Utazási információs szolgáltatások

1. Beszámoló az EG1 „European widetravellerinformation continuity & co-modality ” szakértői csoport munkájáról. Siegler Vera, ügyvezető, Topolisz Kft.

2. Utazási információs szolgáltatások Három alap-szolgáltatási területet (Core-Services) határoztak meg, melyek harmonizált fejlesztéseket igényelnek: - utazás előtti információs szolgáltatások; - utazás közbeni információs szolgáltatások; ko-modális utazási információs szolgáltatások. Az útmutatók/ajánlások célja, hogy a jelenleg még nem teljes lefedettséggel működő információs szolgáltatások helyett olyan pán-európai szolgáltatások működjenek, amelyen belül a felhasználók azonos szolgáltatási színvonallal találkozhatnak Unió-szerte a TERN hálózat elemein.

3. Hat különböző információs szolgáltatásra vonatkozóan került „útmutató” kidolgozásra. DG01: „Összefoglaló” DG02: „Eseményekre vonatkozó információs szolgáltatás” DG03: „Forgalmi információs szolgáltatás” DG04: „Sebességszabályozásra vonatkozó információs szolgáltatás” DG05: „Várható utazási időkre vonatkozó információs szolgáltatás” DG06: „Időjárási információs szolgáltatás” DG07: „Ko-modális utazási információs szolgáltatások”

4. Hosszú távon az EasyWay project által elérni kívánt célok 2020-ig a következőek: · A TERN-en a közúti biztonság 25%-os növelése; · A TERN-ena torlódások 25%-os csökkentése, az utazás és áruszállítás mobilitásának elősegítése; · CO2 kibocsájtás 10%-os csökkentése A célok elérését az „Értékelési Szakértői Csoport” (EEG) fogja végezni. Az előrejelzések szerint az utazási információs szolgáltatások a következő területeken járnak előnyökkel: - Közlekedésbiztonság: növekszik a közösségi közlekedést igénybevevők részaránya, mely csökkenti az egyéni gépjárműhasználatot, aminek következtében az utakon csökken a torlódás, így csökkenhetnek a balesetek. az utazás alatti információs rendszerek használatával a veszélyes forgalmi helyzetekre való figyelmeztetéssel csökkenthetőek a balesetek. (pl. veszélyes időjárási helyzetre való figyelmeztetés) Hatékonyság: Az utazás előtti és utazás közbeni információs rendszerek segítségével a közlekedők útvonalválasztása és elindulási idejük is befolyásolhatók. Ez a lehetőség hozzájárulhat a forgalmi torlódások csökkenéséhez és a gyorsabb forgalomlebonyolódáshoz. - Környezeti hatások: A hatékonyság javulásával (torlódások csökkenésével) csökken a CO2 és a többi szennyezőanyag kibocsátása.

5. Az utazási információs értéklánc kulcsszereplőinek bemutatása Tartalomszolgáltató: Az információszolgáltatás kiinduló eleme, gyűjti és rögzíti az adatokat. Ezek önmagában nyers, feldolgozatlan adatok, amelyek értéket hordoznak, de feldolgozás nélkül nem jelentenek az utazók számára értékes információkat. A különböző állami- és magán tartalomszolgáltatók: - forgalmi információs központok; - helyi, regionális, és nemzeti hatóságok; - magán/kereskedelmi adatszolgáltatók; - magán/kereskedelmi forgalmi információs rendszerek szolgáltatói; - díjgyűjtő rendszerek üzemeltetői; - parkoló létesítmények üzemeltetői; - közösségi közlekedési vállalatok; - autóklubok; - magán útüzemeltetők; - érdeklődésre igényt tartó „pontok” (POI) adat-szolgáltatói; - meteorológiai szolgálatok; - térképkészítő vállalatok.

6. Szolgáltatás üzemeltető: A tartalomszolgáltatótól kapott „nyers” adatok feldolgozását végzi, és olyan formába rendezi az adatokat, amely módon a felhasználók számára könnyen és gyorsan megérthető (térkép, grafikon, stb.). A végfelhasználók igényeinek megfelelően a szolgáltatás üzemeltetők a legkülönbözőbb tartalmakat tudják előállítani a legkülönbözőbb eszközökre/berendezésekre (pl. Internet, mobileszköz, PDA, stb.). Hálózat üzemeltető: A szükséges kapcsolatot biztosítja, mely összekapcsolja a végfelhasználót és a rendszer-szolgáltatót. Az optimális működéshez és az idő érzékeny működéshez megbízható kommunikációs hálózatra van szükség, mely biztosítja, hogy a kellő információ a kellő helyen, az igényeknek megfelelően rendelkezésre álljon. A kommunikáció során megvalósítják a közlekedésben résztvevő elemek közötti adatkapcsolatot, mely alapvetően a vezeték nélküli kommunikációs technológián alapul, de a vezetékes technológiának is nagy szerepe van.

7. Rendszer-szolgáltató: Olyan szereplő, amely közvetlen kapcsolatot biztosít a végfelhasználókkal és eljuttatja hozzájuk az általa nyújtott szolgáltatásokat, beleértve a forgalmi információkat is. A kínált szolgáltatások lehetnek ingyenesek, vagy meghatározott díjtételért igénybe vehető. Ebben az esetben a szolgáltatónak az ügyféladatok nyilvántartása és a számlázási rendszer kiépítése is feladata. A rendszer-szolgáltatók gyakran nem csak egyfajta kommunikációs lehetőséggel élnek, hanem kihasználják a technika adta összes lehetőséget, hogy minél szélesebb réteghez eljuttathassák "termékeiket". További feladatuknak tekinthetők az újabbnál újabb technológiák keresése és alkalmazása, mely a jövőben várhatóan jelentősen befolyásolni fogja a szolgáltatási minőséget. Végfelhasználó: A rendszer-szolgáltatók ügyfelei (magán vagy üzleti), akik olyan minőségű információkat várnak a szolgáltatótól, mely alapján utazásaik kényelmesebbé és gyorsabbá válhatnak. A végfelhasználók igényei változatosak lehetek, Amennyiben az információkat az ügyfél szövegesen vagy képi ábrázoláson keresztül kapja meg, akkor fontos, hogy azok könnyen értelmezhetőek legyenek, mely hozzájárul a szolgáltatás további hasznához.

8. Végfelhasználók csoportosítási lehetőségei

9. Szolgáltatás nyújtásának feltételei - üzleti modell Az információs láncnak öt eleme / szereplője van, akik lehetnek állami szereplők és/vagy magán szereplők. - Nemzeti hatóságok (vagy jogosult szereplő) akkor biztosítanak információt, - erre vonatkozóan társadalmi kötelezettségük van , közlekedéspolitikai célokat kívánnak elérni az információs szolgáltatás a piaci feltételek mellett nem állja meg a helyét. - A magánszektor csak akkor biztosítja az információkat, ha sikeres üzleti modell áll rendelkezésükre. A nemzeti hatóságoknak rögzíteni kell a teljesítendő célokat és azok betartását ellenőrizni szükséges.

10. Műszaki kérdések Európai dimenzió Minden közlekedési ágra és útra folytonosan kiterjedő legyen egész Európára Egységes felhasználói felületet, megszokott kezelést biztosítson A különböző eszközfajtákon (VJT, navigációs készülék, web portál, stb.) egyaránt elérhető legyen a megfelelő szolgáltatás Az egyes szolgáltatási szintek legyenek azonosak mindenütt Vegye figyelembe a regionális sajátosságokat Funkcionális és informatikai felépítés Az információs láncban lévő szereplők között megfelelő információáramlás Az adatgyűjtés egészüljön ki a statisztikus/historikus adatokkal, előrejelzések készítéséhez szükséges A tartalomszolgáltató vállaljon felelősséget az adatok helyességéért

11. 3. Szükséges informatikai és telekommunikációs infrastruktúra (ICT) Az ICT infrastruktúra három részből épül fel, amelyek részek az alábbiak: Adatgyűjtő és állapotjelző rendszerek: - Út- és forgalmi adatgyűjtés, közösségi közlekedés menetrendjeinek ismerete; - forgalom és útállapot megfigyelése, közösségi közlekedés felügyelete; - forgalmi és útállapottal kapcsolatos adatok archiválása; - forgalmi, útállapot és közösségi közlekedési adatbázis. Adatelemző és feldolgozó rendszerek: - közös földrajzi viszonyítási rendszer használata; - a nemzeti üzemeltetők közötti adatcserét biztosító interfészek; - országok közötti adatcserét biztosító protokollok ismerete. Adatkommunikációt és a megkívánt adatminőséget biztosító rendszerek és protokollok: - adatokra vonatkozó minőségbiztosítás.

12. 4. Már létező szabványok és megállapodások DATEX II - kidolgozása folyamatban – szabvány lehetővé teszi az információs szolgáltatások értékláncán belül az adatcserét. Jelenleg a B2B (Business to Business) szereplők között jelenti a legnagyobb gondot a szabványosítás hiánya (szinte berendezésről berendezésre eltérő típusú kommunikációt lehet találni.) 5. Szükséges szabványok és megállapodások Háttér: "eMOTION" kezdeményezés (http://www.emotion-project.eu) Jelenleg több ITS-re vonatkozó szabvány és specifikáció létezik. Az aktuális szabványok általában az adatcseréhez szükséges XML kódolást írják le. A TISA (Traveller Information Services Association) egy nemzetközi keretet biztosít a forgalmi és utazási információs szolgáltatásoknak, melyek már létező szabványok alapján működnek. (pl. RDS-TMC, TPEG) 6. Szükséges kiegészítő előírások A térképek megjelenítésére és ábrázolására vonatkozóan nem létezik műszaki szabvány vagy előírás, ezt pótolni kell. A meta-adatokra vonatkozó leírások és meghatározások hiánya. Az eMOTION által használt ISO 19115 vagy bármely más modell működőképes lehet

13. Szolgáltatási szempontok – minőségi szintek

14. Szolgáltatási szempontok – szolgáltatási szintek

15. VÉGREHAJTÁSI TERV Jövőkép Jelen ajánlások/útmutatók a későbbi nemzeti fejlesztésekhez nyújthatnak segítséget Az egyes ajánlások a szolgáltatási szintekre és adatminőségi szintekre koncentrálnak. Az alap-szolgáltatások (core-services) és az ezeken belüli egyes szolgáltatások alkalmazására az EasyWay második fázisában kerül sor, az alábbi célokkal: - Az „Alkalmazási Útmutatók” frissítése; - Jelentések; - Ütemterv és jövőkép biztosítása a közlekedés információs alkalmazások érdekében; - Megvalósíthatósági tanulmányok kialakításának biztosítása; - Ismeretterjesztés; Pilot projectek nyomon követése Időterv Az utazási információs rendszerek kiépítése / telepítése az EasyWay projekt második fázisában (2010-11) és az ez utáni időszakban várhatóak (2012-13).

16. Köszönöm a figyelmet! http://www.easyway-its.eu