VASÚTI PÁLYÁK

1. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemAnyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék VASÚTI PÁLYÁK Bevezetés, alapfogalmak Összeállította: Gyimesi András Budapest 2014.

2. Vasúti pályák - Bemutatkozás SZEREPLŐK: Gyimesi András 2014.

3. Vasúti pályák - Tárgytematika • AJÁNLOTT IRODALOM: • Megyeri Jenő: Vasútépítéstan • Dr. Horváth: Vasúti alépítmény építése és fenntartása Gyimesi András 2014.

4. Vasúti pályák – Alapfogalmak – vasúti közlekedés • A vasúti közlekedés: a szárazföldi közlekedés alágaként, személyek és árúk olyan szabályszerűen ismétlődő tömeges helyváltoztatása, mely a vasút sajátos műszaki eszközeinek segítségével valósul meg. - pálya, jármű… • Miért választjuk a vasutat? • Sínpálya – acélkerék kapcsolat: sokszorosan nagyobb felületi nyomások engedhetők meg, kisebb fajlagos menetellenállás mellett mint más szárazföldi alágazatoknál. Gyimesi András 2014.

5. Vasúti pályák – alapfogalmak – vasúti közlekedés • A vasúti közlekedési eszközöket nem csak a szárazföldi közlekedési eszközökkel tudjuk összehasonlítani, további fontos tényező a kihasználtság is illetve a fajlagos energiaszükséglet: • Személyszállító eszközök Gyimesi András 2014.

6. Vasúti pályák – alapfogalmak – vasúti közlekedés • Vasúti közlekedés legnagyobb előnyei: • Energiatakarékos • Környezetbarát • Zaj és rezgésterhelés • Levegőszennyezés – lokális és globális • Talaj és vízszennyezés • Biztonságos – erős szabályozás – jó statisztika • Sebességben versenyképes (lehet) • Helyszükséglet Gyimesi András 2014.

7. Vasúti pályák – alapfogalmak • Vasútüzemek forgalom összetétele alapján: • Vegyesfogalmú (európai) rendszer: ugyanazt a pályát a gyorsabban közlekedő személyszállító és a lassabban közlekedő teherszállító szerelvények egyaránt használják • Nagysebességű személyforgalmú rendszer: a pályán csak nagysebességű személyvonatok közlekednek, rendszerint motorkocsis szerelvénnyel • Teherfogalmú (észak amerikai) rendszer: a pályát a tagy terhelésű tehervonatok igényei határozzák meg. Gyimesi András 2014.

8. Vasúti pályák – pálya alapfogalmak • Koronaszint: földmű felső síkjának szintje, a pálya tengelyében mérve • Alépítmény: a vasúti pálya koronaszint alatti része (földmű, műtárgyak, stb.) • Felépítmény:a pálya koronaszint feletti része (ágyazat, aljak, sínek, leerősítések stb.) • Sínkorona: a sin felső érintősíkjának szintje (ív esetén a belső sínszálon mérve) • Pályaszint: sin keresztmetszet szimmetriatengelyének és az alátámasztás (keresztalj) felső síkjának metszéspontja. • Terepszint: a pálya tengelyében mért természetes terep szintje • Rézsűhajlás (ρ) ρ=ctgβ - Terephajlás (λ) λ=tgα Gyimesi András 2014.

9. Vasúti pályák – pálya alapfogalmak • Ágyazatvastagság: a sin alsó lapja és a földmű közti függőleges távolság, íves vágánynál a belső sinszál alatt mérve • Aljtávolság: a szomszédos keresztaljak hossztengelyei közötti távolság ( 0,6m – hézagnélküli) • Emelkedés/esés a vasúti pálya hosszirányú lejtése, amit a vízszintessel bezárt szög tangensével fejezünk ki ezrelékben. • Nyomtávolság: a vasúti vágány alapvető és igen fontos mérete. Normál nyomtáv esetén t=1435 mm 1430 mm < t < 1465 mm (ív: előírt nyombővítés!) • Hol mérjük: koronától 14 mm-re Gyimesi András 2014.

10. Vasúti pályák – pálya alapfogalmak • Normáltól eltérő nyomtávok: • Széles nyomtáv példák: • 1524 mm – volt SZU, Finn, USA dél • 1600 mm – Írország, Ausztrália • 1676 mm – Spanyol, Portugál • Keskeny nyomtáv példák: • 1000, 750 mm – Európa • 760 mm – Magyarország jellemzően • 1067 mm – Japán, Afrika Minimális nyomtávolság: 381 mm 15 inch Magyarországon 385 volt a legkisebb (elbontva) Gyimesi András 2014.

11. Vasúti pályák – pálya alapfogalmak • Űrszelvény: az, a pálya feletti szabványos méretekkel ellátott keresztmetszeti terület, amelybe semmiféle ideiglenes vagy végleges létesítmény nem nyúlhat be. (Rakszelvény: járműszerkesztési szelvény) Gyimesi András 2014.

12. Vasúti pályák – pálya alapfogalmak • Vágánytengely: nyomtávolságok felezővonala • Vágányok tengelytávolsága: R>4000 m nyílt vonal : 4 m és többszörösei • R≤4000 m az alapérték Δ=36000/R mm-rel növelendő • Állomásokon: 5 m és többszörösei • Nyílt vonal: Két szomszédos állomás közti pályarész • Kezdőpont-végpont: A Budapestről kiinduló vonalak kezdőpontja Budapest. A nem Budapestről induló vonalak kezdőpontját a vezérigazgatóság jelöli ki • Jobb és bal vágány: Kétvágányú pályán a végpont felé tekintve a jobb kéz felé eső vágány a jobb vágány • Helyes és helytelen vágány: Kétvágányú pályán azonos irányú vonatok részére kijelölt vágányt – rendszerint menetirányt tekintve a jobb oldalon elhelyezkedőt helyes vágánynak a másikat helytelen vágánynak nevezik. Gyimesi András 2014.

13. Vasúti pályák – pálya alapfogalmak • Állomás, pályaudvar: Vonattalálkozásra, illetve személy és áruforgalomra • berendezkedett szolgálati hely • Az állomás területe: Az állomás bejárati (V) és az ellenkező oldalon lévő ilyen jelző • közötti terület. Fejállomáson a bejárati jelzőn belüli terület • Forgalmi kitérő: Csak vonattalálkozásra berendezkedett szolgálati hely Gyimesi András 2014.

14. Vasúti pályák – pálya alapfogalmak • Megállóhely: Személyforgalomra, esetleg korlátozott áruforgalomra berendezkedett • nyíltvonali szolgálati hely, ahol a nyílt pálya vágányain kívül más vágány • nem található • Rakodóhely: Áruforgalomra berendezkedett nyíltvonali szolgálati hely. • Megálló-rakodóhely: Személyforgalomra és áruforgalomra berendezkedett nyíltvonali • szolgálati hely, ahol a nyílt pálya vágányain kívül egy vagy több • mellékvágány is található Gyimesi András 2014.

15. Vasúti pályák – pálya alapfogalmak • Fővágány: A szolgálati helyek minden olyan vágánya, melyet vonatfogadásra jelöltek ki • Átmenő fővágány: Állomásokon és megálló-rakodóhelyeken a nyílt pálya vágányának • Egyenes irányba álló váltón / váltókon át folytatását képző vágány • Mellékvágány: A szolgálati helyek vonatfogadásra ki nem jelölt vágánya • (raktári-, rakodó-, mérleg-, tároló-, terelő-, rendező-, kihúzó-, felhúzó-, • gurító-, irány-, mosó-, javítóvágány stb.) Gyimesi András 2014.

16. Vasúti pályák – jármű alapfogalmak • Vasúti járművek rendeltetés szerinti felosztása: • mozdonyok – erőgéppel rendelkező, kizárólag vontatásra szolgáló járművek • Villamos, dízel, gözüzemű • motorkocsik – erőgéppel rendelkező de haszonteher befogadására is alkalmas • kocsik – személyek és árúk szállítására szolgáló járművek • egyéb (üzemi) járművek – a pályán közlekedő a fenti kategóriákba nem tartozók Gyimesi András 2014.

17. Vasúti pályák – jármű alapfogalmak - járműmozgások • Szabálytalan járműmozgások: A vasúti jármű, a vágánytengellyel párhuzamos szabályos haladó mozgása mellet, - a járműkerék és a pálya sajátos kialakítása miatt – egyéb, úgynevezett szabálytalan mozgásokat is végez. • A pálya vonalára merőleges kígyózó mozgás oka a kúpos felületű kerék, illetve a kerékpár és a sinpálya közti méretkülönbség ( szabványos méretek esetén is minimum 9 mm játék: j=1435-1426) • Egy kerékpár egyenes pályán sinus-görbe alakú pályát ír le, melynek hullámhossza: • s=kerék futókörök távolsága (m) • r= kerék futókörök sugara (m) • a=futófelület hajlása a vízszinteshez • A két sinszál közötti magasságkülönbség (süppedés), illetve a jármű kétoldali hordrugójának eltérő mozgása hozza létre a pályatengelyekkel párhuzamos, un. támolygó mozgásokat. • A sin illesztéseinél a sinvégek magasságkülönbsége alakulhat ki. Ez a vágány tengelyére merőleges, vízszintes tengely körüli elfordulást un. bólintó mozgást hoz létre. Gyimesi András 2014.

18. Vasúti pályák – jármű alapfogalmak - járműmozgások • Az előzőekben említett szabálytalan mozgások kedvezőtlen hatással bírnak a jármű haladására, hosszútávon megnövekedett igénybevételt jelentenek mint a pálya, mint a jármű szempontjából, ezért valamennyi vasút igyekszik ezek hatását csökkenteni illetve kiküszöbölni. • A szabályosan megépített és jól karbantartott vasúti pályán a bólintó és támolygó mozgás nagyrészt – hézag nélküli pályán teljes egészében – kiküszöbölhető. • A hézag nélküli pályán azonban az ütések elmaradása miatt a kígyózó mozgás felerősödhet, így ezeket általában 2-3 mm-es nyomszűkítéssel, illetve a szabványos 1:20-as sindőlés helyett 1:40-es sindőléssel építik. • A közlekedésdinamika / közlekedéskinetika a járműre ható erőket és az erők által létrehozott mozgásokat vizsgálja, feltárva az azok közti összefüggéseket, melyekkel a jármű mozgásállapotát írhatjuk le. - Ezzel folytatjuk. Gyimesi András 2014.