Salkaházi Sára szociális testvér

1. Az önfeláldozó szeretet vértanúja1899 - 1944 Salkaházi Sáraszociális testvér

2. A szentek egyszerűek. Az életszentség nem rendkívüliség. (Takács Gyula atya) Az életszentségről • Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja barátaiért.(vö. Jn 15.13) • … vértanúsága nem egyszeri esemény, hanem egész élete tanúságtétel, ami előkészíti őt a végső tanúságra.(Dr. Szabó Tamás püspök)

3. Kassai gyermekévek 1905. Sára, özvegy édesanyjával, Lipót bátyjával és Jolán húgával Ifj. Schalkház Lipótés hitvese Stiller Klotild

4. Diákévek - jellemzések • határozott fellépésű • erős akaratú • mókás természetű • szellemes tréfacsináló • mélyen érző szociális lelkületű • hűséges, kitartó • tizenévesen színdarabot ír 11 évesen 14 évesen

5. Pályakezdés Húga kalapüzletében • tanítónői oklevelet szerez a kassai orsolyitáknál • egy évet tanít csak, mert a csehszlovák államhatalom által követelt hűségesküt megtagadja • dolgozik könyv-kötészetben, • kalapüzletben, • újságírói igazol-ványt szerez 1919-ben A könyvkötészetben

6. Az író • Közben éli az újságírók könnyed életét. • „Önállóság, cigaretta, kávéház, csavargás a nagyvilágban hajadonfőtt, zsebredugott kézzel, friss vacsora egy kiskocsmában, cigányzene…” írta naplójában. • 1922-23-ban eljegyzett menyasszony, de • rájön, hogy a vidéki gazdatisztnék élete nem neki való, így a jegygyűrűt visszaküldi.

7. Egy hang megszólal • A hivatásért való harc tíz évig tartott Sára testvér életében. • 1927-ben ismerkedik meg a kassai szociális testvérekkel. • Lelkiatyja tanácsára megfogadja, hogy nem nyúl többé cigarettához. • Először 3 napig bírta, majd egy hétig, de sikerült. • 1929-ben elfogadják jelentkezését a Szociális Testvérek Társaságába Első fogadalmát 1930. pünkösdjén teszi. Jelmondata: Alleluja!

8. Küzdelmes út a közösségben Első fogadalom 1930-ban Örökfogadalom 1940-ben

9. Az úton • A hivatásért vívott harc nem ért véget a belépéssel. • Küzdelmes útjáról naplóbejegyzései tanúskodnak. • 1932 őszén áthelyezik Komáromba. • Állandó levelezés, kurzusokat szervez, beutazza Felvidéket, Kárpátalját, előadásokat tart a katolikus lányoknak, asszonyoknak. Munkamegbeszélés Eszterházi Lujzával és Anitta testvérrel. • Munkakörei: Karitász, gyermekkonyha, menház felügyelő, családokat látogat, heti 26 órát hitoktat, szerkeszti a Katholikus Nő c. folyóiratot, kegytárgyüzletet vezet…

10. Missziós hívás • 1934-ben - igen kimerült állapotban visszahelyezik Kassára. • Ekkor támad benne először komoly vágy a missziós tevékenység iránt. • 1937-ben a Brazíliában élő magyar bencések szociális testvéreket kérnek missziós munkára. • E célból 1937. augusztusában Budapestre költözik. • Az anyaházban egy év alatt tizennyolc féle munkaterületen találjuk. • Időközben meghiúsul a brazíliai misszióba utazás.

11. Célba ér • A harmincas években Sára testvér több járás szociális előadója. • 1939-ben a Katholikus Női Szociális Képzőben tanít. • 1940 pünkösdjén leteheti örökfogadalmát. Új jelmondata: Kárpátalján Alleluja! Ecce ego, mitte me! Alleluja! Íme, itt vagyok, engem küldj!

12. Dolgozó Leányok • Sára testvér 1940 áprilisában így ír naplójában: "...a kínzástól ne féljek, az apró testi gyengeségeket fogadjam szívesen, a halálnak örüljek". • 1941 februárjától a Katholikus Dolgozó Nők és Leányok Szövetségének országos vezetője és a mozgalom lapjának szerkesztője. • Nevét 1942-ben Salkaházira magyarosíttatja. • Elkezdi az első magyar Munkásnő Főiskola építését.

13. Fény és illat • 1943-ban előadják Salkaházi Sára Fény és illat című, Szent Margitról szóló misztérium játékát. • A szociális testvérek kivették részüket az üldözöttek - nem kis bátorságot igénylő - menekítéséből. • Mintegy ezer ember köszönheti nekik az életét. • Közülük közel száz, személy szerint Sára testvérnek. • Az imádságból merít erőt az emberfeletti munkához. • 1943-ban belső indíttatást kap Istentől, hogy felajánlja önmagát áldozatul a Társaságért. • Slachta Margit és Rónai Paula testvérek jelenlétében történik meg a felajánlás. Árpád-házi szent Margit

14. Isten elfogadta a felajánlást! 1944. december 27-én a nyilasok körülzártak a Bokréta utcai munkásnőotthont, amelyet Sára testvér vezetett. Zsidók után kutattak, s négy gyanús személyt, valamint Bernovits Vilma hitoktatónőt őrizetbe vették. Bokréta utca Sára testvér éppen nem tartózkodott a házban, csak végszóra érkezett meg. Kikerülhette volna a letartóztatást, de nem tette meg. Mint az otthon felelős vezetőjét, őt is elhurcolták, s egy szemtanú szerint még aznap este mind a hatukat - mezítelenre vetkőztetve - a jeges Dunába lőtték. Bernovits Vilma

15. Beteljesedett A kivégzés előtti percben Sára testvér gyilkosai felé fordulva letérdepelt, és égre emelt tekintettel nagy keresztet vetett magára. Isten elfogadta életfelajánlását, vértanúsága betejesedett. A Cipők a Duna-parton elnevezésű szoborkompozíciót 2005. április 16-án avatták fel a pesti Duna-parton, a Roosevelt tér és a Kossuth tér közötti szakaszon. Az emlékmű azoknak állít emléket, akiket nyilaskeresztes fegyveresek 1944-45-ben a Dunába lőttek. Ahol a Dunába lőtték őket.

16. Emlékezések Sára testvérre 1972. ápr. 2. Jad Vasem elismerés Sára Testvérnek Dohány u. 2. Wallenberg park, Életfa mögötti emléktáblája. 1991. júniusában készült Síremlék Kassán A Magyar Köztársaság belügyminisztere 1996-ban, bátor magatartása és helytállása elismeréséül poszthumusz „Bátorság érdemjelet” adományozott Sára testvérnek.

17. Halála helyét 1989-től emléktábla őrzi. Bár a márvány emléktáblát vandálok két alkalommal is összetörték, azt tisztelőik újra és újra felállították. Emléktáblák Legutóbbi emléktáblát állította: Főváros IX. ker. Önkormányzata, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetése és a Szociális Testvérek Társaságának vezetése. A táblák állításának időpontjai: 1989. december 30. 1997. január 19. 2002. május 12.

18. Boldog vagy, Sára testvér Szeretettel várjuk! Boldoggá avatás a Szent István-bazilikában 2006. szeptember 17-én. Szent László kora óta nem volt ilyen Magyarországon! Könyvbemutató 2006. szept. 4. Készítette: Lauer Tamás