1 / 14

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek. Vállalkozások alapítása. Vállalkozás alapítása I. Egyéni vállalkozás. Ki alapíthatja: a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy cselekvőképes nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából Mire vállalkozhat?

cain-gibson
Download Presentation

Jogi és menedzsment ismeretek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Jogi és menedzsment ismeretek Vállalkozások alapítása

  2. Vállalkozás alapítása I.Egyéni vállalkozás Ki alapíthatja: • a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy • cselekvőképes • nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából Mire vállalkozhat? • Bármire, amit nem tiltanak

  3. Hol váltható ki a vállalkozói igazolvány?(korábban) • A vállalkozói igazolvány kiadásához egy egységes formanyomtatvány kitöltésével kérelmet kell benyújtani a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányirodába • A vállalkozói igazolványt az okmányiroda adja ki, • az igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. • A nyomtatványok az okmányirodákban ingyenesen átvehetők vagy letölthetők és kinyomtathatók • Egyablakos ügyintézés: az okmányirodák beszerzik az egyéni vállalkozó adószámát, adóazonosító jelét, TB törzsszámot, valamint statisztikai számjelét

  4. Milyen adatok kellettek a kérelem benyújtásához? A kérelemben fel kell tüntetni többek között: • az egyéni vállalkozó nevét; • leánykori nevét; • születési helyét és idejét; • anyja nevét; • a tervezett egyéni vállalkozás székhelyét, telephelyeit és fióktelephelyeit; • tevékenységi körét és tevékenységének megnevezését. • A tevékenységeket az úgynevezett szakmakódokkal együtt kell feltüntetni; a szakmakódok megtalálhatók a Statisztikai Közlönyökben és a Központi Statisztikai Hivatal honlapján is .

  5. A kérelemhez mellékelni kellett: • a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy nincs eltiltva az általa folytatni kívánt tevékenység végzésétől, illetve, hogy nem áll fenn a 1990. évi V. törvényben rögzített egyéb kizáró ok • érvényes hatósági erkölcsi bizonyítványt, amely igazolja, hogy a kérelmezőt gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt nem ítélték el jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre, illetve egyéb szándékos bűncselekmény miatt sem ítélték egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre , • a jogszabályban előírt képesítés meglétét igazoló okiratot; • jogszabályban előírt más hatóság engedélyét, amennyiben a tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti (arról, hogy milyen tevékenységekhez van szükség hatósági engedélyre, az okmányirodákban adnak felvilágosítást); • a kérelmező nyilatkozatát az adószám, és ha adóazonosító jellel nem rendelkezik, az annak megállapításához szükséges - külön jogszabályban meghatározott - adatokról; • jövedelemszerzési céllal kiállított tartózkodási engedélyt.

  6. Jelenleg Az okmányirodában ki kell tölteni egy regisztrációs űrlapot, vagy a www.magyarország.hu illetve a www.nyilvantarto.hu oldalon lehetséges az ügyintézés, illetékmentesen. Nem tudni, meddig lehet még személyesen vállalkozást indítani, de az okmányirodákat összefogó és az elektronikus ügyintézést működtető Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) szakmailag indokoltnak tartaná a lehetőség megtartását. Az okmányiroda automatikusan elektronikus úton azonnal beszerzi a az egyéni vállalkozó adószámát és statisztikai számát, majd kiadja a regisztrációról szóló igazolást. Megszűnt a vállalkozói igazolvány eddigi szerepe, sem a tevékenység megkezdésének, sem folytatásának nem feltétele. Most az internetes bejelentés visszaigazolásától válik valaki vállalkozóvá, csak ezután kezdheti meg tevékenységét.

  7. Egyéb szabályok: • Az egyéni vállalkozó csak egy igazolványt válthat ki, egy vállalkozást alapíthat • Az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat • Személyesen kell közreműködnie a vállalkozásban • Felelőssége korlátlan • Ez ma is jellemző

  8. Az egyéni vállalkozás megszűnik, ha: • Az egyéni vállalkozó az igazolványát visszaadja • Az igazolványt a jegyző visszavonja • Az egyéni vállalkozó meghal, vagy elveszíti cselekvőképességét

  9. Gazdasági társaságok Alapításhoz legalább két személy szükséges. Az alapításban részt vehetnek: • Természetes személyek • Jogi személyek Működési formák: • közkereseti társaság, • betéti társaság, • korlátolt felelősségű társaság, • részvénytársaság, Törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el, a székhely szerint illetékes cégbíróságnál be kell jegyeztetni (határideje a társasági szerződés megkötését követő 30 nap)

  10. Gazdasági társaságok létrehozása: • Általában társasági szerződéssel (Rt esetében alapító okirattal) • Ügyvéddel kell ellenjegyeztetni • Valamennyi tagnak alá kell írni • Tartalmaznia kell: a társaság cégneve és székhelye a tagok, nevük (cégük) és lakcímük feltüntetésével a társaság tevékenységi köre a társasági vagyon mértéke, rendelkezésre bocsátás módja, ideje (tagonként a pénz és az apport értékét) ügyvezető nevét, a munkáltatói jogokat gyakorló tag nevét a profit, veszteség megosztását, a vagyoni betét kivonásának lehetséges módját új tag felvételét, régi kilépését szavazati jogok gyakorlása (mindazt, amit a tv. az egyes formáknál kötelezően előír)

  11. A társaságalapítás költségei: • a létesítő okirat elkészítésének költsége: ez a társasági formától, valamint attól függ, hogy a létesítő okiratot közokiratba vagy ügyvéd által készített és ellenjegyzett magánokiratba foglalják Az ügyvédi költség rendszerint magában foglalja a cégeljárásban történő jogi képviselet díját is (a cégeljárásban a jogi képviselet kötelező) - kb.50 000-70 000 Ft • a cégbejegyzési eljárás illetéke: kft.,  zárkörűen működő rt. esetében 100 000 forint, nyilvánosan működő rt. esetében 600 000 Ft, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (kkt., bt.) esetében 50 000 forint illetéket kell fizetni • a közzétételi költségtérítés jogi személyiség nélküli cégnél 14 000 Ft, jogi személyiségű cégnél 25 000 Ft • a hiteles cégaláírási nyilatkozat költsége: a cégjegyzés valódiságának tanúsításáért aláírásonként 2000 Ft munkadíjat kell fizetni a közjegyzőnek, ezen felül a közjegyző a tevékenységével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésre is jogosult (pl. leírási költség) - célszerű legalább négy aláírás

  12. A gazdasági társaság legfőbb szerve • a közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál a legfőbb szervet tagok gyűlése (határoz a társaság mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a hatáskörébe utal. ) • valamennyi tagnak azonos mértékű szavazat van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat miden tagot megillet. A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatát. • A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében törvény vagy a társasági szerződés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő. • A korlátolt felelősségű társaságnál a legfőbb szerv a taggyűlés • A részvénytársaságnál a legfőbb szerv a közgyűlés. A közgyűlés a részvényesek összességéből áll. a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. A közgyűlés határozatait - ha törvény vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik - a jelen lévő részvényesek szavazatainak egyszerű többségével hozza meg.

  13. A gazdasági társaság ügyvezetése ] • A gazdasági társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. • Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. • közkereseti társaságnál és betéti társaságnál az ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok látják el • korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el • zártkörűen működő részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság mint testület vagy a vezérigazgató látja el • nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság mint testület vagy az igazgatótanács mint testület látja el

  14. A gazdasági társaságok megszűnése Jogutód nélkül szűnik meg a gazdasági társaság • társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult • társaság legfőbb szerve elhatározza a társaság megszűnését • társaság tagjainak száma egyre csökken • cégbíróság megszünteti • jogszabály így rendelkezik. A gazdasági társaság jogutóddal történő megszűnése • Társasági formaváltásal: a gazdasági társaság egyetemes jogutódlással más gazdasági társasági formát választ • Egyesüléssel: gazdasági társaságok egyesülése esetén két vagy több gazdasági társaságból egyetlen gazdasági társaság keletkezik. Az egyesülés történhet: • összeolvadással • beolvadással. • Szétválással: a gazdasági társaság két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet • különválással • kiválással.

More Related