergyártók

13. Sajátos állami beavatkozás • Meritórikus (önmagukban értékes) javakra vonatkozó előírások pl. biztonsági öv, dohányzás tilalma, védőoltások… • Állampolgári jog és felelősség • Állami közfeladat • Piaci szabályozás, törvényi előírások (1997. évi CLIV. Egészségügyi törvény

14. Az egészségügy gazdasági alapproblémája • A nem-piaci egészségügyi rendszerek egy piaci elveken működő egészség-szektorba vannak beágyazva • Egészség-szektor kettős funkciójából következő érdekellentét: • Betegek gyógyítása • Szektor dolgozóinak megélhetése • Ami egészségügyi kiadás (társadalom részéről) = egészség-szektor számára bevétel (ágazatnak)

15. Egészségügyi piac • Kínálat – eü. szolgáltatók • Kereslet – eü. szolgáltatásért fizető ügyfelek/biztosító(k)

16. Egészségügyi piac szereplői • Kormányzat • Egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók • Biztosítói oldal (Állami, Magánbiztosítók) • Potenciális fogyasztók (páciensek)

17. A hagyományos és egészségügyi piac

18. Egészségügyi piac működése • Árérzékenység versus árrugalmatlanság • Bizonytalanság • Hozzáférhetőség • Információs asszimetria

19. I. Árérzékenység • A fogyasztás árrugalmassága nemcsak az áru jellegétől, hanem a fogyasztó jövedelempozíciójától is függ • A gazdaságilag aktív lakosság fogyasztása árrugalmatlanná válik (kevésbé számít a szolgáltatás ára, ha szüksége van rá) • A szegény és leszakadó rétegek fogyasztása kifejezetten árfüggő

20. II. Bizonytalanság okai • MIKOR -A szolgáltatás iránti szükséglet mikor merül fel • MENNYIRE - A nyújtott szolgáltatás mennyire hatékony és mekkora a költsége • HOL- Emellett korlátozott a piacra való belépés (különböző engedélyezési rendszerek miatt) • MI - Az egészségügyi ellátások kínálata többnyire nem illeszkedik a kereslethez • MIT- A nyújtott szolgáltatások mennyisége pedig nem a lakosság egészségi állapota által meghatározott szükséglet szerint alakul, hanem a szolgáltatások kapacitása és hozzáférhetősége szerint

21. III. Tájékozottság, hozzáférhetőség és információs asszimetria • Az egészségügyi keresletet befolyásolja a fogyasztók (páciensek) TÁJÉKOZOTTSÁGA • Milyen információkkal rendelkeznek az egészségi állapotukról, az elérhető egészségügyi szolgáltatásokról és terápiás lehetőségekről • A HOZZÁFÉRÉS nagyon gyakran korlátozott valamilyen betegségre, illetve még ezen belül is egyes betegcsoportokra • Ez a hozzáférési jogosultság azonban nagyon gyakran a keresletet közvetítő szakértő (orvos, nővér, gyógyszerész stb.) által meghatározott • A kínálati oldal egészségügyi szolgáltatói (orvos, betegbiztosító) és a keresleti oldal fogyasztói (beteg) • ELTÉRŐ INFORMÁCIÓKKAL rendelkeznek az egészségi szükségletekről és lehetőségekről

22. Az egészségügyi fogyasztás folyamata

23. Egészség-nyereség • Fő komponensei: • - élettartam növekedés • - szövődmények elkerülése • - egészségi állapot javítása • - életminőség javítása • - elégedettség javítása a terápiával • - félelem csökkentése / társadalmi funkciók • - munkaképesség, szabadidő ‘haszna’ • - egészségügy igénybevételének csökkentése

24. Várható élettartam… • Spanyolország 82 • Oroszország 79 • Franciaország 79 • Magyarország 70 • Férfi 68 év • Nő 75 év • EU átlag 79 • Férfi 77 év • Nő 81 év

25. A 100.000 lakosra jutó leggyakoribb halálok az EU-ban Szív- és keringési betegségek • EU összesen (a leggyakoribb halálok) 267 • Franciaország (legalacsonyabb EU-érték) 178 • Németország 317 • Magyarország587 • Spanyolország 229 Légúti betegségek • Nagy-Britannia 108 • Olaszország (legalacsonyabb EU-érték) 36 • Spanyolország 61 • Magyarország 112 Krónikus tüdőbetegségek • Dánia 48 • Svédország 16 • Finnország 17 • Csehország (legalacsonyabb EU-érték) 15 • Magyarország 55

26. Kapcsolódó fogalmak • Alapellátás: a lakóhelyen elérhető természetbeni ellátás: házi-,fog-, üzem-, iskola-, gyermekorvos, védőnő, ügyelet • Közgyógyellátás: Alanyi vagy rászorultsági (szociális) alapon való térítés nélküli ellátás (kb. 500.000 fő/közgyógyigazolvány) • WHO (World Health Organization): Az ENSz Egészségügyi Világszervezete (1946-tól:Genf) „Health for all 2000”-koncepció • BNO: A betegségek nemzetközi osztályozási rendszere WHO által kidolgozva • RKV: Randomizált klinikai vizsgálatok, egy adott beavatkozás (preventív v. gyógyító) hatékonyságának mérése, amely a véletlenszerűen összeállított kísérleti és kontrollcsoport összehasonlításán alapszik, a randomizálás biztosítja a homogén mintát • Hospice: A gyógyíthatatlan betegek ellátására szakosodott ellátás, alapítványi, karitatív, otthoni ápolással

27. Egészség és jólét • Az egészségnyereség több egészségügyi kiadást eredményez, mert következménye az életkor meghosszabbodása, ami az időskori ellátás költségeit emeli. • JÓLÉTI ÁLLAMOK célja és „eredménye”