1 / 12

Integrált szemléletmód alkalmazása a városi és vidéki térségek közigazgatásának modernizálásában

Integrált szemléletmód alkalmazása a városi és vidéki térségek közigazgatásának modernizálásában. „A regionális tudomány és a területpolitikai gyakorlat a Kárpát-medencében” c. tudományos ülésszak Pécs, 2009. június 25-26. Somlyódyné Pfeil Edit.

Download Presentation

Integrált szemléletmód alkalmazása a városi és vidéki térségek közigazgatásának modernizálásában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Integrált szemléletmód alkalmazása a városi és vidéki térségek közigazgatásának modernizálásában „A regionális tudomány és a területpolitikai gyakorlat a Kárpát-medencében” c. tudományos ülésszak Pécs, 2009. június 25-26. Somlyódyné Pfeil Edit

  2. A hiányzó önkormányzati funkcióképesség ellensúlyozása Ténykép: a magyar helyi önkormányzati rendszer kisméretű, funkcióhiányos, változó színvonalon és pazarlóan működő. Az ellensúlyozás nemzetközileg bevett eszközei: • Önkormányzatok fúziója – területi reform • Önkormányzatok integrációja – önkéntes és kötelező társulás • Térségi szemlélet/város és vonzáskörzete egységben kezelése a települések funkcionális rangsora alapján • Differenciált hatáskör-telepítés az önkormányzati népességnagyság-kategóriák szerint • Közvetett közigazgatás – közszolgáltatások privatizációja • Funkciómegosztás a helyi és a területi önkormányzati szintek között. Cél: a közfeladatok hatékony és szakszerű ellátásához szükséges (gazdaságos) területnagyság kialakítása, illetve ellátotti létszám generálása. Somlyódyné Pfeil Edit • 2009

  3. Az európai közigazgatási térrel összefüggő tendenciák • Az EU-ban a közszolgáltatások elérhetőségének biztosítása valamennyi állampolgár számára a területi kohézió lényegi elemét képezi. • Az Unió strukturális és kohéziós politikájában egyértelműen felértékelődött a város-vidék kapcsolat, mely mind a társadalmi, mind a területi kohézióval kölcsönös viszonyban áll. • A városok és városi vonzáskörzetek fejlődési impulzusokat hordozó és továbbadó téregységek. • A társadalomirányítás hagyományos formái, a piac és a hierarchia mellett, új formaként megjelent az együttműködés – a kooperáció evolúcióját éljük. • A jó kormányzás és a hatékony intézményi struktúra, benne a közigazgatással adott ország általános versenyképességének fontos forrása. Somlyódyné Pfeil Edit • 2009

  4. A közszolgáltatási reform háttere – a lokális közigazgatás modernizálása Magyarországon • A 2002-ben megcélzott közigazgatási reform egy területen ért célba, az ún. helyi közszolgáltatási reform valósult meg belőle. • A reform koncepcionális háttere: • Az életkörülmények egységességének és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés állampolgári esélyegyenlőségének elve • A szubszidiaritás elve – a helyi közigazgatás hatékonyságának növelése • Az Európai Unió elvárása – teljesítőképes és átlátható tagállami közigazgatás • A magyar reform egy nemzetközi közigazgatási trendbe illeszkedik, melynek célja az önkormányzati feladatellátás optimalizálása (pl. Dánia, Németország, Franciaország, Csehország stb.). Somlyódyné Pfeil Edit • 2009

  5. A többcélú kistérségi társulás – az integrált közszolgáltatás-szervezés modellje? • A kistérségi közszolgáltatási rendszer alapja az önkéntes társulás • A kistérség nem közigazgatási szint, hanem „szervezési egység” • Lényege az alapfokú közszolgáltatások racionalizálása és integrált ellátása • A többcélú társulás kötőereje a finanszírozási kényszerhelyzet (forrásátcsoportosítás) • Belső ellentmondása a reform végrehajtási felelősségének áthárítása a helyi önkormányzatokra és a bottom-up építkezés Somlyódyné Pfeil Edit • 2009

  6. Dilemmák a kistérségi közigazgatási rendszer vonatkozásában • A többcélú társulások differenciálatlan bevezetése az ország teljes területén - rurális és urbánus térségek szervezeti uniformizálása • Egyközpontú (moncentrikus) kistérségek kezelésének megfelel a többcélú kistérségi társulás intézménye → a rurális térségek modellje (a demográfiailag hanyatló térség modellje?) • A feladatszervezés optimális léptéke csak részben a kistérség – a mikrotérségek a hiányzó „optimális” alapszintű önkormányzati nagyságrendet modellezik • Tisztázatlan a megyei önkormányzathoz való viszonya • A kistérségnek van székhelye, de ehhez sem státusz, sem integráló erő nem társul – a városok térségi szerepköreinek kiürülésével fenyeget • A többcélú társulás formájában pótintézmény létesült - az önkormányzatok vele kooperálnak, ezért a tagönkormányzatok közötti bizalom és együttműködési kultúra változatlanul alacsony szintű maradt. Somlyódyné Pfeil Edit • 2009

  7. Célok és hiátusok a kutatási eredmények tükrében(ROP 3.1.1) • A reform értékelése: A szükséges átalakulás kezdeti lépései történtek meg a közigazgatás strukturális kérdéseinek megkerülésével → funkcionális közigazgatási reformról sem beszélhetünk • A kohézió erősödése: A közszolgáltatásokhoz való állampolgári hozzáférés részben javult, de messze nem teljes körű - a lefedettség humán közszolgáltatási területenként változik • Szakmai színvonal: A pótfinanszírozás és a közszolgáltatások minőségjavulása között nincs közvetlen kapcsolat a támogatáslehívás automatizmusa okán • Költséghatékonyság: Az évente változó állami támogatási preferenciák determinálják az ellátás szervezeti formáinak megválasztását – a hatékony feladatszervezés gátja • Fizikai elérhetőség: A közszolgáltatások bizonyos mértékű koncentrációja megvalósult, viszont ez nem párosult közlekedésfejlesztéssel • Participáció: Rossz a kistérségi közigazgatás kommunikációja a lakosság felé – politikai és szakmai belügyről van szó? →A kistérségi közigazgatás instabil és átláthatatlan, funkcionális és identitásbeli gyengeség jellemzi. Somlyódyné Pfeil Edit • 2009

  8. A reform jövőjét meghatározó lehetséges eszközök – alkotmányjogi keretek A lokális közigazgatás teljesítőképességének fokozásához funkcionális közigazgatási reform végig vitelére lenne szükség, ami feltételezné • az unitárius állam keretei között az erős középszint működtetését • a feladattelepítésben a helyi, a területi és a központi szint viszonyának újragondolását a decentralizáció céljával • önkormányzati finanszírozási reform megvalósítását. Hosszú távon nem zárható ki, hogy a létrejött mikortérségi körzetrendszer alapul szolgáljon egy nagyobb méretű önkormányzati alapszint vagy egy „kétszintű” helyi önkormányzati szervezet kialakításához. Somlyódyné Pfeil Edit • 2009

  9. Javaslatok az alkalmazott közigazgatási eszközök kiszélesítésére • A kistérségi, a megyei és a regionális tervezés strukturális összekapcsolásának megvalósítása → területi szintű vonatkoztatási keret és a kistérségek közötti kiegyenlítés létrehozása • Az önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzés felügyeletté szélesítése → A többcélú társulások ellenőrzési rendszerének kiépítése a feladatellátás teljes körűsége érdekében. • A kistérségi szintű feladatszervezés tárgyát képező feladatok ágazati szakmai és finanszírozási feltételeinek összegzése → tárcák szakmapolitikáinak koordinációja • Többpólusú kistérségek esetében hálózatos együttműködésre és a belső kohézió erősítésére van szükség → központ jelleg differenciált fejlesztése • A rurális és urbánus (kis)térségek kooperációjának differenciált intézményesítése. Somlyódyné Pfeil Edit • 2009

  10. Kutatási ajánlások: A város-vidék kapcsolat differenciált kezelésének szükségessége a lokális közigazgatásban A településhálózat-fejlesztés két egymást kiegészítő elvének alkalmazása mentén kell a lokális közigazgatásról gondolkodni: • egyfelől a közigazgatási tér működőképességének biztosítása – vidéki térségek • másfelől a versenyképes városhálózat létrehozása a nagyvárosok nemzetközi láthatósága megteremtésének céljával • Agglomeráció-igazgatási, továbbá nagyvárosi térségi modellek alkalmazása • Hálózatos együttműködés a középvárosok körében – policentrikus városhálózat Somlyódyné Pfeil Edit • 2009

  11. A közigazgatás eszközei az urbánus térségek fejlesztése tekintetében • A városi vonzáskörzetek kérdése minden esetben jövedelem-újraelosztási kérdés, amiben az államnak illik részt vállalni → fejlesztési programok indítása, tervszerződéses rendszer keretében nyújtott támogatások • A városi térségek szükségképpen közös tervezési-fejlesztési tevékenység terei, amit adott esetben az állam a területi egységek tervezési kompetenciáinak átalakításával honorál. • Az államok egyfelől közigazgatási-szervezeti modellek felkínálásával, másfelől az általános közigazgatási térstruktúra feloldásával válaszolnak a városverseny kihívásaira. • A városi térségek cselekvési szintté alakítása → a térségi (regionális) identitás fölépítése. Tét: létre tud-e jönni a területi politikának egy új irányítási eszköze? Somlyódyné Pfeil Edit • 2009

  12. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! somlyodyne@rkk.hu www.rkk.hu Somlyódyné Pfeil Edit • 2009

More Related