1 / 104

Vízminőség-védelem 1-5. ea.

PTE PMMK Környezetmérnöki Szak (BSC). Vízminőség-védelem 1-5. ea. Vízminőségi problémák történeti áttekintése, globális klímaváltozás hatásai, alapfogalmak, jogszabályi háttér Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék

catrin
Download Presentation

Vízminőség-védelem 1-5. ea.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. PTE PMMK Környezetmérnöki Szak (BSC) Vízminőség-védelem 1-5. ea. Vízminőségi problémák történeti áttekintése, globális klímaváltozás hatásai, alapfogalmak, jogszabályi háttér Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B épület 039. dittrich@witch.pmmf.hu

  2. Tantárgyról röviden • 4 kredit • Félév teljesítés: 1 db ZH (pótlás TVSZ szerint) • Vizsga: szóbeli (tételsor a félév végéig ki lesz adva) • Kötelező szakirodalom: • dr. Clement Adrienn (2007): Vízminőségszabályozás. Felkészülési segédanyag. HEFOP/2004/3.3.1/0001.01. • Dittrich E. és dr. Dolgosné Kovács Anita (2008): Vízminőség védelem (könyvfejezet) Környezetipari E-Tananyag III. Kötet: környezet- és természetvédelem • További kötelező szakirodalmak minden kiadott ppt. végén • Ajánlott szakirodalom: • dr. Pásztó Péter (1998): Vízminőségvédelem-vízminőség szabályozás. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém • További ajánlott szakirodalmak minden ppt. végén

  3. Néhány alapfogalom: tömegáram, térfogatáram, terhelés, hatásfok • Tömegáram [kg/s]: adott idő alatt egységnyi keresztmetszeten átáramló anyag mennyisége tömegben kifejezve. Jele: Qm • Térfogatáram[m3/s]: adott idő alatt egységnyi keresztmetszeten átáramló anyag mennyisége térfogatban kifejezve. Jele: QV • Térfogatáram-tömegáram kapcsolata: Ahol  [kg/m3] a közeg sűrűsége • Szennyező anyag terhelés [kg/s]: jele: E Ahol: C [kg/m3] a szennyezőanyag átlagos koncentrációja • Hatásfok:

  4. Lakos-egyenérték (LE) • Lakos-egyenérték: egy fő által kibocsátott napi szennyezőanyag mennyisége. Rövidítése: LE • Általában a szennyvíztisztító telepek terhelését LE-ben adjuk meg. • Fajlagos LE-értékek a főbb komponensekre: • BOI5: 60 g/fő,nap • KOI: 120 g/fő,nap • LA: 70 g/fő,nap • ÖN: 11 g/fő,nap • ÖP: 3 g/fő,nap

  5. Vízkészletek • Földünk felszínének több mint 2/3-t vizek borítják • Teljes vízkészlet 2.5%-a édesvíz, melyből 0,6% hasznosítható • Felszíni vizek: • Állóvizek: • természetes tavak • holtágak • vízborítású területek, wetlandek • mesterséges tavak, tározók, bányatavak • Vízfolyások: • folyamok, folyók • kisvízfolyások • időszakos vízfolyások • csatornák: belvíz-, csapadékvíz-, szennyvíz-, öntözővíz-csatornák, stb. • Felszín alatti vizek: • Talajvíz • Rétegvíz: hideg rétegvíz, meleg rétegvíz, (termál-, gyógyvíz) • Karszt és hasadék-víz: hideg v. meleg karsztvíz (termál-, gyógyvíz) • Parti szűrésű vizek

  6. Vízgazdálkodás és vízminőség-védelem • Külső vizektől való erős függés – vízgyűjtő szemlélet! • Vízgazdálkodás • Mennyiségi gazdálkodás • Minőségi gazdálkodás • Medence jelleg, kontinentális éghajlat: • árvízveszély (hazánk területének 52%-a) • aszályos területek • Keretrendelkezések: • 2000/60/ EU Víz Keretirányelv (továbbiakban VKI) • 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

  7. Emberi tevékenységek okozta globális környezeti károk • Eutrofizáció • Savasodás • Környezeti elemek szennyezése • Toxikus anyagok akkumulációja • Sivatagosodás • Talajpusztulás – erózió • Esőerdők pusztítása • Biodiverzitás drasztikus csökkenése • Ózonpajzs vékonyodása • Globális klímaváltozás

  8. Történeti áttekintés • 1800-as évek: bakteriológiai szennyezettség (kolera, tífusz) • 1900-as évek: felszíni vizek oxigénháztartási problémáinak tömeges megjelenése • 1950-es évek: hő-szennyezés • 1960-as évek: mesterséges eutrofizáció, talajvíz készlet elnitrásodása, detergensek • 1970-es évek: toxikus anyagok, bio-akkumuláció, rétegvizek szennyeződése • 1980-as évek: nagy haváriák, savasodás • 1990-es évek: gyógyszerszármazékok, hormonok • Jövő kihívása: globális felmelegedés hatásai

  9. Klímaváltozás és vízminőség védelem

  10. A klímaváltozás tény (Intergovernmental Panel on Climate Change [IPCC] 4. jelentése) • A felszín-közeli átlaghőmérséklet az elmúlt 150 évben 0,74 C°-al emelkedett • A hőmérséklet emelkedés intenzitása fokozódik • Az óceánok átlaghőmérséklete 3000 m mélységig mérhetően növekedett • Változott világszerte a csapadékok mennyisége • Változtak a szélirányok • Változtak a tengerek só-koncentrációi • Nőtt a hurrikánok, szélsőséges csapadékesemények és hőhullámok gyakorisága és intenzitása • A gleccserek mérete világszerte csökkent • Dél-Afrika, Dél-Ázsia és a Mediterrán országok egy részében szárazságok mennyisége és intenzitása is emelkedett • Vékonyodott az É-i sark jégtakarója • A globális kontinentális téli jégtakaró 10%-al csökkent • A mérsékelt övben nőtt a vegetációs periódus hossza, és előbbre tevődött a növények virágzása • Számos növény és állatfaj élettere északabbra tolódott Végre az egész világ ténynek tekinti a klímaváltozást

  11. Klímaváltozás eddigi megnyilvánulásai az EU-ban és a Kárpát-medencében • EU: • Genovai ciklon: különösen heves esőzések Európa-szerte • 1998-2004 több mint 100 katasztrofális árvíz • Több mint 700 halott • 500.000. ember vált ideiglenesen vagy tartósan hontalanná • 25 milliárd Euro anyagi kár • 2003 évi franciaországi hőhullám • Több mint 15000 halott • Kárpát medence: • Az évi csapadék mennyisége fokozatosan csökkent az elmúlt 100 évben, az extrém csapadékok gyakorisága pedig meg növekedett. • Szélsőségesedett a folyók vízjárása Pl. 1998-2002 közötti időszak heves árvizei. • Az egészséges faállomány 1988 óta 90%-ról 40%-ra csökkent. (A kárpát-medence a legtöbb fafaj déli tolerancia határa)

  12. Természetes üvegházhatás(gázok szerepe a felmelegedésben) Vízgőz 62% CO2 21,8% Felszín közeli ózon 7,3% N2O 4,2% CH4 2,4% Egyéb gázok: 2,1% Antropogén üvegházhatás(gázok szerepe a felmelegedésben) Halogénezett szénhidrogének (feronok) 24% CO2: 55% CH4: 15% Ózon: 0,8% N2O: 6% A klímaváltozás okai I.

  13. A klímaváltozás okai II. • Az antropogén CO2-kibocsátás 90%-a az alábbi 4 tevékenységcsoportból ered: • Erőművek, finomítók (46%) • Erdőirtások (23%) • Cementgyárak (12%) • Gázgyárak (9%) • Az antropogén CH4-kibocsátás 85%-a az alábbi 4 tevékenységcsoportból ered: • Állattartás (28%) • Bányászat (25%) • Rizstermelés (15%) • Szerves hulladékok, műtrágya (15%)

  14. Egy kis klímatörténelem • i.e. 1150 körül Hekla vulkán hosszú kitörése → Skócia lakósságának 90%-a eltűnt, Kínában a fagyok elpusztították a gabonát. • i.e. 209 izlandi vulkán erős kitörése → Kínában a lakosság közel fele éhenhalt. • i.e. 42 Etna kitörése → Óriási éhínség Kínában • Két izlandi vulkán kitörése 1780-as évek közepén → Több évig tartó éhínség Franciaországban → Francia forradalom • 1815 Indonézia Tambora vulkán hosszú kitöréssorozata → európai rossz időjárás. New-England-ben nyáron kiterjedt havazás → éhínség 1816-ban és 1817-ben.

  15. Nemzetközi konferenciák, egyezmények • 1972 Stockholm ENSZ Környezetvédelmi Konferencia: „A jövő generációk iránt érzett felelősség elve”. • 1987 Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentése: „A technológia és a társadalom korlátozásának elve a környezet fenntarthatóságának érdekében”. • 1990 Bergen: „Elővigyázatosság elve” • 1992 Rio de Janeiro: ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia (UNCED): „Föld Charta a bioszféra jogairól”, „ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezmény” • 1997 Kyoto, Japán (5% csökkentés az 1990-es év kibocsátási szintjéhez képest) • 1997 New York „Rio+5” Konferencia: előrelépés nem történt • 2002 Johannesburg Föld-Konferencia: Teljes körű USA ellenállás, jelentős előrelépés nem történt. • 2006 Nairobi ENSZ Környezetvédelmi Konferencia: Adaptációs Alap létrehozása, további vállalások • Az IPCC már 1995-ben megállapította a klímaváltozás tényét → a politikai elit csak napjainkra fogadta el egyértelműen!!! A Kyotó-i egyezmény aláírása óta 4-szer gyorsabban nőtt a CO2 kibocsátás mint előtte! NAIROBI 2006: „A Világbank volt alelnöke szerint a világgazdasági depresszió, sőt a világháborúk pusztításához hasonló, ezermilliárdos kárt csak azonnali cselekvéssel lehet kivédeni.”

  16. Miért nem állítható meg a klímaváltozás I. ? • Fizikai ok: • CO2 légköri tartózkodási ideje: 50-200 év • N2O légköri tartózkodási ideje: 50-200 év • CH4 légköri tartózkodási ideje: 12 év • Freonok légköri tartózkodási ideje: 65-130 év • Egyensúlyi rendszer: • Plimsoll-vonal effektus

  17. Miért nem állítható meg a klímaváltozás II. ? • Gazdasági okok: ÖKOLOGIZÁCIÓ ÉS HUMANIZÁCIÓ ? KAPITALISTA GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI RENDSZER

  18. Miért nem állítható meg a klímaváltozás III. ? • Társadalmi okok: • A népesség életszínvonal növekedésének elvárása nem változik • A népesség stabilizálódását 2050 környékére 9-14 milliárd főre becsülik • Szárazföldi biomassza 80%-át fogják felhasználni élelmiszertermelésre • Több erdőirtás, több rizstermelés, több állattartás, több szerves hulladék

  19. Várható környezeti hatások • A földközeli légkör átlagos középhőmérséklete 1,4-5,8 C°-al emelkedik az elkövetkező 100 évben • Lecsökken a légköri ciklonok éves száma, de megnő a nagy erejű ciklonok éves száma • Globálisan nő az éves csapadékmennyiség, de az eloszlása egyenlőtlen lesz. A Földközi-tenger környezetében (Mo-n is) jelentősen csökken az éves csapadékösszeg. • Az időjárás legtöbb összetevőjét tekintve szélsőségesebb lesz. • Tengerszintek megemelkednek. • Egyes területek elvizesednek, egyes területek kiszáradnak. • Eltolódnak az éghajlati övek. • Növény és állatfajok élőhelyeinek áttevődése.

  20. ALKALMAZKODÁS Mezőgazdaság Közlekedési hálózatok Építéstechnika Vízgazdálkodás Túrizmus Életmód Betegségek térhódítása Stb… ELVÁNDORLÁS Tenger által elöntött területek Sivatagossá váló területek Elöntéses területek Erózióveszélyes területek Gazdaságilag tönkremenő területek Stb… Lehetséges társadalmi következmények

  21. Hatások mérséklése technológiai beavatkozásokkal Gazdasági struktúra és szemlélet váltás Felkészülés, alkalmazkodás Védekezési alternatívák HATÁSOK MÉRTÉKE VÁLTOZÁS SEBESSÉGE

  22. Geológiai tározás 60% valószínűséggel 100 évbe 90% valószínűséggel több mint 1000 évbe telik a folyamat

  23. Ocean storage Jelentős rizikók: - ökoszisztéma reakciói - pH változás

  24. Mineral carbonation

  25. A klímaváltozás várható hatása hazánk vízgazdálkodására • Gyakoribbak és nagyobb mértékűek lesznek az árvizek • Kisebbek lesznek a kisvízhozamok • A Kőrösök időszakos teljes kiapadása várható • A Duna hosszabb időszakokra nem lesz hajózható • Lesüllyednek a talajvízszintek • A kora nyári kisvizeket nem fogja növelni az Alpok hóolvadása • Megnő az aszályos időszakok hossza és intenzitása • Az aszályos időszakokban nem lesz elegendő öntözési célú vízkészlet • Várhatóan a környező országok növelni fogják tározó kapacitásaikat → Magyarország vízkészletei tovább csökkennek

  26. Feladatok a vízgazdálkodás területén • Kutatás, előrejelzések pontosítása • Hajózási biztonság fokozása (duzzasztóművek: Adony, Nagymaros) • Duna-Tisza csatorna megépítése • Vízbázisaink fokozottabb védelme • Nemzetközi együttműködés a környező országokkal – Vízgazdálkodási egyezmények • Árvízvédelmi töltések magasságának és állékonyságának növelése • Oldaltározók építése • Vízminőségi vonatkozások a félévi tananyag alapján szubjektív módon végig gondolandók!

  27. Vízminőség-védelem eszközei • MŰSZAKI • EMISSZIÓ CSÖKKENTÉSE • VÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA • JOGI SZABÁLYOZÁS • GAZDASÁGI • GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK • TÁMOGATÁSOK

  28. Jogi szabályozás, VKI, további alapfogalmak

  29. Kapcsolódó fontosabb jogszabályok I. • 2000/60/EK EU Víz Keretirányelv • Az EU 91/271 számú irányelve • 165/2004 (V.21.) Korm. rendelet Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program sz „a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről szóló 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról” • 164/2004 (V.21.) Korm. rendelet „a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról” • 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról

  30. Kapcsolódó fontosabb jogszabályok II. – Felszíni vizek • 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól • 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól • 147/2010. (IV. 29) Korm. r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról • 30/2008. (XII. 31.) KvVM r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról • 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól • 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól • 10/2010 (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól

  31. Kapcsolódó fontosabb jogszabályok III. – Felszín alatti vizek és földtani közeg • 123/1997. (VII. 18.) Korm. r. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről • 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről • 6/2009 (IV.14) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről • 59/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyílvántartás rendjéről • 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól • 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól

  32. A VKI előzményei • A vizek növekvő terhelése • Növekvő igény a jó minőségű, kielégítő mennyiségű víz iránt • Minőségi és mennyiségi romlás elkerülésének igénye • Vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás Megoldás a VKI

  33. A VKI A Víz Keret Irányelv meghatározza a fő környezeti célkitűzéseket a felszíni, felszín alatti vizekre és a védett területekre nézve. Ezeket a célkitűzéseket a tagállamok a felszíni és felszín alatti vizekre, vala-mint a védett területekre vonatkozó nemzeti sza-bályozásban rögzítik, illetve biztosítják a célkitű-zések elérése érdekében szükséges intézkedések jogszabályi alapjait. Bármilyen vízzel kapcsolatos tevékenység megakadályozható ha az ellentétes a VKI-vel.

  34. A VKI céljai • A közösségi vízügyi politika egységes jogi kerete • Vízi ökoszisztémák védelme, állapotuk javítása • Fenntartható vízhasználat a vízkészletek védelme érdekében • Felszín alatti vizek szennyezésének csökkentése, további szennyezés megakadályozása • A vizek jó állapotának elérése

  35. Vízgyűjtő terület, részvízgyűjtő • Vízminőség-védelem alapegysége • A VKI alapján vízgyűjtő területe csak olyan vízfolyásoknak van, melyek tengerbe vagy óceánba torkollanak. A többi vízfolyásnak részvízgyűjtője van (221/2004 (VII.21.) Korm. r.). • Felszíni részvízgyűjtő és felszín alatti részvízgyűjtő nem azonos • Vízgyűjtő és a víztestek szerves egységet alkotnak • Vízgyűjtő kerület: a vízgyűjtő-gazdálkodás fő egysége, egy vagy több szomszédos vízgyűjtőből áll. A vízgyűjtő gazdálkodási tervezés alapegysége. • Vízminőség-védelmi beavatkozások történhetnek: • Vízgyűjtőn • Víztesten belül • Kölcsönhatások

  36. Víztest és vízgyűjtő kerület (221/2004 (VII.21.) Korm. r.) • Felszíni víztest : A felszíni víznek egy olyan különálló és jelentős elemét jelenti, amilyen egy tó, egy tározó, egy vízfolyás, folyó vagy csatorna, ezeknek egy része, átmeneti víz, vagy a tengerparti víz egy szakasza. Felszíni vizek esetében a „különálló” kifejezés nem feltétlenül jelent fizikai elkülönülést! • Felszín alatti víztest: a felszín alatti víz egy elkülönült térfogata • Erősen módosított víztest: olyan felszíni víztest, amely az emberi tevékenységből eredő fizikai hatások következtében jellegében lényegesen megváltozott, és amely így szerepel a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben;

  37. Vizek jó állapota I. (221/2004 (VII.21.) Korm. r.) • Felszíni víz jó állapota: egy felszíni víztest által elért azt az állapotot jelenti, amelyben annak mind az ökológiai, mind a kémiai állapota legalább jó • Felszín alatti víz jó állapota: egy felszín alatti víztest által elért azt az állapotot jelenti, amelyben annak mind mennyiségi, mind pedig kémiai állapota legalább jó • Ökológiai állapot: a felszíni vizekhez kapcsolódó vízi ökoszisztémák szerkezetének és működése minőségének leírása • Jó ökológiai állapot: a felszíni víztestre meghatározott környezeti célkitűzések elérésének lehetőségét biztosító ökológiai állapot, amely azzal jellemezhető, hogy a biológiai minőségi elemek, az ökológiát támogató fizikai-kémiai elemek és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, egyéb specifikus szennyező anyagok koncentrációja nem haladja meg a vízminőségi határértékek által meghatározott koncentráció szintjét • Ökológiai potenciál: erősen módosított, illetőleg mesterséges felszíni víztesten várhatóan kialakuló és állandóan fenntartható életközösség, valamint egy vagy több hasonló természetes vagy természeteshez közeli élőhelyre jellemző élőlény-együttes minőségi és mennyiségi jellegű összehasonlítása alapján meghatározható, továbbá osztályozható állapota;

  38. Vizek jó állapota II. • Jó állapotot célkitűzésének elemei általánosságban: • a vizekkel kapcsolatban lévő ökoszisztémák védelme, állapotuk javítása, • a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználat elősegítése, • a szennyezőanyagok kibocsátásának (emissziójának) csökkentésével a vízminőség javítása • a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, • az árvizek és aszályok hatásának mérséklése. • A Keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél természetesebb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. • Vízhasználati érdekek figyelembe vétele

  39. VKI végrehajtásával kapcsolatos feladatok • 2004.: A vízgyűjtők feltárása, vizek állapotának felmérése, víztestek kijelölése • 2006. :Új monitoring rendszer kialakítása a víztestek jellemzésére, amely alapján meghatározható a célállapot • 2009.: Vízgyűjtő gazdálkodási tervek elkészítése • 2010.: Költség visszatérülés elvének bevezetése • 2012.: Intézkedési tervek végrehajtása • 2015.: A vizek jó állapotának elérése

  40. Célok 2015-re • Felszíni vizek esetében: • Ahol „reálisan lehetséges” jó ökológiai állapotés a jó kémiai állapot elérése • Erősen módosított és mesterséges víztestek esetén: jó ökológiai potenciál elérése. • Felszín alatti vizek esetében: • Jó kémiai állapot elérése • Jó mennyiségi állapot elérése

  41. A vízgyűjtő gazdálkodási tervek kidolgozásának folyamata 2004 Víztestek jellemzése 2006 2006 Célállapot Monitoring Intézkedési program 2009 2015 Végrehajtás

  42. Vízgyűjtő gazdálkodás 4 hazai rész-vízgyűjtőből, 3 jelentősen függ más országoktól is Nemzetközi együttműködés kiemelt jelentősége Az EU vízkeret irányelv előírja a vízgyűjtő szemléletű vízgazdálkodást Nemzetközi együttműködés lehetősége

  43. Vízgyűjtő gazdálkodási tervezés (221/2004 (VII.21.) Korm. r.) • A vízgyűjtő gazdálkodási terveket a helyileg illetékes KÖVIZIG-ek készítették el. • A vízgyűjtő gazdálkodási terv tartalmazza (többek között): • a vizek állapota romlásának megelőzését, megakadályozását szolgáló intézkedéseket; • a felszíni vizek esetében, a jó ökológiai és kémiai állapot elérését, illetve fenntartásának biztosítását szolgáló feladatokat; • az erősen módosított és mesterséges víztestek esetében a jó ökológiai potenciál elérését, illetve fenntartásának biztosítását szolgáló feladatokat; • a vizekre, vízi környezetre kockázatot jelentő anyagok (elsőbbségi anyagok, elsőbbségi veszélyes anyagok, és egyéb veszélyes anyagok) által okozott szennyezéssel kapcsolatos megállapításokat, intézkedéseket; • felszín alatti vizek esetén a jó mennyiségi és kémiai állapot elérését, illetve fenntartásának biztosítását, valamint azokat a feladatokat, amelyek megelőzik, megakadályozzák, illetve korlátozzák a felszín alatti vizek állapotának romlását, a szennyező anyagoknak a felszín alatti vízbe történő bejutását; • az emberi tevékenység hatására visszavezethető szennyező anyag kibocsátásának megszüntetését, valamint a szennyezéssel járó folyamat visszafordításához szükséges összetett igazgatási és egyéb intézkedéseket;

  44. Vízgyűjtő gazdálkodás intézkedési programja tartalmazza (221/2004 (VII.21.) Korm. r.): • a vizek hatékony és fenntartható használatát előmozdító intézkedéseket • a vízszennyező anyagok kibocsátásának az elérhető legjobb technikán (BAT), illetőleg a környezet minőségi határértékeken alapuló szabályozását és megvalósítását; • az előírt kibocsátási határértékeket vagy nem pontszerű (diffúz) hatások esetén a legmegfelelőbb megoldásokat • A vizek igénybevételével (kitermelésével) és tározásával járó beavatkozások, tevékenységek szabályozását • A programnak tartalmaznia kell a pontszerű és nem pontszerű (diffúz) lehetséges szennyezőforrások esetében a szennyező anyag vízbe jutását szabályozó (beleértve a megelőző, ösztönző, korlátozó vagy tiltó) intézkedéseket. • A programnak ki kell térnie azokra az intézkedésekre, amelyek biztosítják, hogy a felszíni víztestek hidromorfológiai viszonyai összhangban legyenek az elérendő ökológiai állapottal vagy - a mesterséges, illetőleg az erősen módosított víztestek esetén - a jó ökológiai potenciállal.

  45. Vízgyűjtő gazdálkodás intézkedési programjának tartalmazza (221/2004 (VII.21.) Korm. r.): • a felszín alatti vizek (víztestek) mesterséges utánpótlásának engedélyezési körülményeire; • azokra az intézkedésekre, amelyek a felszín alatti vízbe történő közvetlen szennyezőanyag-bevezetés általános tilalma mellett a kivételek meghatározását és annak feltételeit tartalmazzák; • a jelentős kockázatot jelentő elsőbbségi anyagok, elsőbbségi veszélyes anyagok, és egyéb veszélyes anyagok által a felszíni vizekben okozott szennyezés megszüntetésére irányuló intézkedésekre • a rendkívüli események (balesetek, természeti katasztrófák, havaria-szennyezések), továbbá a műszaki berendezésekből származó anyagok általi jelentős szennyezések hatásainak megelőzését vagy mérséklését szolgáló intézkedésekre, illetőleg azokra az észlelő rendszerekre, amelyek a nehezen előre jelezhető események esetén is biztosítják a vízi ökoszisztémák veszélyeztetésének, károsodásának megelőzését, illetve a kár mérséklését. • Ha a megfigyelések vagy egyéb adatok jelzik, hogy a víztestekre a meghatározott célkitűzések valószínűleg nem érhetők el, • meg kell vizsgálni az esetleges sikertelenség okait, • meg kell vizsgálni és ha szükséges, módosítani kell a vonatkozó hatósági engedélyeket, • meg kell vizsgálni és ha szükséges, módosítani kell a monitoring programokat, és • ha szükséges, kiegészítő intézkedéseket kell hozni a célkitűzések elérése érdekében

  46. Vízgyűjtő gazdálkodás 42 hazai tervezési alegysége

  47. A szennyvíz gazdálkodás rendszere szállítás tengelyen telken belüli tevékenységek szennyezők: - kommunális - ipari - mezőgazdasági szennyvíz TFH-kezelő telep előkezelés (opcionális) TFH iszap szállítás csatorna hálózaton szennyvíz Saját szennyvíztisztító befogadó: - élővíz - talajvíz tisztított TFH tisztított szennyvíz Szennyvíztisztító telepen belüli tev. iszap szennyvíztisztítás Iszap- elhelyezés TFH-előkezelés iszapkezelés

  48. Csatornába vezethetőség kritériumai

  49. Szennyvíz csatornában lezajló folyamatok • Exfiltráció → töményedés, szennyvízhozam csökkenés • Infiltráció → hígulás, szennyvízhozam növekedés • Kiülepedés → lerakódások, dugulás • Elkeveredés → koncentráció fluktuáció mértéke csökken • Kémiai reakciók → szennyező anyagok arányának változása, kicsapódás • Biológiai lebomlás • Anaerob → szag, korrózió, szerves-anyag koncentráció csökkenés, NH4-N és ÖP koncentráció növekedés. • Aerob: szerves-anyag koncentráció csökkenés, NH4-N, és ÖP növekedés • Anoxikus: szerves-anyag koncentráció csökkenés, ÖP növekedés, ÖN csökkenés

  50. Az EU elvárásai szennyvíz ágazat területén 91/271 EEC Direktíva • Minden olyan településen létesítendő szennyvíztisztító, mely 2000 LE feletti agglomerációt lát el. • Minden olyan településen létesítendő szennyvíztisztító mely érzékeny vízminőség-védelmi területen fekszik. • Minden 10000 LE feletti szennyvíztisztítón legyen harmadik tisztítási fokozat. • A 10000 LE alatti szennyvíztisztítók esetében elegendő az első két tisztítási fokozat megléte.

More Related