1 / 22

INTERREG IIIA – Hogyan pályázzunk Európai Uniós Pénzforrásokra? Területfejlesztés

INTERREG IIIA – Hogyan pályázzunk Európai Uniós Pénzforrásokra? Területfejlesztés. Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány 7400 Kaposvár, Ond vezér u. 1. Az előadás felépítése. Miért fontosak az EU-források, és hogyan viszonyuljunk hozzájuk? Az Európai Unió támogatási politikája

brilliant
Download Presentation

INTERREG IIIA – Hogyan pályázzunk Európai Uniós Pénzforrásokra? Területfejlesztés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. INTERREG IIIA –Hogyan pályázzunk Európai Uniós Pénzforrásokra?Területfejlesztés Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány 7400 Kaposvár, Ond vezér u. 1.

  2. Az előadás felépítése • Miért fontosak az EU-források, és hogyan viszonyuljunk hozzájuk? • Az Európai Unió támogatási politikája • Mezőgazdasági közvetlen kifizetések • Kohéziós Alap • Strukturális Alapok

  3. Miért fontosak az EU-források, és hogyan viszonyuljunk hozzájuk? • Tőkeszegény, forráshiányos környezet – a támogatási lehetőségeket ki kell használni. • Önkormányzatok • Vállalkozások • Civil szféra, non-profit szervezetek • Kifizetések és befizetések. • Amennyiben a támogatási lehetőségeket ki kívánjuk használni, • át kell látni a rendszert, ismerni kell a környezetet (háttér, filozófiai megalapozás, a támogatások logikája, intézményrendszer, etc.) • el kell sajátítani a források megszerzéséhez szükséges módszereket (projekt előkészítés és –kidolgozás, pályázat készítés, támogatásból megvalósuló beruházások végrehajtása és kötöttségei • el kell fogadni a nehezen elfogadható dolgokat • Megváltoztatható tényezők • Nem megváltoztatható tényezők • A kettő megkülönböztetése

  4. Az EU közös költségvetése, támogatások, befizetések Magyarország befizetési kötelezettsége 2004 - 2006 Magyarország hozzájárulása az EU-költségvetéshez (millió euró, 1999. Évi árakon számítva) 2004 2005 2006 2004-2006 Tradicionális saját források 97 150 150 397 Áfa-alapú befizetés (Egyesült Királyságra vonatkozó visszatérítéssel együtt) 107 167 173 447 GNI-alapú befizetés 349 528 542 1419 Összes befizetési kötelezettség 553 845 865 2263 Összes kifizetési előirányzat 824 1342 1487 3653 Nettó egyenleg 271 497 622 1390

  5. Az EU közös költségvetése, támogatások, befizetések Magyarország által lehívható összegek 2004 - 2006

  6. Az EU közös költségvetése, támogatások, befizetések • Magyarország várható pénzügyi egyenlege 2004 – 2006: • Befizetés: 2,263 mrd € (cc. 588 mrd HUF) • Kifizetés Mo-nak: 3,653 mrd € (cc. 950 mrd HUF) • Egyenleg: 1,39 mrd € (cc. 348 mrd HUF), azaz 34.800 HUF/fő* • A költségvetési befizetés 62 %-át teszi ki a Mo-nak járó kifizetéseknek. Azaz ahhoz, hogy nullszaldósok legyünk, minimum 62%-os lehívási teljesítményt kell produkálnunk. *: 1€ = 250 HUF feltételezett árfolyammal számolva

  7. Az Európai Unió támogatási politikája (a tagállami intézményeken keresztül bonyolított támogatások) • Az Európai Unió támogatási rendszere (kiket támogat): • Egyes kiemelt szektorok, csoportok támogatása - pl. mezőgazdaság, halászat (Strukturális Alapok, illetve direkt mezőgazdasági kifizetések) • Egyes kiemelt területek támogatása (pl. környezetvédelem, kutatás-fejlesztés) • Jövedelemáramoltatás a gazdagabb területektől a szegényebbek felé (területi kiegyenlítés) • régióknak - fejlettségi szint alapján (Strukturális Alapok) • országoknak (Kohéziós Alap) • Az Európai Unió támogatási rendszere (miből támogat): • Az EU közös költségvetésében rendelkezésre álló és elkülönített pénzügyi alapok (magyar költségvetési analógia). • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA EAAGF) garancia szekciója (közvetlen mezőgazdasági kifizetések) • Kohéziós Alap (környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztésre tagállamok részére) • Strukturális Alapok

  8. Mezőgazdasági közvetlen kifizetések 1. • A legnagyobb közösségi forrásokat felemésztő közös politika • 1962. óta működik • Két alapelv induláskor: • A gazdák jövedelmének biztosítása (magas belső felvásárlási árak) • Belső termelés előnyben részesítése a külső behozatallal szemben (magas vámok) • 1992-ben reform • Garantált felvásárlási árak csökkentése • Felső határ (kvóta) meghatározása a garantált felvásárlásra • Területalapú támogatások • Külön támogatás terület pihentetésért, minőségi termékekért, stb.

  9. Mezőgazdasági közvetlen kifizetések 2. • 1999: újabb reform • Felvásárlási árak további csökkentése • Részleges kompenzáció területalapú támogatások formájában • 10% kötelező ugaroltatás • Vidékfejlesztés erősödése • További reformok várhatók • Közvetlen pénzügyi juttatások csökkentése • Vidékfejlesztési támogatások növelése • A juttatásokhoz bizonyos egészségügyi-, környezet-, állat-, és fogyasztóvédelmi normákat be kell tartani.

  10. Kohéziós Alap • A kohéziós Alap létrehozása a valutaunió megteremtésére való törekvéssel és az úgynevezett maastrichti konvergencia kritériumokkal függ össze • Maastrichti Szerződéssel hozták létre (1992. február), • Országoknak szól (NUTS 1), • GDP a közösségi átlag 90%-a alatt, • Szállítási és kommunikációs infrastruktúra, valamint környezetvédelmi fejlesztések

  11. Strukturális Alapok I. • A Strukturális Alapok olyan - közösségi szintű - pénzügyi alapok, melyekből az Európai Unió kevésbé fejlett régióinak nyújtható támogatás, elmaradottságuk csökkentése érdekében. • Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, ERDF) • Európai Szociális Alap (ESZA, ESF) • Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE, FIFG) • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA, EAGGF) orientációs szekciója

  12. Strukturális Alapok II. • Támogatást a jogosult régiók különböző szereplői kaphatnak, konkrét programoktól függően (vállalkozások, non-profit szervezetek, önkormányzatok, oktatási intézmények, etc.) • NUTS II. szintű régiók! • NUTS I. – ország • NUTS II. – régió • NUTS III. – megye • NUTS IV: - kistérség • NUTS V. – település • Területfejlesztés, vidékfejlesztés, vállalkozásfejlesztés - összefoglalóan regionális fejlesztés, regionális támogatási politika. • Példa: vállalkozások támogatása • Ritkán lakott vidéki térségekben, és meghatározott szektorokban működő (pl. mezőgazdasághoz és/vagy a vidéki létformához kötődő) vállalkozások támogatása: vidékfejlesztés. • Elmaradott területen működő vállalkozások támogatása, pl. a foglalkoztatottság növelése érdekében: területfejlesztés. • Versenyképes, fejlődési potenciállal rendelkező vállalkozások – az egyébként is élenjárók – támogatása: vállalkozásfejlesztés.

  13. Strukturális Alapok – regionális politika 1. • A regionális politika mögött álló filozófia: • az Európai Unió egyes területei (régiói) eltérő gazdasági-társadalmi fejlettségi szinteken vannak, amely problémákat okoz az alábbi területeken: • Egységes belső piac és a monetáris unió megteremtése, majd működése. • Migráció (népesség áramlás a fejletlenebb régiókból a fejlettebb régiók irányába). • Az Európai Unió globális versenyképessége. • A regionális politika első szerződéses megfogalmazása: Római Szerződés 130/A cikkely: • „A gazdasági-társadalmi kohézió erősítése érdekében a Közösségnek célul kell kitűznie az egyes régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek, valamint az egyes térségek - ideértve a rurális térségeket - elmaradottságának csökkentését.”

  14. Strukturális Alapok – regionális politika 1. • A regionális politika jellemzői: • A társadalmi-gazdasági szolidaritás elvére épít. • Decentralizált (ösztönzi a regionális szint - NUTS II. régiók - aktív részvételét). • Az integráció irányába hat. • Összhangban van más EU politikákkal (versenypolitika, környezetvédelem). • Koncentrált (földrajzilag és tartalmilag egyaránt). • Jelentős források fölött rendelkezik (2000-2006 közötti időszakra összesen 195 Mrd €). • A regionális politika eszköze: Strukturális Alapok • Olyan - közösségi szintű - pénzügyi alapok, melyekből az Európai Unió kevésbé fejlett régióinak nyújtható támogatás, elmaradottságuk csökkentése érdekében.

  15. Strukturális Alapok – regionális politika 2. • A Strukturális Alapok működését meghatározó alapelvek a 1260/1999 EK Tanácsi rendeletben foglaltak szerint: • Koncentráció • A nagyobb hatékonyság érdekében az alapokból biztosítható támogatások néhány - prioritást élvező- célterületre koncentrálnak • Koncentráció a támogatásra jogosult területek tekintetében. • Koncentráció a támogatott tevékenységek tekintetében. • Koncentráció a támogatott/szervezetek tekintetébe.n • Partnerség • A programok tervezése és megvalósítása során szoros együttműködést kell kialakítani az alábbi szereplők között. • A regionális és helyi hatóságok, valamint egyéb, hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóságok. • A gazdasági és szociális partnerek. • Bármely egyéb megfelelő illetékes szerv. • A partnerség kiterjed a támogatás előkészítésére, finanszírozására, monitoringjára és értékelésére. • Pulic-private partnership (PPP): a magánszektor és a közszféra közötti együttműködés.

  16. Strukturális Alapok – regionális politika 3. • A Strukturális Alapok működését meghatározó alapelvek a 1260/1999 EK Tanácsi rendeletben foglaltak szerint (folytatás): • Programozás • Komplex és hosszú (többéves időszak) több szakaszból álló előkészítési, szervezési, döntéshozatali és finanszírozási folyamat. • Támogatások komplex, nemzeti, regionális és egyéb térségi szinten elfogadott fejlesztési programok megvalósításához biztosítható – többéves költségvetési időszakok. • Nemzeti Fejlesztési Terv. • Közösségi Támogatási Keret. • Regionális és ágazati operatív programok. • Az operatív programok megvalósítása, az abban szereplő intézkedésekre források biztosítása, pályázatok kiírása. • Kiegészítő jelleg / addicionalitás • Az Európai Unió intézkedései kiegészítik a megfelelő nemzeti lépéseket, illetve hozzájárulnak azokhoz, de nem helyettesítik őket. Vagyis a Strukturális Alapok előirányzatai nem pótolhatják a tagállam közkiadásait, vagy ezzel egyenértékű strukturális ráfordításait. • Fontos!!! Az EU csak társfinanszíroz!

  17. Strukturális Alapok – regionális politika 4. • Az egyes Strukturális Alapok által támogatott tevékenységek: • Európai Regionális Fejlesztési Alap – ERFA, vagy ERDF • tartós munkahelyek létrehozása, • munkahelymegtartást szolgáló termelő beruházások, • termelő infrastrukturális beruházások megvalósítása, • a kis- és közepes vállalkozások fejlődésének elősegítése, • a K+F tevékenység feltételeinek javítása. • Európai Szociális Alap – ESZA, vagy ESF • speciális helyzetű csoportok (pályakezdő munkanélküliek, tartós munkanélküliek, fogyatékkal élők, kisebbségek, stb.) munkaerőpiacra (vissza)kerülését segítő intézkedések, • a munkaerő átképzését szolgáló intézkedések, • az oktatás és képzés rendszerének erősítését, korszerűsítését célzó intézkedések.

  18. Strukturális Alapok – regionális politika 5. • Az egyes Strukturális Alapok által támogatott tevékenységek (folytatás): • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap - orientációs szekció (a vidékfejlesztés körébe tartozó intézkedések) – EMOGA, vagy EAGGF • a mezőgazdasági jövedelmek növelése, • fiatal gazdák segítése, • termelői társulások létesítésének ösztönzése, • a mezőgazdasági termékek minőségének javítása, • alternatív jövedelemtermelő tevékenységek megteremtése vidéki térségekben (pl. turizmus). • Halászati orientációs Pénzügyi Eszköz – HOPE, vagy FIFG

  19. Strukturális Alapok – regionális politika 6. • Előcsatlakozási alapok • Célok: • A közösségi joganyag (acquis communautaire) átvételének elősegítése. • Az EU strukturális és kohéziós alapok működésének megtanulása (sok a különbség!!!) • A csatlakozás folyamatának elősegítése. • A program időtartama: 2000-2004 (2006-tal bezárólag a nem csatlakozó országok esetében) . • Az alapok: • PHARE ==> ERFA/ERDF, ESZA/ESF • a jogharmonizációt, a csatlakozásra való felkészülést elősegítendő intézményfejlesztés) • az intézményfejlesztést kiegészítő fizikai beruházások • társadalmi-gazdasági kohézió erősítése - csak ez az ERDF és az ESF előképe • SAPARD ==> EMOGA-O, EAGF-Guidance • (ISPA ==> Kohéziós Alap – nem tartozik a Strukturális Alapok közé!)

  20. Strukturális Alapok – regionális politika 7. Legfontosabb rendeletek - közösségi jogszabályok: • A Tanács 1999. június 21-i 1260/1999/EK rendelete a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról. • Az Európai Parlament és a Tanács 1999. június 21-i 1261/1999 EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról • Az Európai Parlament és a Tanács 1999. június 21-i 1262/1999 EK rendelete az Európai Szociális Alapról • A Tanács 1999. június 21-i 1263/1999 EK rendelete a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközről • A Bizottság 2000. május 30-i 1159/2000/EK RENDELETE a Strukturális Alapok által nyújtott támogatásokra vonatkozóan a tagállamok által teendő, a tájékoztatásra és a nyilvánosságra vonatkozó intézkedésekről.

  21. Strukturális Alapok – regionális politika 8. Legfontosabb rendeletek - hazai jogszabályok: • 96/2005. (XII. 25.) OGY határozataz Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról • Az 1/2004. (I.5.) Korm. rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről • A 233/2003. (XII.16.) Korm. rendelet az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról • 91/2001. (VI. 15) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről. • 244/2003. (XII. 14.) Korm. rendelet a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről • A 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről • A 217/1998.( XII.30) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről

  22. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

More Related