1 / 31

A társadalmi nem fogalma

Megoldható egyenlőtlenségek: férfiak és n ők a társadalomban Dr. Szekeres Valéria ÓE Bánki Donát Tagkollégium 2011. október 26. A társadalmi nem fogalma.

boaz
Download Presentation

A társadalmi nem fogalma

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Megoldható egyenlőtlenségek: férfiakésnőka társadalombanDr. Szekeres ValériaÓE Bánki Donát Tagkollégium2011. október 26.

  2. A társadalmi nem fogalma • Társadalmi nem (gender): a biológiai nemre rárakódó társadalmi elvárások és lehetőségek olyan halmaza, ami a szocializáció terméke; a férfi és a nő társadalom által formált képe • Tartalma korszakonként, országonként és kultúránként változó • Hatást gyakorol a gondolkodás- és viselkedésmódra, az értékrendre és a felnőttkori szerepekre • A nemek biológiai, társadalmi különbsége azidentitásformáláselemévé válik

  3. Szocializáció: az egyén társadalomba való integrálódásának folyamata, amely során elsajátítja a beilleszkedéshez szükséges szabályokat és normákat • Patriarchális társadalmi viszonyok → férfiak által képviselt értékek magasabbrendűsége • Eltérő nemi jellegzetességek → kedvesség, figyelmesség, alárendeltség elvárása lányoktól; versenyszellem, határozottság, önállóság elvárása fiúktól • Szerepminták továbbítása a társadalmi intézményrendszereken keresztül

  4. Iskola • Formális tanterv: célja a tantárgy specifikus készségek tanítása • Rejtett tanterv: a társadalom értékrendjének, elvárásainak elsajátíttatása. A nemek közötti különbségek tudatosítása. • A tanuló neme szerint eltérő elvárások és tanári hozzáállás • A hagyományos női foglalkozásokba való terelés, a „jobb magatartás„ elvárása a lányok esetében • Fiúk több figyelmet kapnak; az eltérő elvárások miatt a lányok önbecsülése alacsonyabb, így kevesebb az esélyük önálló problémamegoldásra

  5. Tankönyvek • Nemi ideológiájuk tradicionális • Sztereotípiák fenntartása, fiúk és lányok eltérő ábrázolása = az egyenlőtlenség újratermelése • Fiúk: aktivitás, agresszivitás, objektivitás, önállóság, racionalitás, határozottság, versenyszellem Változatos környezet, közszféra, számszerű előfordulás szerint több fiú, mint lány • Lányok: passzivitás, érzelmesség, önállótlanság, háziasság, gondoskodás, gyengédség, szépség Háztartás, otthoni gyermeknevelési környezet, privát szféra, csekély előfordulás • Tantárgyakéstankönyvekszexizmusa, atananyag a valóságegybizonyosreprezentációja, a kisebbségekkirekesztése

  6. Média • "Bulvármédia" (TVésmagazinok) tradicionálisgender szerepeketmutatéstámogat • Fehérférfiaktúlreprezentálva • Szexista viccek (jocularsexism) • NőkLapja: alegrangosabbazóriásiszámúnőilapokközül. Főrovatok: hírességek, sztárvilág;divat, konyha, kertészkedés, horoszkóp, ezotéria, családiproblémák (pszichológiaitanácsadás), szerelem, egészség (szülés, diéta), társkeresőstb. • Reklám: nemiszegregációésexklúzió; sztereotípszerepekbenvalóbemutatás

  7. Foglalkozási szegregáció, KSH A foglalkoztatott Egyéni foglalkozások megoszlása Szegregáció nők férfiak 1994 1999 2003 2008 2008. évi megoszlása Teljesen szegregált 11,5 11,0 10,9 11,7 31,6 1,6 (90-100%-os nőarány) Erőteljesen szegregált 19,4 18,0 19,6 19,8 41,6 12,7 (60-89%-os nőarány) Kiegyensúlyozott 14,8 16,7 16,4 15,3 15,2 12,9 (40-59%-os nőarány) Erőteljesen szegregált 26,1 27,7 26,0 24,3 10,1 26,8 (60-89%-os férfiarány) Teljesen szegregált 28,2 26,4 27,1 28,9 1,5 46,0 (90-100%-os férfiarány) Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Foglalkozások száma 628,0 617,0 627,0 612,0 X X Foglalkoztatottak száma, ezer fő 3692,5 3809,3 3921,9 3879,4 X X

  8. A tizenöt legnépesebb szakmában a nők és a férfiak bruttó keresete, KSH, 2008

  9. Nők és férfiak közötti bérrés magasabb (Borbély, 2007): - ha magasabb a képzettségi szint, - ha magasabb a bérkategória (max. 35%), - ha nagyobb létszámú a vállalat, - ha nagyobb a nők aránya, - ha kisebb a települési hierarchia, - ha magasabb a gyermekszám (max. 2 gyermekig), - a 35-39-es korosztályban (27,7%) - egyes női dominanciájú, alacsony átlagbérű ágazatokban

  10. Férfiak és nők különböző pályákon, gazdasági területen, szektorokban, foglalkozásokban helyezkednek el Pályán belüli szegregáció (sebész ↔ gyerekorvos) Oka: az eltérő nemi szocializáció és a nemi szerepeknek való megfelelés igénye Feminizálódás folyamatának magyarázata Foglalkozási hierarchiában a beosztási szinteken egyre feljebb haladva, akkor is csökken a nők aránya, ha a pozícióra alkalmas szakemberek között a férfiakéval legalább azonos az arányuk (tanító ↔ iskolaigazgató) Üvegplafon jelensége Oka: a nemre, a szervezetre, és a társadalmi környezetre visszavezethető tényezők Horizontális Vertikális szegregáció

  11. Nemre visszavezethető tényezők • Eltérő nemi szerepnevelés Lányoknál empátia, odafigyelés, altruizmus, önfeláldozás, alkalmazkodóképesség. Fiúknál önérvényesítés, agresszivitás, karriervágy, versenyszellem ≈ menedzser tulajdonságok (és még racionalitás, határozottság, magabiztosság, függetlenség) => a nők által elvárt jellegzetességek éppen ellentétesek a menedzseri szerep igényeivel • Nők önbizalma alacsonyabb, saját munkájukat, képességeiket leértékelik, teljesítményüket „külső tényezőknek” hajlamosak tulajdonítani

  12. Szervezet működésére visszavezethető tényezők • Patriarchális szervezet strukturált mobilitási, előrelépési lehetőségei hozzájárulnak a nemi szegmentáció fennmaradásához • Ha a cégbe bejutáskor a foglalkozások már eleve nemek szerint szegmentálódnak, akkor az meghatározza a további előrejutási lehetőségeket (pl. nők tömegei a bürokratikus szervezetek és cégek alsó szintjein; „marriage bar”) • Vezető pozícióban a nők csupán jelképes szerephez jutnak token: azon csoportok és személyek, akik egy közösségen belül elenyésző, 10-15%-os kisebbségben vannak; állandó bizonyítási kényszer

  13. Nem, szervezet és a társadalmi környezet együttes hatása • Tényezők közötti interakció határozza meg az egyén attitűdjeit, magatartását és lehetőségeit • Karrier alakulása az egyéni jellemzők, a szervezeti kontextus és a társadalmi-intézményi rendszer kölcsönhatásában zajlik, eltérő hangsúlyokkal a különböző karrierszakaszokban • Nők alacsonyabb szintű karrier-lehetőségeit okozhatja a férfiakkal szembeni alacsonyabb fokú céltudatosság és tervfelállítás, a korlátozott előrejutási arányuk miatti szinte kizárólagos feladatorientáltság, és az elenyésző társadalmi szerepük miatt a szervezeti segítség hiánya

  14. Társadalmi sztereotípiák • Nők által végzett tevékenységek társadalmi alulértékelése; munka = keresőtevékenység => a fizetetlen házimunka 3/4 –ének elvégzése miatt a nők nem megbecsült munkaerő • Pénzkeresés nemenként eltérő jelentéstartalma férfiak gazdasági-társadalmi szerepe középpontjában a keresőtevékenység áll; nők számára elsődleges fontosságúnak tartott a család, a feleség státusza => társadalmi megítélés a férfihoz kapcsolja a megfelelő vezető fogalmát

  15. Globális erőfeszítések • UNIFEM létrejötte • Világbank és Harvard Egyetem együttműködése a gender elemzés koncepciójának kidolgozására • 1995: 4. Nemzetközi Nőkonferencia, Peking • Gender mainstreaming (GM): minden egyes szinten és minden egyes szakaszban megvalósítani a politikai eszközök nemekre való hatásának felmérését a gender egyenlőség elérése érdekében • Gender közgazdaságtan : a gender szerinti egyenlőtlenségek a gazdaságban miként tükröződnek és hogyan csökkenthetők a társadalmi jólét érdekében

  16. EU irányelvek • 1993: ”egyenlő lehetőségek a nők és férfiak számára” (Európai Strukturális Alap) • Amszterdami Egyezmény, 1997: GM jogi alapjai az EU-ban • Európa Tanács, 1998: „a GM a programalkotás átszervezése, javítása, fejlesztése és értékelése a gender egyenlőség lehetőségének a politika minden szintjén és stádiumában való beépítése érdekében …” • EU a gender egyenlőségről: a demokrácia kiterjesztése a nőkre

  17. EU irányelvek • 1993: ”egyenlő lehetőségek a nők és férfiak számára” (Európai Strukturális Alap) • Amszterdami Egyezmény, 1997: GM jogi alapjai az EU-ban • Európa Tanács, 1998: „a GM a programalkotás átszervezése, javítása, fejlesztése és értékelése a gender egyenlőség lehetőségének a politika minden szintjén és stádiumában való beépítése érdekében …” • EU a gender egyenlőségről: a demokrácia kiterjesztése a nőkre

  18. Az egyenlőség érdekében tett lépések az üzleti élet szükségszerűségei A diverzifikációra érzékeny szervezet hatékonyabban tud toborozni olyan munkaerő piacon, amit magát is a diverzifikáció jellemez Az a szervezetnek az alkalmazottak diverzifikáltságára való érzékenysége maximalizálja az alkalmazottakban rejlőpotenciál kihasználtságát Adiverzifikációra érzékeny szervezet hatékonyabban tud működnikulturális határokon és országhatárokon keresztül Amegfelelően irányított diverzifikált munkaerő inkább lesz kreatív, ésérzékeny a szervezet számára adódó lehetőségek egy szélesebb skálájára (Kirton and Greene, 2005)

  19. A szervezeti tökéletesség mérésére használt módszer kimutatta, hogy azok a cégek ahol a felső vezetésben három vagy több nő vesz részt, kilenc területen jobban szervezettek (McKinseyWomenMatter Report, 2007): • Vezetői képességek • Irányítás • Elszámoltathatóság • Koordináció és ellenőrzés • Innováció • Külső orientáció • Üzleti alkalmasság • Motiváció • Munkakörnyezet és munkaértékek

  20. Svéd összehasonlítás: a tőzsdén szereplő 24 olyan cégnél, ahol az igazgatótanács tagjai között a nők aránya csaknem 40 %-os, a profit magasabb volt és a jövedelmezőség gyorsabban nőtt, mint annál a 24 cégnél, ahol egyáltalán nincs nő az IT-ben (Smith and Bettio, 2008)

  21. Gender egyenlőség közgazdasági szemszögből A munkaerőpiac nemek szerinti szegregált természetének feloldása azt jelentené, hogy az egyik nem bizonyos szektorokban való koncentrálódásának megszüntetése folytán a társadalmi reprodukció költségei egyenlőbben oszlanának meg a szektorok és a cégek között

  22. A fizetetlen gondozási és háztartási munka közgazdaságilag fontos, de a mainstream közgazdasági elméletek és politika hajlamosak nem figyelembe venni a hozzájárulást a gazdaság teljesítményéhez. Pedig a háztartások a háztartási munka és a fizetett munka elvégzésével bővítik hozzáférésüket a javakhoz és szolgáltatásokhoz, mindkettő növeli a gazdasági jólétet Az olyan szolgáltatásokba való befektetés, amely segíti a nőket és férfiakat, hogy összeegyeztessék a hivatásukat és családi feladataikat hasonló az infrastruktúrába való befektetéshez

  23. Gender egyenlőség és gazdasági növekedés • Az EU és az USA között 1980 és 2002 között fennálló egy felnőttre jutó átlagos éves munkaidőben megfigyelhető eltérés felerészben magyarázható a munkaidők közötti különbséggel, a másik fele pedig a foglalkoztatottsági ráta különbségével • Mindkét különbség a nők viselkedéséből adódik, akik: • az angol-holland modell szerint részmunkaidőben • a mediterrán modell szerint jóval kisebb arányban vannak jelen a munkaerőpiacon (Smith and Bettio, 2008)

  24. Politikai következetlenség: a magasan kvalifikált nők alacsony szintű foglalkoztatása az első számú példa a oktatásba való befektetéssel kapcsolatos inkoherens szemléletmódra Ha hipotetikusan megvalósulna a két nem közötti teljes egyenlőség, és a nők foglalkoztatottsága, valamint bérekkel kifejezett termelékenysége utolérné a férfiakét, akkor a GDP Magyarország esetében maximálisan 27 %-kal növekedhetne egyik évről a másikra (Löfström, 2008)

  25. Gender egyenlőség és a költségvetés Ha nagy az informális gazdaság aránya, a nők kisebb arányban vesznek részt a formális gazdaságban. Az adó és járulékbevételekből hiányzik a női munkaerő potenciális hozzájárulása Tekintettel az idősödő társadalomra és a függőségben élők növekvő arányára, ez a hozzájárulás különösen fontos lenne

  26. Németország, 1999: az infrastruktúra fejlesztésére szükséges becsült összeg: • 7.4 milliárd EURO • Bevételek, melyeket a munkába visszatérni szándékozó anyák (legalább egy 2-12 éves gyermek) integrálása generálna • adóbevételek: 9 milliárd EURO • egyéb hozzájárulások: 15,6 milliárd EURO (DIW, 2002)

  27. Gender egyenlőség és termékenység • Az alacsony termékenység potenciális negatív visszahatásai a munkaerőpiacra: • Egyensúlyvesztés a nyugdíjrendszerben • A állami (és családi) költségvetés növekvő kiadási arányai egészségügyre • Foglalkoztatottsági illetve szakképzettségi hiány a munkaerőpiacon

  28. Ahogy a nők fokozatosan integrálódnak a munkaerőpiacra • a jövedelmük nő, kiszolgáltatottságuk csökken • lehetőségük nyílik arra, hogy több gyereket engedjenek meg maguknak még akkor is, ha kevesebb időt tudnak otthon tölteni

  29. http://www.oecdobserver.org/news/fullstory.php/aid/1664/Does_gender_equality_spur_growth_.htmlhttp://www.oecdobserver.org/news/fullstory.php/aid/1664/Does_gender_equality_spur_growth_.html

  30. D’Addio and d’Ercole, OECD Social, Employment And Migration Working Papers, No. 27, November 2005

  31. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

More Related