Tűzoltás vízellátása

1. Oltóanyagellátás alapjai Tűzoltás vízellátása Táplálási módok Tűzoltó vízforrások

2. Kiérkezést követő felderítésnél feladat: • A szükséges oltóvíz mennyiségének a meghatározása • A tűz és az oltóvíz utánpótlás helyének és távolságának felmérése • A tűzeset és az oltóvíz nyerőhely szintkülönbségének megállapítása

3. A tűzoltás vízellátása • A vízforrások választásánál a tűzoltás - gyorsan ­hatékonyan - szakszerűen legyen végrehajtható. • A gyorsaság ha a vízforrás a tűzhöz a lehető legközelebb van - előnyös a megközelítése - szivattyú közbeiktatása nélkül használható - vízszintje a legkisebb távolságra van a talajszinttől. • A hatékonyság ha a vízforrás - szükséges mennyiségben - a működés teljes ideje alatt folyamatosan biztosítja a tűzoltáshoz szükséges mennyiségű vizet. • A szakszerűség ha a felszerelésekre,berendezésekre - a környezetre - az oltásban résztvevőkre nem jelent sem nyílt, sem rejtett veszélyt

4. Tűzoltás vízellátási módjai • Tarályról történő táplálás: • -saját tartályvíz felhasználása • - ingajárattal más fecskendők által szállított víz • Túlnyomásos táplálás • -tűzivíz-rendszer- tűzcsapok • -magastározó • -víztorony • -távolsági nyomótömlős táplálás (soros, párhuz) • Felszívásos táplálás • Mélyszívóval történő táplálás

5. Fontosabb vízforrások • Vízellátás csőhálózatról: • A vizet előfordulási helyén kezelik, majd csőhálózat segítségével a felhasználókhoz szállítják. • A víznyerési helytől az ellátási terület széléig haladó vezeték a fővezeték (főtápvezeték). Az ellátási területek felé ezekből ágaznak le a főnyomócsövekelosztóbekötővezetékekbelső csőhálózatok.

6. Csőhálózat típusai • Alapvetően négy eltérő rendszert különböztetünk meg: • - ágas • - összekapcsolt • -körvezetékes • vegyes rendszerű

7. Ágas hálózat jellemzői: 2-főnyomóvezeték 3-elosztó vezeték 1-fővezeték

8. Ágas hálózat jellemzői: Az ellátási területen végighúzódó fővezetékről leágazó főnyomócsövek, elosztóvezetékek vakon végződnek,nincsenekegymással összekötveátmérőjük csökken. A víz mindig csak egy iránybólfolyik, ezért egy esetleges csőtörés miatt körültekintően kell meghatározni az ilyen vezetékre telepített fecskendők számát és helyét. • Ilyen vezetéket ma már nem telepítenek, és egyre ritkábban találkozhatunk vele

9. Összekapcsolt rendszerű hálózat jellemzői: • Az ágas rendszer egy javított formája. A csővégeket összekötik, és így nincs vakon végződő vezeték. Azonban az összekötések kis átmérője miatt • még mindig csak • kis vízmennyiséggel • számolhatunk. • A nyomásfokozás • nem lehetséges • Vízkivétel nem • fokozható

10. Körvezetékes rendszer jellemzői: A lényeg, hogy a fővezeték körbe fut, azazönmagábavisszatér; ugyanígy a csatlakozó elosztó csövek is.A legbiztosabb tűzoltó vízellátást biztosítja, még csőtörés esetén sem kell jelentős nyomásveszteséggel számolni. • A vezetékek minimális • átmérője, amelyeket • tűzivíz szolgáltatásra • is használnak, • legalább 80 mm-es.

11. Vegyes rendszerű csőhálózat

12. A vízvezeték hálózat kifolyási nyomásaa legkedvezőtlenebb tűzcsapnál

13. A tűzoltó vízforrások és a táplálási módok jellemzése • Tűzcsapok: • -fali • - föld alatti • - föld feletti • Sűrűn beépített területen 50-100 méterenként, külterületeken 300-400 méterenként telepítenek tűzcsapokat. • A tűzcsapok helyét szabvány szerint táblákkal jelölik.

14. Túlnyomásos táplálási mód • Az oltóvíz nyomással érkezik a szivattyúhoz, amit valamely külső gépi berendezés energiája állít elő.

15. Fali tűzcsap Olyan tűzoltóberendezés, amely szekrényből, tömlőtartó berendezésből, kézi működteté-sű elzárószelepből, tömlőkapcsokkal szerelt lapos vagy alaktartó tömlőből, és sugárcsőből áll. Típusai Tömlődob alaktartó tömlővel Fali tűzcsapszekrény tekercstömlővel

16. Fali tűzcsappal szembeni követelmények - legalább 150 1/p. teljesítmény-2bár nyomás • - 52 mm-es 'C' kapocspár • -egytűzcsap eseténa "C" tömlővel szerelt sugár a helyiség legtávolabbi pontját is elérje • -  egy helyiségben elhelyezett 2 tűzcsapról szerelt sugár tömör sugárképe összeérjen • -A szerelvényeknek összeszerelt állapotban kell lenni, úgy, hogy csavarodásmentesen kifektethető legyen a sugárcsőnél fogva

17. Felszálló vezeték(nedves; száraz) Épületekben (középmagas,magas)függőleges en végigfutó csővezeték, szállítja az oltóvizet a szinteken elhelyezett csatlakozó pontokig. Szárazfelszálló esetén Gjmf szivattyújáról kell megtáplálni „110”-es nyomócsonkon A vezetéknek vízteleníthetőnek, ill. légteleníthetőnek kell hogy legyen A csatlakozási pontok ajtajára 80mm széles vízszintes vörös jelzőcsíkot kell festeni

18. -Át kell vizsgálni a szinteket, hogy ahol nem használjuk ott mindenütt zárva legyenek a tűzcsapok (vízkár) - -Függőleges vízszállítás esetén 10 méterenként 0,1 Mpa a nyomásveszteség, tehát a fecskendő kilépőnyomásánál ezt figyelembe kell venni - -A szerelhető sugarak száma korlátozott a fecskendő és a felszálló vezeték tápláló csonkja közé egy osztót kell beépíteni a vízleeresztés lehetővé tételének érdekében Használati szabályok

19. A nedves felszálló vezeték • A közüzemi hálózatra van kötve, és állandó nyomás alatt van. A biztonság növelése érdekében, sokesetben kézi vagy automatikus indítású nyomásfokozó szivattyú is be van építve. • Ezekkel nem sok gondunk lehet, mert a karbantartásuk a tulajdonos feladata és érdeke.

20. Föld alatti tűzcsap: • -   talajszint alatt telepítve • - nehéz vagy könnyű öntöttvas szekrényben • - vízkivétel "állványcső" segítségével (amely 2x52 mm vagy 2x75 mm-es nyomócsonkkal van ellátva) • -          nyitása T alakú tűzcsapkulccsal

21. Követelmények a föld alatti tűzcsappal és a szerelvényszekrénnyel szemben A tcs.megfelelően tömített és szilárd legyen. A kifolyócsonkot védősapkával kell lezárni A szerelvényszekrény Ajtaja könnyen nyíljon, és retesszel zárható Szerelvényeknek tartók legyenek kialakítva 80mm magas TŰZCSAP_SZERELVÉNYEK felirat

22. Szerelvényszekrény felszerelései FA. tűzcsaphoz „C” jelű álványcső –1 db Tűzcsapkulcs FA. Tűzcsaphoz. –1 db „C” jelű nyomótömlő tömlőkapoccsal-2db Sugárcső „C” kapoccsal-2 db Egyetemes kapocspárkulcs FA. Tűzcsap előnyei Önműködő víztelenítéssel van ellátva, télen nem fagy be

23. A FA. Tűzcsap hátrányai A tűzcsapszekrény nehezen tartható tisztán Gépjárművek eltorlaszolhatják Nehezen vehető észre, télen a hó eltakarja Nehéz a hozzéférési lehetőség A táplálás biztosítása sok felszerelést igényel Nyitása tűzcsapkulccsal NYITÁS- balra(óram. jár .ellentétesen) ZÁRÁS- jobbra (óramutató járásával megegyező irányba)

24. Föld feletti tűzcsap: Előnyei: -nem kell állványcsövet szerelni -Feltűnősége miatt könnyebb feltalálni - -Kezelése nem olyan nehézkes - fagyveszély minimális -Gépkocsival, vagy más módon nem lehet eltorlaszolni, ráállni

25. 180 fokos kifolyónyílású FF tűzcsapból kivehető vízmennyiség az ugrótávolság viszonylatában

26. FF –i tűzcsap szerelvényszekrényében szükséges felszerelések -Tűzcsapkulcs föld feletti tűzcsaphoz 1 db „C” nyomótömlő tömlőkapoccsal-2 db „B”-„C” jelű áttéti kapocs 2 db -Sugárcső „C” –s -Egyetemes kapocspárkulcs

27. FF fűzcsap Előnyei-Hátrányai Előnyök: -Könnyen tisztán tartható -Könnyen észrevehető, hozzáférhető -Az igénybevételhez kevesebb felszerelés kell Hátrányai: -Télen ,ha nincs víztelenítve befagyhat -Könnyebben rongálódik

28. A tűzcsap használatának néhány szabálya: • - Használat előtt rövid idejű szabad kifolyással öblíteni. Fontos!!! (a szivattyúba kerülhető szennyeződések elkerülése érdekében) • - Használat utáni víztelenítés, gondos elzárás. • -Téli esetleges jégtelenítés csak az előírásokban megfelelően. • Tűzcsapot megszivatni tilos!

29. Vízforrások jelölései TŰZCSAP jelző tábla T 100 6 2 3 2

30. A jelzőtáblán található jelek jelentése • A háromágú nyíl a vízforrás helyének irányát jelöli a táblához viszonyítva • A kör alakú nyíl az elzárószerelvény nyitási irányát mutatja. Jobbra nyitás esetén a tábla jobb alsó sarkában • Füstölgő gyárkémény jelentése az oltóvíz csővezetékben ipari víz van • Piros csíkkal áthúzott jelzőtábla- a tűzcsap üzemen kívül van

31. Víztornyok: komoly vízmennyiségre lehet számolni - nyomással érkezik a víz - helyi szakember bevonása szükséges

32. Felszívásos táplálási mód • A szívótömlőben vákuumot állítunk elő, és a vizet a légköri nyomás nyomja a szivattyúhoz

33. Vízforrások: • Folyóvizek: táplálás szívótömlővel - korlátlan vízmennyiség - esetleg nehéz megközelítés - a víz szűrése fontos! • Tavak: hasonló feltételek, mint a folyóknál • Patakok: korlátozott vagy egészen kicsit vízhozam - a vízhozam növelésének érdekében lehetséges a mesterséges, ideiglenes duzzasztás

34. Egyéb vízforrások: • Víztároló medencék. hűtőtornyok vízmedencéi: tekintélyes vagy korlátlan vízmennyiség ­könnyű szivattyú telepítési lehetőség • Kutak: a vízhozam a kutak típusától és az utánfolyás mennyiségétől függ, de inkább kevés vízre lehet számolni

35. Szívótömlővel működés: Szívótömlő anyaga: többrétegű gumi és szövet, acél huzalspirál merevítéssel Mérete: 1)   52-es kapocs 51 mm-es belső átmérő (200 1/p) 2)      75-ös kapocs 65 mm-es belső átmérő (400 1/p) 3) 110-es kapocs 101 mm-es belső átmérő (800 1/p)

36. Nem szabad a szívótömlőt • -  mechanikai sérülésnek kitenni • - földön húzni • -savak, lúgok és egyéb maróhatású anyagoknak kitenni - a kapocspároknál megtörni, hajlítani • nyomóvezetéknek használni