Épület-energiahatékonyság

1. JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA IRODÁJA Épület-energiahatékonyság Lehetőség a klímaváltozás elleni küzdelemben

2. Tartalom • A klímaváltozás által adott korlátok • Jövőkép • Kihívások • Épületek – általában • Új építésű épületek • Épület felújítás • Tennivalók

3. A klímaváltozás által adott korlátok Fosszilis CO2 kibocsátás • Ha jót akarunk, akkor nem lépjük túl a 2 C-ot… • 2000-2050 között 1000 GTCO2 bocsátható ki • 2000-2009 között kibocsátottuk az 1/3-át Globális felmelegedés A 2 ºC meghaladás valószínűsége Klímapolitika nélkül 100 % 1000 GtCO2 Kibocsátási lehetőség 2050-ig: 25 % Klímapolitika nélkülilehetséges jövő

4. A tények négy független vonala • +D klíma modellekel folytatott szimulációk, a fő klíma visszacsatolási folyamatok megfigyelésével igazolva • A globális és regionális hőmérsékleti trendek elemzése az elmúlt 111 év vonatkozásában (a vulkanikus és szoláris változásokat és az aeroszolok hűtő hatását figyelembe véve) • Az elmúlt geológiai korok klímájának elemzése (pl. az utolsó jégkorszak v. a meleg Kréta kor) • A múlt természetes variációinak elemzése (évmilliók) a légköri szén-dioxid vonatkozásában (amelyet tektonikus lemez aktivitás változása indukált, de a stabilizáló negatív visszacsatolások a klíma érzékenységen múlnak) (ha túl kicsi a feltételezett klíma érzékenység túl nagy szén-dioxid variációt ad és fordítva)

5. Jövőkép • Az egy főre eső üvegházhatású gázkibocsátás nem haladja meg az ökológiailag fenntartható szintet. • Az energiahatékonyság javulása és energiatakarékosság következtében Magyarország jelenlegi villamos energiafelhasználása 70%-ban lecsökken és a jelenlegi hő felhasználásnak 5%-ra lesz szükség a hálózati meleg víz előállításhoz, illetve egyéb ipari folyamatok működtetéséhez. • A lakásállomány közel 40%-a már üvegházhatású gáz kibocsátás nélkül fog működni. A nem passzív technológiával készült házak kibocsátása is 75%-ban csökken az energiafelhasználás csökkentése érdekében tett felújítások következtében. • A közlekedés átalakulásában bekövetkező változások eredményeképp előtérbe kerül a nem motorizált közlekedés, valamint a tömegközlekedés. A motorizált gépkocsi állomány átalakul, a fajlagos fogyasztás lecsökkennek, s ennek következtében az ÜHG kibocsátások is a jelenlegi kibocsátások töredékére csökken, s elterjednek az alternatív meghajtású járművek, mind az egyéni, mind a tömegközlekedésű járművek esetében. • Ipar által okozott üvegházhatású gáz kibocsátás az újrafelhasználás, az alacsonyabb energiaigények, valamint a fajlagosan kisebb nyersanyag felhasználás következtében jelentősen lecsökken. • A mezőgazdaságban alacsony vegyszerhasználatú integrált, illetve biogazdálkodás válik uralkodóvá. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia – 2050-es jövőkép

6. Kihívások Átalakítási szektor és nem-felhasználók: 4 % Mezőgazdaság: 4 % Ipar: 21 % Szolgáltatások, közszféra: 20 % Közlekedés: 21 % Lakossági szektor:30 % CO2kibocsátás Magyarországon, végfelhasználókra lebontva, 2004 Forrás: összeállítva az ODYSSEE NMS (2007) alapján, mint Aleksandra Novikova által idézett

7. Kihívások és megoldások? Az üvegházhatású gázok mérséklésének 2030-ra becsült szektoronkénti potenciálja különböző költségkategóriákban, átmeneti gazdaságokban Mező-gazdaság Energia ellátás Erdészet Hulladék Közlekedés Épület Ipar

8. Üvegházhatású gázokkal kapcsolatos lényeges tőkeállományok becsült élettartama

9. Épületek – általában • Új építésű épületek – épületenergetikai előírások – 201X A++ - a jelenlegi új építésű épületek energiafogyasztásának tizede • Szigetelés, hőhídmentesség • Légtömörség • Hővisszanyerő szellőzés • Tájolás • Nem nagy kihívás, ha….

10. Épületek – részletekben A meglévő lakásállomány eloszlása Magyarországon a hőszigetelési színvonal szerint ezer lakás családi házak ipari technológiával készült többemeletes tradicionális többemeletes teraszos rossz közepes jó Forrás:Matolcsy és mások, 2005

11. Épületek – részletekben Lakossági energiahatékonysági beruházások Forrás: Novikova 2008, Novikova és Ürge-Vorsatz, 2007

12. Épületek – részletek • Jelenlegi felújítások – nincs ösztönzés a magas minőségre (magas költség) • Óriási tőkeigény – állami szerep (hosszú programok, több évtizedes tőkeigény) • Mi lesz a nagyon rossz energetikai tulajdonságú épületekkel? • Szociális kérdések • Épületenergetikai kérdések (van gáz vagy nincs) • Jó szigetelés ÉS légkomfort?

13. Tennivalók • Felmérés, felmérés, felmérés • Képzés • Lakcímke + • „jó lesz az úgy”…. • Támogatási rendszerek – progresszív logika, regresszív támogatási szint • Épületelemek, építési termékek palettájának változtatása • Új technológiák

14. Összefoglalás • Elkerülhetetlen radikális változás • Épület szektor kulcs szerepe és tehetetlensége • Mit kell elérni és mikorra? • Tudás, kultúra, pénz • Akarat…