ELTE PPK 2013. 11. 05. Nevelési-oktatási modellek és szervezeti struktúrák

1. ELTE PPK 2013. 11. 05.Nevelési-oktatási modellek és szervezeti struktúrák Árendás Péter Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola VIZSGAANYAG www.onfejlesztoiskolak.hu Felhasználva: Holland-magyar KÖVI Tóth Béla által szerkesztett anyagait

2. Állam, fenntartó • Nagyobb valószínűséggel sikeresebb egy iskola, ha az oktatási rendszer(ben): • Decentralizált? • Az intézmények megfelelő támogatásban részesülnek? • Magasak a tanárokkal szemben támasztott követelmények? • Anyagilag is megbecsült a tanári pálya? • Létezik világos (központi) jövőkép? • Az iskolák autonómak ?

3. Összetevők – „eredmény” • INPUT (álló vagy mozgó „jármű”) • Tartalom- és kimenetszabályozás • Feltételek, erőforrások (tárgyi, tanügy-igazgatási), fenntartó • Humán erőforrás • Szervezet és vezetés • Értékelési rendszer • OUTPUT • Nevelési-oktatási modell • Iskolaszervezeti struktúra

4. Tartalom és forma választás • Tartalom • Képzés • Érték- és normaközvetítés • Szocializálás • Szolgáltatások (Nevelési-oktatási modell) • Forma • Iskolatípus • Szervezeti struktúra

5. A nevelési-oktatási modell és szervezeti struktúra kapcsolata A nevelési-oktatási modellalkotás szempontjai: • a tanulókról alkotott felfogás • a tanterv fókusza és szerkezete • a tanulási folyamatok megszervezése • a tanulók csoportba sorolásának elvei • nevelési eljárások • az értékelés funkciója • a nevelési-oktatási folyamatok értékelése

6. Nevelési-oktatási modellek • Szelektív • Behelyező • Vegyes képességű csoportokat kialakító • Integratív • Innovatív

7. Szelektív nevelési-oktatási modell • a tanulókról alkotott felfogás • értelmi képességei adottak • döntően a kognitív képességekre koncentrál • minden területen hasonló teljesítményre képes • a tanterv fókusza és szerkezete • ismeretalapú tudásközvetítés • éles választóvonal a tantárgyak között • központi tanterv, központi óraszámok • a tanulási folyamatok megszervezése • általában egész osztály, frontális óra • nincsenek alternatív tanulási utak • nehéz átjárhatóság

8. Szelektív nevelési-oktatási modell folytatás • a tanulók csoportba sorolásának elvei • a tanulókat teljes osztályokban tanítják • homogén csoportnak tekintik őket • a csoportba sorolás a szelekcióval végleges • a szelekció: tantárgyi vagy integrált tesztekkel • nevelési eljárások • fontos a fegyelem kialakítása, ez minden tanár feladata • a nevelésre szánt idő kevés, nem tervezett • erős elkülönülés az oktatás és a nevelés között • a nevelésért az osztályfőnök a felelős

9. Szelektív nevelési-oktatási modell folytatás2 • az értékelés funkciója • méri az ismeretek elsajátításának mértékét • a szaktanár értékel • az értékelés következménye: bukás/felsőbb osztályba léphet döntések • a nevelési-oktatási folyamatok értékelése • az értékelési tapasztalatok beépítése: ritka, ad hoc • az értékelést az egyes szaktanárok végzik „szétszórt” kritériumok alapján

10. Innovatív nevelési-oktatási modell • a tanulókról alkotott felfogás • a tanuló partner, maga is tudást közvetít, aktív résztvevő • különböző területeken különböző teljesítményekre képes • a tanterv fókusza és szerkezete • a hangsúly az adott csoporton és a társadalmi folyamatokon, elvárásokon van • alig van választóvonal az egyes tantárgyak között • helyi tanterv, a szituációhoz igazított időbeosztás, nagy tanári szabadság • sok időt szánnak az életszerű problémák megvitatására • a tanulási folyamatok megszervezése • jellemző a kiscsoportos tanítás (az osztály is kiscsoport) • a tanulási utak a tanulók képességeitől, szükségleteitől függően sokfélék • a csoportok között nincs (nagyon nehéz) átjárhatóság

11. Innovatív nevelési-oktatási modell folytatás • a tanulók csoportba sorolásának elvei • heterogén alapcsoportok • a tanulás még kisebb (4-6 fős) csoportokban történik • a csoportba sorolás véletlenszerű • átcsoportosítás csak akkor, ha a csoport nem tud sikeresen együttműködni • nevelési eljárások • fontos a választási és döntéshozatali képesség kialakítása, ez minden tanár feladata • a nevelésre szánt idő az adott szituációtól függ • az oktatás és a nevelés integrálódik • a tanárok egyszerre szaktanárok és nevelők

12. Innovatív nevelési-oktatási modell folytatás2 • az értékelés funkciója • méri az ismeretek, kompetenciák elsajátításának mértékét • az értékelés a tanári team feladata, de a tanulók is értékelik saját maguk, társaik ill. tanáraik teljesítményét • az értékelésnek az előrehaladás szempontjából nincs meghatározó következménye • a nevelési-oktatási folyamatok értékelése • a tapasztalatok beépülnek a tantervbe, változást eredményeznek a pedagógiai programban • az értékelés része az iskolai programnak • az értékelést a tanári csapat végzi a tanulókkal közösen kialakított kritériumok alapján

13. Iskolaszervezeti struktúrák • Első megközelítés: • A szervezet struktúrája • Az iskola koordináló mechanizmusai • A vezetés • A szervezet komplexitása

14. Iskolaszervezeti struktúrák - finomítás • A szervezet struktúrája • Tanítási és tanulási struktúrák • Tantárgyi munkaközösségek • Adminisztrációs, pénzügyi, egyéb oktatást segítő szolgáltatások • Nevelési munkaközösségek • Továbbképzések • Tanári autonómia, „beleszólási lehetőség” • Az iskola koordináló mechanizmusai • Szabályok és irányelvek • Hierarchikus ellenőrzés • Iskolai kommunikáció, konzultációs struktúrák • Döntéshozatal • Szervezeti kultúra

15. Iskolaszervezeti struktúrák folytatás2 • A vezetés • Az iskolaszék szerepe • Az igazgató hatalma, kötelezettségei, felelőssége (feladat, felelősség, hatáskör) • Az igazgató helyettesek hatalma, kötelezettségei, felelőssége (feladat, felelősség, hatáskör) • A középvezetők pozíciója • A szervezet komplexitása • A komplexitás mértéke • A tantestület tudatosságának mértéke

16. Iskolaszervezeti struktúrák • Szegmentális • Hierarchikus • Kollegiális • Mátrix • Moduláris

17. Iskolaszervezeti struktúrák – szegmentális • A szervezet struktúrája • Vertikális, a tanulók több évig együtt maradnak • Formálisan létező tantárgyi munkaközösségek • Nevelési munkaközösségek nincsenek • A tanár teljes autonómiával rendelkezik az osztályteremben • Az iskola koordináló mechanizmusai • Elismerik, de nem veszik túl komolyan a külső előírásokat, azok működnek, amelyek erősítik a fegyelmet és a tanári autonómiát • A tanári autonómia miatt minimális jelentőségű a hierarchikus ellenőrzés • Iskolai szintű kommunikáció, konzultáció alig van • Szervezeti kultúra: jellemzően szerepkultúra

18. Iskolaszervezeti struktúrák – szegmentális- folytatás • A vezetés • Az iskolaszék formálisan a működés kontrollja • Az igazgató egyszemélyi felelős vezető, hierarchikus ellenőrzést végző adminisztrátor • Az igazgató helyettesek az igazgató segítői, mérsékelt felelősséggel és autonómiával • A középvezetői pozíció nem létezik • A szervezet komplexitása • Nem túl hierarchikus szervezet • A tantestület tudatosságának szintje alacsony

19. Iskolaszervezeti struktúrák – moduláris • A szervezet struktúrája • Horizontális és moduláris tanári teamek, nagyfokú autonómiával • A kölcsönös tanári igényen alapuló tantárgyi munkaközösségi működés • A nevelés és az oktatás integrálódik • A továbbképzés belső igény • A tanárok együtt felelősek a nevelési célok megvalósításáért

20. Iskolaszervezeti struktúrák – moduláris (folytatás) • Az iskola koordináló mechanizmusai • Elismerik, de a belső céloknak megfelelően átértelmezik a külső előírásokat • Kevés belső szabály létezik, a moduláris csapatok megfogalmazzák saját belső szabályaikat • Jellemző az iskolai szintű kommunikáció, kooperáció • Döntéshozatal: jellemző a kölcsönös, egymáshoz való igazodás • Szervezeti kultúra: erős, belsőleg kifejlesztett kultúra

21. Iskolaszervezeti struktúrák – moduláris (folytatás • A vezetés • Az iskolaszék a működés kontrollja, irányelvek kitűzője, stratégia kidolgozója • Az igazgató pedagógiai vezető, adott esetben döntéshozó, a vezetési csapat irányítója • Az igazgató helyettesek a vezetői csapat tagjai, nagyfokú felelősséggel és autonómiával • A középvezetők elsősorban a moduláris csapatok irányítói

22. Iskolaszervezeti struktúrák – moduláris (folytatás • A szervezet komplexitása • Nagy mértékű komplexitás a modulokon belül • A tantestület tudatosságának szintje magas