1 / 36

Utasi Ágnes

TÁRSADALMI SZOLIDARITÁS és SZEGÉNYSÉG Adatbázis:(ESS/2005,N=37720) ( ESS/HU 2005 N=851). Utasi Ágnes SZTE Szociológiai Tanszék. A SZUBJEKTÍV ÉLETMINŐSÉG ÉS SZUBJEKTÍV SZEGÉNYSÉG.

billy
Download Presentation

Utasi Ágnes

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. TÁRSADALMI SZOLIDARITÁS és SZEGÉNYSÉGAdatbázis:(ESS/2005,N=37720) ( ESS/HU 2005 N=851) Utasi Ágnes SZTE Szociológiai Tanszék

  2. A SZUBJEKTÍV ÉLETMINŐSÉG ÉS SZUBJEKTÍV SZEGÉNYSÉG • A szubjektív életminőség vizsgálatának néhány releváns tapasztalata: • a) A boldogság-skála átlaga közel azonos a gazdag és • szegény országokban ( 6,4-8,4) • b) Az adaptáció jótékony öncsalás • c) A referenciacsoporthoz képest érzékelt létfeltétel a döntő • Szubjektív szegénység= a referencia-csoportokhoz, vágyakhoz képest érzékelt lemaradás, korábbi életfeltételek romlásként történő megélése

  3. ÖRÖK EGYENLŐTLENSÉG ÉS SZEGÉNYSÉG ? • Volt/van/ lesz egyenlőtlenség és szegénység • De! Mértékét,társadalmi arányát csökkenti a bizalmon alapuló emberi kapcsolatok altruista és reciprok szolidaritása, valamint az intézményes organikus szolidaritás

  4. BIZALOM és SZOLIDARITÁS • A BIZALOM= • A KÖRÜLMÉNYEK KEDVEZŐ ALAKULÁSÁBA VETETT HIT, • AZ EMBERI KAPCSOLATOKBAN TERMELŐDŐ VIRTUÁLIS KÖTŐELEM, areciprocitás és elnyújtott reciprocitás, a kisközösségi szolidaritás feltétele

  5. A tradicionális és modern gazdaságban a kapcsolatokat és szolidaritást alakító domináns különbségek • TRADICIONÁLISMODERN • TÁRSADALOM • A)Közösségi A) Individuális verseny, • családi gazdálkodás, cél-racionális • kényszerű együttműködésegyüttműködés • B) Kisközösségi közvetlen B) Nagyüzemi koncentráció erős kapcsolatokgyenge kapcsolatok C) Hosszú távú ismeretség= C) Fluktuáló rövid távú távú bizalomkapcsolatok (szomszédok, munkatársak,partnerek) D) Kevesebb szegény D)Egyenlőtlenséggel növekvő szegénység GYENGÜL A KAPCSOLATI BIZALOM, FELELŐSSÉGVÁLLALÁS és SZOLIDARITÁS

  6. HIPOTÉZISEK A FORRÁSHIÁNYOS POSZT-SZOCIALISTA TÁRSADALMAK JÖVŐJÉRŐL • Dahrendorf, R. (1990) és Offe,C. (1994): a) PIACGAZDASÁG+ TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ =POLITIKAI DEMOKRÁCIA deficites b) PIACGAZDASÁG+ POLITIKAI DEMOKRÁCIA = TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ deficites

  7. Az integrált társadalom makro-közösségi feltételei • Integrált a társadalom, ha … • 1.Nincsenek szélsőséges egyenlőtlenségek • 2. Adott a túlnyomó többség anyagi biztonsága,mert • 3. Működik a mechanikus és/vagy organikus szolidaritás

  8. A szubjektív „szűkölködők” és „szegények” szimbolizálásaés mérése (ESS/2005, N= 37720, ESS/2005 HU N= 851) • Kérdés: Mekkora a szubjektív szegények aránya? Milyen eséllyel rendelkeznek • szolidaritást nyújtó kapcsolatokkal? • Indikátor: • A jelenlegi jövedelmükből • 1 –Kényelmesen megélnek • 2 –Megélnek • 3 –Nehezen élnek • 4 - Nagyon nehezen élnek Szűkölködők( 3+4)= változónév:poorweak (0,1) • (EU 24=25,5%, HU=34,9%) Szubjektív (mély)szegények(4) = változónév:poor (0,1) • (EU 24=7,1% HU=10,1%)

  9. A szubjektív szűkölködők trendje a különböző országokban (z-scorok=Jelzik, hogy a változó értéke az átlagtól a szórás hányszorosával tér el. 0= a mintára jellemző átlagostól)

  10. A szubjektív szegények trendje az egyes országokban

  11. A mechanikus szolidaritást nyújtó kapcsolatok integrációs modellje Politikai/ civil közösségi kötelékek Munkapiaci/ iskolai kötelékek Magántársaság, bizalmas kapcsolatok Bizalom idegenekben és a hatalomban Szolidaritás- transzfer- kapcsolatok Virtuális, vallási kötelékek

  12. A KAPCSOLATI INTEGRÁCIÓ ÖSSZESÍTETT TRENDJE 24 EU-országban

  13. A szubjektív jövedelmi helyzet szerinti kategóriák aránya a magyar mintában (%) (ESS/2005, N=851)

  14. A mások iránti bizalom trendje a szubjektív jövedelmi kategóriák szerint

  15. A politikai hatalom iránti bizalom trendje a szubjektív jövedelmikategóriák szerint

  16. Civil közéleti és/vagy politikai kapcsolatok trendje a szubjektív jövedelmi kategóriák szerint

  17. Generációk közötti szolidaritás-kapcsolatok trendje a szubjektív jövedelmi kategóriák szerint

  18. Családon kívüli mások iránti szolidaritás trendje a szubjektív jövedelmi kategóriák szerint

  19. Az aktuális munkahelyi/iskolai integráló kapcsolatok trendje a szubjektív jövedelmi kategóriák szerint

  20. Bizalmas barátok magántársasági kapcsolatok trendje a szubjektív jövedelmi kategóriák szerint

  21. Vallási virtuális transzcendens kapcsolatok trendje a szubjektív jövedelmi kategóriák mentén

  22. A kapcsolati integrációösszevont indexének trendje a magyar mintában

  23. Az izolált (kapcsolati szolidaritáshiánnyal élők) trendje

  24. Néhány következtetés a szegények arányáról • A szegénység növekedését előidéző domináns tényezők az elmúlt évtizedekben: • a)Csökkent az organikus szolidaritás („öngondoskodás”, „nincs • állam-bácsi”, nincs „ingyen ebéd”, De! Nincs munka, nincsenek • felhalmozott individuális javak, az állami vagyon magánkézbe • került). • b) Csökkent a mechanikus szolidaritás (egyéni gazdagodás és • egyéni siker a preferált érték) • c) Megszakadt kapcsolatok, szétszakadt közösségek, csökkent a • bizalom, redukálódtak a szolidaritást nyújtó erős kapcsolatok, • növekedtek a fluktuáló gyenge kötelékek • A szegénység csökkentésének lehetséges útja : • A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése(Északi országok) • Kisközösségek újraépítése

  25. A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓS DEFICITET ELŐIDÉZŐ OKOK 1. Csökkent a biztonság- munkahiány • 2.Növekedett az azonos referencia-csoportba tartozók közötti távolság (verseny, rivalizálás hasonló kvalitásokkal egyesek vesztesek, mások nyertesek lehettek) • 3.Növekedett a társadalmi egyenlőtlenség : Megkétszereződött a szélső jövedelemi decilisek közötti különbség • 4.A biztonsághiány miatt a korábbihoz képest romlásnak élik meg az emberek még stagnáló életfeltételeiket is • 5. Nagy a különbség a változáshoz fűzött szubjektív álmok és realitás között

  26. Általános elégedettség trendje

  27. Boldogság trendje

  28. A boldogság, általános életelégedettség és kapcsolati integráció trendje a szubjektív jövedelmi kategóriák mentén

  29. Optimizmus, bizakodás

  30. A bizalom és kapcsolatok a rendszerváltás előtt • 1) A hasonlók közötti ( „Mi”-”Ők” ) instrumentális együttműködés kényszere, létrehozza a bizalmas kapcsolatokat(kaláka, második gazdaság, stb.), közösségen belüli szolidaritást, mert fokozza a biztonságot • 2) Tartós munkahelyek, munkatársi erős kapcsolatok 3) Még a maitól jelentősen erősebb tradicionális családi értékek, erős a családi generációk közötti szolidaritás-kapcsolat és bizalom

  31. A POSZTSZOCIALISTA BIZALMATLANSÁG ÉS ATOMIZÁLÓDÁS • PIACGAZDASÁGI VERSENY= EGYENLŐTLENSÉGEK törvényszerű fokozódása, biztonsághiány • POLITIKAI SZABADSÁG = Több párt, hatalmi rivalizálás, • TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ MŰKÖDÉSÉT NEHEZÍTI = • FORRÁSHIÁNY--, Az állami gondoskodás,ORGANIKUS • SZOLIDARITÁS csökkentése • INDIVIDUÁLIS VERSENY ÉS BIZALOMHIÁNY= • A MECHANIKUS SZOLIDARITÁS hiánya

  32. A boldogság-skála átlaga az egyes országokban (1= nagyon boldogtalan 10= nagyon boldog)

  33. GENERÁCIÓS SZOLIDARITÁS-KAPCSOLATOK

  34. SZOLIDARITÁS-KAPCSOLATOK A CSALÁDON KÍVÜL

  35. A jövedelmükből nehezen kijövő szűkölködők aránya az egyes országokban

  36. A jövedelmükből nagyon nehezen kijövő szubjektív szegények aránya az egyes országokban

More Related