1 / 21

dr. Szelesné Kutas Borbála ATIKTVF

Hulladék vagy másodnyersanyag? - környezetvédelmi elvárások az építési/bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban. dr. Szelesné Kutas Borbála ATIKTVF. Jogszabályi háttér. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 2000. évi XLIII. törvény a hulladék-gazdálkodásról

bobby
Download Presentation

dr. Szelesné Kutas Borbála ATIKTVF

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Hulladék vagy másodnyersanyag? - környezetvédelmi elvárások az építési/bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban dr. Szelesné Kutas Borbála ATIKTVF

  2. Jogszabályi háttér • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól • 2000. évi XLIII. törvény a hulladék-gazdálkodásról • 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről • 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről • 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről

  3. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól • A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni. • A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást és az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni. • A környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, a károsodott környezet helyreállításáról. • A környezethasználó felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.

  4. Hulladékokra vonatkozó előírások a Kvt.-ben • A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre - ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is -, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik. • A környezethasználó köteles a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról) gondoskodni. • A hulladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a különböző tisztítási, bontási műveletek során leválasztott, illetőleg elkülönülő anyagok, a hulladékká vált szennyezett föld, továbbá a bontásra kerülő vagy bontott termékek esetében is.

  5. Mi a hulladék?(Hgt. alapfogalmak) • Bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. • 16 kategóriát állapít meg a törvény, itt említendők: • Q1: A továbbiakban másként meg nem határozott termelési, szolgáltatási vagy fogyasztási maradékok • Q2: Előírásoknak meg nem felelő, selejt termékek • Q16: Bármely más hulladékká vált anyag vagy termék, amely nem tartozik a fenti kategóriákba

  6. A hulladékgazdálkodással szemben támasztott követelmények • A hulladékképződés megelőzése. • A keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése. • A hulladék hasznosítása. • Szükség esetén környezetkímélő ártalmatlanítás.

  7. Hulladékgazdálkodási célok • A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint - ha ezek nem megoldhatóak - a hulladék energiahordozóként való felhasználására. • A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. • Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni (szelektív hulladékgyűjtés).

  8. AZ EU Bizottság álláspontja • A hulladékokkal kapcsolatos uniós szabályozásban a melléktermék vagy másodnyersanyag nem jogi kategória – az anyagok vagy hulladéknak számítanak vagy nem. • A hulladék jobb meghatározására a Bizottsághoz nem érkezett javaslat. • Indokolt a hulladék fogalmának egyértelműbbé tétele.

  9. Az Európai bíróság véleménye • Az, hogy egy anyag hulladéknak számít-e vagy sem, a konkrét helyzet tényállása befolyásolja, és ezt az illetékes hatóságoknak mindig egyedi alapon kell megítélniük. • A bizottság álláspontja: Ha a jegyzékbe besorolt anyagtól megválnak, akkor hulladékként kell tekinteni és akként is kell kezelni.

  10. Vizsgálandó kérdések • A gyártó döntésén múlik-e, hogy előállítja az adott anyagot? • A termelő eljárást módosították-e annak érdekében, hogy az adott anyag bizonyos műszaki jellemzőkkel rendelkezzen?

  11. A Bíróság tesztje • Valóban felhasználják az anyagot? • A felhasználás előtt nincs szükség további feldolgozásra? • A felhasználás folyamatos termelési láncban megvalósítható? Mindhárom feltétel teljesülése esetén az anyag nem hulladék.

  12. Építési/bontási hulladék kezeléseA magyrországi hatósági gyakorlat • A bontásoknál keletkezik „használt építőanyag”, ami eredeti rendeltetésének megfelelően felhasználható, értékesíthető – ez nem hulladék! (Pl. tégla) • A bontás helyszínén terület feltöltésre használt bontási anyag nem kerül ki a termelői körből. • Az újra be nem építhető, ugyanakkor értékesítésre kerülő anyag már hulladék, csak átvételi engedéllyel rendelkezőnek adható át.

  13. Építési/bontási hulladék hasznosítása • Kőtörők: mobil vagy helyhez kötött. • Hasznosítási lehetőségek: • lerakók rekultivációjánál; • utak építésénél; • Tájsebek rehabilitációja: területfeltöltés. • Maradékanyag hulladéklerakón helyezendő el. • A mai gyakorlat: kezelés nélküli lerakás.

  14. Az útépítés során fellépőlevegőterhelések

  15. Fontosabb jogszabályok • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól • 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

  16. A levegő védelmére vonatkozó előírások a Kvt.-ben • A levegő védelme kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára. • A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli. • A tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál, folytatásánál, valamint a termékek előállításánál és használatánál törekedni kell arra, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása a lehető legkisebb mértékű legyen.

  17. A Korm. rendelet legfontosabb előírásai • Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. • Azon tevékenységeknél, ahol kibocsátási határértéket a légszennyező forrás sajátosságai miatt megállapítani nem lehet, levegővédelmi követelmények, műszaki intézkedések előírásával, az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell a levegőterhelést megelőzni, vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni. • Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnak kell tekinteni a levegőterhelést okozó, pontforrásnak nem minősülő kibocsátó felületet, a szabadban, félig zárt vagy zárt térben végzett műveletet, technológiát, anyagtárolást. A helyhez kötött diffúz légszennyező forrást úgy kell kialakítani, működtetni, fenntartani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe.

  18. Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos. • Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos. • Lábon álló növényzet égetése tilos. • Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék - elemi kár kivételével - bármilyen más okból eredően kigyullad.

  19. Környezetet terhelő hatások • Építőanyag szállítás: • szilárd és gáz nemű légszennyező anyagok; • a szállítójárművek porfelverő hatása; • a szállított anyag porzódása. • Depóniák: nagyfelületű diffúz forrásként szennyezik a környezeti levegőt. • Az építéshez kapcsolódó bontás során szintén kiporzás lép fel. • Aszfaltozás légszennyezőanyag kibocsátása. • Hulladékok nyílttéri égetése

  20. A hatások mérséklése • Lakosságot terhelő hatások mérséklése megfelelő szállítási útvonal kiválasztásával. • Tehergépjárművek rakományának takarása. • Földutak locsolásával a porfelverés csökkentése. • Nagy felületi források locsolása. • Növényzet eltávolításánál az égetés elkerülése.

  21. Köszönöm a figyelmet!

More Related