190 likes | 332 Views
Tájékoztató a Népesedési Kerekasztal „a család és munka összeegyeztetésének elősegítése” munkacsoportjának javaslatairól. Családpasztorációs papi találkozó Leányfalu 2010. IX. 28. Helyzetkép 1.
E N D
Tájékoztató a Népesedési Kerekasztal „a család és munka összeegyeztetésének elősegítése” munkacsoportjának javaslatairól Családpasztorációs papi találkozó Leányfalu 2010. IX. 28.
Helyzetkép 1. • Magyarországon jelentős különbség van a tényleges demográfiai folyamatok és a lakosság gyermek-vállalással kapcsolatos értékrendje, beállítottsága között. • A magyar állampolgárok értékrendjében gyermek és a család változatlanul vezető helyet foglal el. • A párok által tervezett gyermekszám 2-2,2 körül mozog, míg a teljes termékenységi arány csak 1,3 körül ingadozik. Ez Európában a legalacsonyabb mutatók közé tartozik. • (A teljes termékenységi arány azt mutatja meg, hogy a nők életük folyamán átlagosan hány gyermeknek adnának életet, amennyiben az adott év termékenységi adatai állandósulnának.)
Helyzetkép 2. • A rendszerváltozás utáni gyermekszám-csökkenésben lényeges szerepet játszott, hogy a gyermekvállalási kor jelentősen kitolódott: 1990-ben az első gyermeküket szülő nők átlagos életkora 23 év, 2009-ben közel 28 év volt. A gyermekvállalás későbbre halasztása nagyon gyakran azzal jár együtt, hogy a tervezett gyermek egyáltalán nem születik meg. • Európában a 90-es évektől megfordult az a tendencia, hogy a nők nagyobb arányú munkaerő-piaci részvétele csökkenő születési arányszámokkal párosul. Jelenleg általában ott viszonylag magasak a születési ráták, ahol jelentős a női foglalkoztatottság.
Az EU tagországok csoportosítása a termékeny-ség és a női foglalkoztatás színvonala szerint
Következtetések • Nem közvetlen, és nem determinisztikus az az összefüggés, hogy a nagyobb arányú női foglalkoztatás magasabb termékenységgel párosul. • Az alacsony szintű foglalkoztatás magas termékenység modell megszűnt Európában. • A kapcsolat két fogaskereke a rugalmas foglalkoztatás és a gyermekintézményi ellátottság magas szintje. • Több más tényező (pl. családtámogatási rendszer, társadalmi értékrend, jövőbe vetett hit) is hat a termékenységre.
A részmunkaidő és a termékenység kapcsolata • A magas termékenységű országokban Finnország és Észtország kivételével mindenhol magas a részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya. • A nők nagyarányú részmunkaidős foglalkoztatása nem garancia a magas termékenységre, hiszen több olyan ország is van, ahol a nagyarányú részmunkaidős foglalkoztatás alacsony termékenységgel párosul (Németország, Ausztria, Olaszország, Málta). • Alacsony a termékenység azokban az országokban, ahol a részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya nem éri el a 10 százalékot. E tekintetben egyetlen ország sem kivétel.
Magyarországi tanulságok • Magyarországon a két modell együtt van jelen. Következmény az értékkonfliktus. Ennek kiélezése helyett a valódi választási lehetőség megteremtésére kellene törekedni. • A gyermekgondozási szabadság időtartamának csökkentése – a fogaskerekek hiánya, és az eddigi gyermekvállalási minták miatt – a termékenység súlyos visszaeséséhez vezetne. • Cél: RUGALMASSÁG, a választás valódi lehetőségének a megteremtése a munkaerő-piacon, a támogatási rendszerben, az értékközvetítésben.
A szándékukat 2005-ig megvalósítók aránya a hosszú és rövid távra gyermeket tervezők között
A javaslatok 3 területe Több tervezett gyermek születne meg, ha • javulnának a gyermekvállalás és a munkavállalás összeegyeztetésének feltételei; • a családok kevésbé kényszerülnének az első gyermek vállalásának halasztására; • a családok több segítséget kapnának a második és további gyermekek vállalásához.
A gyermekvállalás és a munkavállalás összeegyeztetését segítő javaslatok 1. • A kisgyermekes anyák részmunkaidős foglalkoztatási kötelezettsége a közszféra minden munkáltatójára terjedjen ki, azokra is ahol a foglalkoztatást kétharmados többséggel elfogadható törvények szabályozzák (pl. bíróságok), és emiatt a szabály rájuk még nem vonatkozik. • Kerüljön bevezetésre a start-részmunkaidő kártya, amely átmeneti járulék-kedvezménnyel kompenzálná a részmunkaidősök foglalkoztatásának többlet-költségeit azon munkavállalók esetében, akik legalább egy 10 éves kor alatti gyermeket nevelnek. • Javasoljuk a gyermekgondozási ellátások feltételrendszerének olyan átalakítását, hogy az segítse elő az anyák fokozatos (részmunkaidős) munkába állását a gyermek egyéves kora után. • A munkáltatók béren kívüli juttatásként, közterhektől mentesen olyan utalványt adhassanak kisgyermekes dolgozóiknak, amelyet a gyermek ellátását (pl. a családi napközi), valamint a háztartási munkát segítő szolgáltatások térítéséhez lehetne csak felhasználni.
A gyermekvállalás és a munkavállalás összeegyeztetését segítő javaslatok 2. • A családi napközik fejlesztési programjának elindítását. A program a következő elemekből állhatna: • Családi napközik létesítésének támogatása pályázati rendszerben • A bölcsődékkel, illetve (a gyermek életkorától függően) az óvodákkal azonos állami normatíva megállapítása az üzemeltető működési formájától függetlenül. • Utalvány bevezetése a szülők számára a térítési díj megfizetéséhez (lásd később részletesen). • A családi napköziben gondozói feladatokat ellátók szakképzésének beemelése az Országos Képzési Jegyzékbe. • A munkahelyi fenntartású családi napközik rendszerbe állítása (Egy vállalat, intézmény is létrehozhatna és fenntarthatna olyan gyermekintézményt, amely működési feltételeiben a családi napközinek felelne meg.)
A gyermekvállalás és a munkavállalás összeegyeztetését segítő javaslatok 3. • A gyermekgondozás alatt felgyülemlett rendes szabadságot ne kelljen az adott évben kivenni, hanem azt - a munkáltató és a szülő megállapodása alapján – a gyermek 10 éves koráig fel lehessen használni. • Javasoljuk, hogy a gyermek gondozása céljára igénybevett fizetés nélküli szabadságról visszatérő nő keresőképtelensége esetén táppénzre legyen jogosult, és a munkáltatót csak akkor terhelje a betegszabadság megadásának kötelezettsége, ha munkavállalója legalább 30 napot ténylegesen munkában töltött, és keresőképtelensége nem az újabb várandóssággal kapcsolatos. • Célszerű lenne munkaerő-piaci programot kidolgozni a gyermekgondozási szabadságra menők munkanélküliekkel való helyettesítésére. • Javasoljuk a „Családbarát munkahely” mozgalom megújítását
Az első gyermek vállalását megkönnyítő intézkedések • Javasoljuk, hogy az első gyermek megszületésekor az anyasági segély összegének 150 ezer forintra (ikerszülés esetén 250 ezer forintra) történő emelését. • A felsőoktatási hallgatói jogviszonyban, illetve a doktoranduszi jogviszonyban töltött idő a GYED-re való jogosultság megszerzése szempontjából jogszerző időnek minősülne, azaz az édesanya akkor is jogosult lenne GYED-re (ennek minimális összegét a minimálbér másfélszeresében javasoljuk meghatározni) ha egyetemi hallgatóként vagy doktoranduszként szül. • Javasoljuk a Fecskeház rendszerének elterjesztését. Ezek olyan az önkormányzatok, esetleg befektetők által fenntartott 1,5-2 szobás bérlakások, amelyek 3-5 évre kedvezményes bérleti díjjal biztosítanak lakhatási lehetőséget fiatal házasok részére. E lakhatást támogató rendszernek fontos eleme lenne, az önrész képzést támogató lakás-előtakarékosság, ami a későbbi továbblépést is segíti.
A második és további gyermekek vállalását segítő intézkedések 1. • Javasoljuk, hogy ha a GYED-ben részesülő édesanya a GYED lejártakor újabb gyermeket vár, akkor a GYED (és a gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadság) időtartamát az anya kérésére a következő gyermek születéséig meg kelljen hosszabbítani. • A nevelt gyermekek után járó adókedvezmény / vagy adó-alap kedvezmény / talán a leglátványosabb módja a „gyermek közügy” szemlélet érvényesítésének. • A gyermekgondozási ellátás nélkül gyermekeiket otthon gondozók után egészségügyi szolgáltatási járulékot ne a családnak kelljen megfizetni.
A második és további gyermekek vállalását segítő intézkedések 2. • Egyszerű, érthető, kiszámítható lakáshoz jutást ösztönző rendszer kialakítása. Ennek három eleme: • Előtakarékoskodás • „Gyermekvállalási ösztönző” • részben direkt pénzbeli támogatással (a gyermekszám függvényében növekedjen a támogatás mértéke), • részben indirekt, adókedvezményként megjelenő támogatással • ezen ösztönző előfeltétele legyen az előtakarékoskodás megléte • Piaci hitelfelvétel • előtakarékoskodáshoz kapcsolt forint alapú hitelként és • egyéb piaci, elsősorban forint alapú jelzálogkölcsönként
A második és további gyermekek vállalását segítő intézkedések 3. • A nehezebb anyagi helyzetben lévő családok lakhatási feltételeinek javítása érdekében javasoljuk szociális bérlakás program indítását. Ennek lehetséges elemei: • magánbefektető által fenntartott limitált profitú bérlakás • önkormányzati, vagy állami lakbértámogatás • a bérleti díjra kivetett kedvezményes áfa-kulcs bevezetése, munkáltatói lakásbérleti támogatás a cafetéria rendszer keretében, • a lakás-takarékpénztári megtakarítások felhasználhatóvá tétele használatbavételi díj, illetve kaució megfizetésére. • A gyermekvállalás szempontjából az új intézkedések bevezetése mellett nagyon fontos a támogatási rendszer egészének a stabilitása. Javasoljuk ezért a családi pótlék értékmegőrzését törvényben garantálni.