Nemzetközi fejlesztési együttműködés

1. Nemzetközi fejlesztési együttműködés 2005/06. őszi félév 2005. szeptember 19.

2. A kurzus célja, felépítése Tervezett témák: • A nemzetközi fejlesztési együttműködés (NEFE) tárgya, formái • az elmaradottságot magyarázó fontosabb elméletek • A NEFE „hivatalos” szereplői (donorok és fogadó országok): érdekek, célok • A NEFE alakulása a II. világháború óta • Bilaterális együttműködési modellek és a multilaterális együttműködés gyakorlata, intézményrendszere • A segélyek hasznosulása és hatékonysága a fejlődő országokban • A társadalmi szféra, az ngo-k szerepe • Nemzetközi humanitárius segélyezés • A NEFE aktualitásai (ENSZ, EU, Magyarország), kilátások

3. A világ GDP-jének, exportjának és népességének megoszlása (2003) forrás: IMF, World Economic Outlook 2003, (p191)

4. Szegénységi szakadék Szegénység miért probléma?

5. Fejlettség, fejletlenség A fejlettség (elmaradottság) mérése • Gazdasági jellegű mutatók, pl. • Gazdasági növekedést jelző mutatók (összes és egy főre jutó GDP, GNP, GNI) • ágazati mutatók (mezőgazdaság/GDP) • egyéb mutatók, pl • születéskor várható élettartam • Beiskolázottsági mutatók • egy főre jutó napi kalória bevitel • egy főre jutó számítógépek száma, stb • HDI (human development index), összetevői: • születéskor várható élettartam; • nemzeti jövedelem • Felnőtt írástudó népesség aránya, illetve az átlagos iskolai évek száma Fejlődéselméletek eltérő magyarázatai

6. Nemzetközi fejlesztési együttműködés (NEFE) Meghatározott érdekekkel és stratégiákkal rendelkező különböző szereplők közötti folyamat, melynek középpontjában az elmaradott(abb) államok felzárkóztatása, fejlesztése áll. NEFE-rezsim: a NEFE területét meghatározó formális és informális szabályok, intézmények, szereplők és érdekeik rendszere.

7. Szereplők

8. NEFE: célok és érdekek • Időben változó prioritások • A bilaterális (nemzeti, külpolitikai) érdekek és a multilaterális szinten megfogalmazott elvek és különbségek közötti ellentétek kiéleződése Megfogalmazott célok és fennálló (gazdasági, politikai, biztonsági, ideológiai, morális) érdekek:

9. A NEFE (rezsim) kialakulása, formálódása Először a II. világháborút követően merült fel szükségessége • Európa újjáépítése (Marshall-segély, ERP, majd OEEC OECD) • hidegháború: politikai-ideológiai eszköz (pl. Truman-doktrína; asszuáni gát építése és a szuezi-ügy) • gyarmati rendszer felbomlásának megindulása  elmaradottságot, fejlődésbeli különbségeket vizsgáló elméletek születése  A NEFE intézményesülése, általános gyakorlattá válása

10. Főbb tendenciák, alkalmazott stratégiák 1950-60-as évek: cél elsősorban a fejlődő államok tőkehiányának megszüntetése, modern technológia biztosítása (egyszerű együttműködési formák) 1970-es: cél az alapvető szükségletek kielégítése, szegénység csökkentése (pl. integrált vidékfejlesztési projektek, programok) 1980-as: elsődleges cél a fejlődő államok gazdasági-politikai liberalizációja (strukturált kiigazítási programok) 1990-es: cél elsősorban a fejlődő államok társadalmának fejlesztésén keresztül eredményeket elérni (összetettebb politikai, gazdasági és intézményi szakpolitikák kialakítása) 2000-2005: Millenniumi Fejlesztési Célok (MDGs) – középpontjában ismét: szegénység csökkentése  koherens földrajzi alapú vagy tematikus szakpolitikák

11. A NEFE formái NEFE: • Nemzetközi pénzügyi segélyezés: a fejlett országok, nemzetközi szervezetek, multilaterális intézmények által a fejlődő vagy más rászoruló országoknak nyújtott • többnyire visszatérítendő, de kedvezményes feltételekkel nyújtott kölcsönök, • (vissza nem térítendő) pénzügyi adományok. Felmerülő dilemmák: Hitelek feltételessége és hatékonysági problémák (pl. segélyek kötöttsége) • Áru (természetbeli) segélyek, kölcsönök (commodity grants, loans), illetve szolgáltatások pl. élelmiszersegély • Technikai támogatás (technical assistence) Elsősorban know-how átadás, szakmai tapasztalatcsere, szakértők küldése,képzési programok szervezése, stb. Humanitárius segélyezés Olyan mértékben számít bele a NEFE-tevékenységbe, amilyen mértékben hosszú távú fejlesztési célokat szolgál (a vészhelyzetben történő segélyezés (emergency relief) nem fejlesztési támogatásnak minősül).  LRRD: linking relief (R), rehabilitation (R) and development (D)

12. A fejlesztési együttműködés mérése A nemzetközi tőkeáramlás lehet: • hitel, akkor lehet: piaci alapú vagy hivatalos • Ha hivatalos, akkor lehet... • multilaterális (pl. IMF, Világbank-csoport, regionális fejlesztési bankok) • bilaterális • nem hitel: FDI vagy portfólió (tőke)beruházás • adomány (segélyről akkor beszélünk, ha a kedvezményes feltételekkel nyújtott kölcsönben az adományelem mértéke min 25%) (A fizetési mérlegen belül a hivatalos tartalékok mérlegén belül szerepelnek.) ODA (hivatalos fejlesztési támogatás): az OECD DAC által a fejlődő országnak minősített államok számára történő azon forrás-átadások, amelyeket • a donor országok hivatalos (állami) szervei, illetve azok végrehajtó hatóságai nyújtanak; • fő célja a fejlődő országok (gazdasági)fejlesztése, elmaradottságának csökkentése;illetve • Amelyeknek jellegüket tekintve kedvezményesnek kell lenniük, de legalább 25% adományelemet kell tartalmazniuk (vagyis vagy visszafizetési kötelezettség nélküli adomány, vagy a piaci hitelfelvételnél kedvezményesebb feltételekkel nyújtott hitel). (Az ODA-ként elszámolt kölcsönök esetében a tőkeösszeg visszafizetése negatív forrásátadásnak minősül  ezen visszafizetett összegek levonásával számítandó ki a nettó ODA)

13. ODA nagyságrendjének alakulása

14. A hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) elszámolása I. Nem számolható el: • katonai segély: - • békefenntartás (kényszerítő elemei) • Magáncégeknek nyújtott hivatalos segélyek: - (max OA) • Állami szerv másik állami szerv részére nyújtott támogatása: - (donor-donor)

15. A hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) elszámolása II. Elszámolható: • békefenntartás (az ENSZ által jóváhagyott bizonyos tevékenységek, pl választások ellenőrzése, rendőrök képzése igen) • Polgári rendőrségi munka • Társadalmi, kulturális programok • Menekülteknek nyújtott támogatás (1év) • Atomenergia (békés célú felhasználásával kapcsolatos transzferek) • Kutatás (amennyiben közvetlenül és elsődlegesen kapcsolódik a fejlődő országok problémáihoz) • Kedvezményes kölcsön • Multilaterális (ENSZ) intézményeknek fizetett hozzájárulások egy része (pl. WHO: 70%; UNESCO 25%) • ENSZ szervezetek konkrét célra létrehozott alapjai: változó • Nemzetközi civil szervezetek (ingo-k): lista • Hazai civil szervezetek: csak ngdo-k • Állami szerv másik állami szerv részére nyújtott támogatása: + (donor-partner viszonylatban) • Oktatás-képzés: donor országban a partner ország állampolgára számára nyújtott képzés költségei • Adminisztratív költségek • Fejlesztést népszerűsítő, ismeretterjesztő programok

16. Nehézségek, akadályok • Különbségek a bilaterális érdekek és a multilaterális körben vállalt elvek között; • A donorok részéről jellemzően (elsődlegesen) a külpolitikai érdekérvényesítés egyik eszköze (kivételt jelenthet skandináv gyakorlat); • A fejlődő államok oldalán felmerülő főbb problémák: • Intézményi-kompetencia-problémák • Elégtelen képességek, társadalmi elmaradottság • Jó kormányzás hiánya (korrupció, törékeny politikai berendezkedés) • A hatalmon lévő rezsim részéről az együttműködési hajlandóság hiánya

17. Ajánlott irodalom • Degnbol-Martinussen és Engberg-Pedersen: Aid: Understanding International Development Cooperation. 2003, Zed Books, London • Szentes T.: Világgazdaságtan. 1999, Aula, 566-602. oldal • Sachs-report: Investing in Development. UN Millenium Project (http://www.unmillenniumproject.org/reports/fullreport.htm)