1 / 70

MEZŐGAZDASÉGI ALAPISMERETEK SERTÉSTENYÉSZTÉS

MEZŐGAZDASÉGI ALAPISMERETEK SERTÉSTENYÉSZTÉS. NOVOTNINÉ DR. DANKÓ GABRIELLA D ebreceni E gyetem A G TC. A VÁGÓSERTÉS ELŐÁLLÍTÁS TÁPLÁLKOZÁSI, NEMZETGAZDASÁGI ÉS KÜLPIACI JELENTŐSÉGE. A sertésfajra - a nagy genetikai változékonyság, - a nagy reprodukciós kapacitás,

chandler
Download Presentation

MEZŐGAZDASÉGI ALAPISMERETEK SERTÉSTENYÉSZTÉS

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. MEZŐGAZDASÉGI ALAPISMERETEKSERTÉSTENYÉSZTÉS NOVOTNINÉ DR. DANKÓ GABRIELLA Debreceni Egyetem AGTC

  2. A VÁGÓSERTÉS ELŐÁLLÍTÁS TÁPLÁLKOZÁSI, NEMZETGAZDASÁGI ÉS KÜLPIACI JELENTŐSÉGE

  3. A sertésfajra - a nagy genetikai változékonyság, - a nagy reprodukciós kapacitás, - a hatékony hústermelési képesség és - a jó alkalmazkodó képesség jellemző. Népélelmezési fontossága mellett olyan állattenyésztési ágazat, amely mint befektetés viszonylag gyorsan megtérül.

  4. A sertés jelentősége más állatfajjal szemben • Mindenevő • Multipara, szapora, 8-13 malac/fialás • Rövid vemhességi idő, évente 2,3 fialás • Gyors fejlődésű, 1 éves korra lefial • Nagy növekedési erélyű, (1 hónap alatt 5-szörös, 6 hónap alatt 100-szoros testtömeget ér el) • Egy anyaállat utáni vágóállat termelés 1600-2500 kg • Takarmány hasznosítása kiváló • Természetes és iparszerű környezethez egyaránt jól alkalmazkodik • Minden korban és testtömegben (8-300 kg) értékesíthető • Minden része hasznosítható • Könnyen tartósítható a húsa (sózás, füstölés, konzerv, töltelékáru, stb.) • Folyamatos árbevételt biztosít • Humán biológiai kutatások tárgya és eszköze

  5. SERTÉSÁLLOMÁNY MAGYARORSZÁGON 1995-2009 KÖZÖTT (ezer db) Forrás: www.ksh.hu

  6. Az egy főre eső húsfogyasztás Magyarországon 1960-1998 között, csontos húsban (kg)

  7. Magyarországon a modern nagyüzemi termeléshez és a különleges hagyományos termékek előállításához is rendelkezésre állnak a genetikai alapok, kihasználásuk azonban messze elmarad a kívánatos, vagy lehetséges szinttől.

  8. A sertéságazatot terhelő gondok (1) Sertéshús fogyasztás csökken Hisztérikus reklám a sertés ellen Termékfejlesztés, a termékek népszerűsítése kellene Nincs elegendő Hungaricum Hiányzik a fogyasztók tájékoztatása, tudatformálása (hazai termék vásárlásának ösztönzése) A kontinentális éghajlat miatt magas a fűtés és hűtés költsége Tőkehiány Integráció hiánya Nem megfelelő üzemméret Nem korszerű technológia A fajlagos termelési mutatókat 20-30 %-kal növelni kellene Termelői szervezetek létrehozása szükséges A termelői szervezeteknek legyenek jó szolgáltatásai Szerződéses kapcsolat hiánya Tenyésztési piramis hiánya Mesterséges termékenyítő állomások hiánya

  9. A sertéságazatot terhelő gondok (2) Hasznosítási irány megjelölésének hiánya Minőségi problémák: Nem egyenletes és homogén az árukészlet Külföldi hibridek előretörése Nincs meg a termelők és feldolgozók érdekközössége Nem hatékony a munkatermelékenység Feldolgozási kapacitás kihasználatlansága Piac szervezetlensége Gyenge logisztikai háttér A nyereség 90%-a a kereskedőknél marad Saját bolthálózat kiépítése kellene-lehetne Költségek növekedése (takarmány, állategészségügyi ktsg., ATEV, stb.) Állategészségügyi és környezetvédelmi problémák

  10. A sertéságazatot terhelő gondok (3) • „Mindenki mindenhez középszerűen ért”- specializáció kellene Nincs kiforrott jövőkép (kormány stratégia!) • Minőségi végtermék támogatásának hiánya • Szaktanácsadói hálózat hiánya • Agrárbank létrehozása kellene • Vonzó sertéstelepi „image” kialakítás: sok virág, boldog sertések- ilyen kellene. • Kísérleti létesítmények és intézmények hiánya, tudásbázis növelése kellene • Jogi szabályozási gondok (pl. túlzó környezetvédelmi előírások) • A feketegazdaság aránya a vertikumban 30-40% (illegális feldolgozók) • Vagyonvédelem

  11. Az árutermelés versenyképességnek javításához elsősorban a tenyésztés és termelés integrációjának javítása, valamint a termelők és feldolgozók együttműködésének megvalósítása szükséges.

  12. A SERTÉSEK ELNEVEZÉSE IVAR, KOR ÉS HASZNOSÍTÁS SZERINT

  13. Házi sertés – Sus scrofa domesticus Kan: hím ivarú állat Ártány: fiatalon herélt sertés, amelynek még nincs pajzsa Kanlott: idősebb korban herélt, amelynek van pajzsa Emse: fiatal nőivarú állat Göbe: kifejlődött nőivarú Koca, Anyakoca: nőivarú állatok Miskárolt: nőivarú, melynek a petefészkét eltávolították Újszülött malac: malac a születése napján Szopós malac: malac a választásig Süldő: 4 hónapostól 1 évesig (tenyésztésbe vételig) Magló: tenyészsüldő bármelyik ivarban

  14. Előhasi koca: első vemhességét hordó nőivarú állat Tenyészsertés (Tenyészkoca Tenyészkan): tenyésztés, illetve továbbszaporítás szolgálatába állított sertés Törzskoca, Törzskan: tenyészállatok nevelésével foglalkozó tenyészetek kocája és kanja, nagy értékű állatok Kereső kan (nyugodt vérmérsékletű) Beállítani való süldő: nagy súlyra hizlalandó sertés a hízóba állítás előtt Hízósertés: vágásra szánt sertés Hízott sertés: típusra jellemző vágási súlyban lévő sertés Kutyasertés: gyengén fejlett izomzatú és testalkatú, rossz természet, beteges hajlam jellemző Konda: egy csoportban legelőre járó állomány Falka: egy vagy több tulajdonság alapján kiválogatott csoport (falkásítás).

  15. A SERTÉS ÉLETKORA ÉS SÚLYA • Újszülött 1,0-1,5 kg • 14 napos 3,6-4 kg • 21 napos (választás) 5-6 kg • 28 napos (választás)7-8 kg • 70 napos 25-30 kg • 120 napos (ivarérés) 55-60kg • 180 napos(tenyészérés) 110-130 kg

  16. A SERTÉS TESTTÁJAI

  17. Küllemi bírálat • A küllemet a sertéstenyésztésben is általában a testalakulással azonosítjuk. Mivel a sertés hústermelése szorosan összefügg a testalakulással, ezért szükséges a küllem értékelése. A küllem nem abszolút kategória, ezért megítélésének szempontjait csupán irányelvszerűen lehet rögzíteni. A támpontot ehhez a fajtacsoportonkénti küllemi standardok adják. • A gyakorlatban azokat a sertéseket bírálják küllemileg a tenyésztésre történő kijelölés előtt, amelyek származásuk és sajátteljesítmény-vizsgálati eredményük alapján alkalmasak tenyészállatnak. • A küllemi bírálat során a legfontosabb szempontok: a fajtajelleg, a típus, a fejlettség, a szervezeti szilárdság. Ellenőrizendő az ivarszervek állapota, a csecsek száma és eloszlása, alakja, a herék elhelyezkedése, fejlettsége. Fontos megítélni az állat egészségi állapotát. • A küllemi bírálat Magyarországon leíró jellegű. A testtájak alakulását 1-től 5-ig pontozzák a fejnél kezdve egészen a lábakig. A pontszámokat nem szabad összesíteni.

  18. Küllemi követelmények és a tulajdonságonként adható pontszámok a hazai sertéstörzskönyvezésben

  19. A fej: nagyság, törzshöz viszonyított méretaránybeli formálódás A törzs: méreteit elemzik. A hát hajlottsága, az ágyékban jelentkezhető kötéshiba, a mellkas fűzöttsége, a fontosabb kifogások A lapocka és a comb: különösen az izmoltságára, valamint a terjedelmére és az illesztésre figyelnek. A lábszerkezet: lábállások, izületi rendellenességek, csontozat minősítése A testnagyság és a fejlettség: akkor jó, ha a fajtajelleg és típus követelményeinek megfelel Összbenyomás: azon bírálati irányelvek, melyeket nem értékeltek a testtájaknál: fajtajelleg, típus, szilárdság, ivarjelleg, egészségi állapot, vérmérséklet

  20. Szabálytalan testalakulások

  21. SERTÉSFAJTÁK

  22. MANGALICA • Származás: A mangalica ősi magyar zsírsertés. Kistestű, vékony csontozatú és göndör szőrköntös borította. Főleg az ország középső részén volt elterjedt. 1833-tól a szerb sumadia sertéssel történt a fajta nemesítése. A mangalica a múlt század második felétől mintegy 100 éven keresztül európai hírt és rangot jelentett a magyar sertéstenyésztésnek. Szőke mangalica

  23. Küllemi leírás: A sertést gyaluforgács szerűen göndörödő szőrköntös takarja. Négy színváltozat: szőke, fecskehasú, vörös (fekete már nincs). A fej kicsi, a fülei nagyok és előre lógóak. A profilvonal enyhén homorú. A torokjárat széles, a toka nagy. A nyak rövid, hengeres. A törzs közepesen hosszú. A hát egyenes, feszes, de nem ritka a pontyhát sem. A mellkas dongás és mély. A has közepesen nagy. A váll és a far erős, telt, de csak közpesen izmolt. A far csapott. A végtag rövid, finom csontozatú és szilárd. A bőr és a körmök palaszürkék. Csecsbimbók száma 5-6 pár. Fecskehasú mangalica

  24. MANGALICA Belső értékmérő tulajdonságok - tenyészérettség: későn érő, 1 éves kor után lehet tenyésztésbe venni - szaporaság: gyenge, 6 db malac/alom, csecsszám 8-10 - agresszív, félti a malacait választási idő: 8 hét, választási tömeg: 5-6 kg/malac évente 1x fiaztatják takarmányértékesítő képesség 4 kg/kg Jelentősége, felhasználása génrezerv megtartása árutermelés: felfutó kocalétszám; hazai fogyasztási igények kielégítése (pl. mangalica szalonna) Biogazdálkodás Exportáru spanyol gasztronómiai érték a Serrano sonka, keresztezési partnere (anyai vonal) a durocnak, a végtermék lapocka és comb Spanyolországba kerül, érlelési idő 30 hónap

  25. MAGYAR NAGYFEHÉR HÚSSERTÉS Kialakulása az 1920 és 1960 közötti időszakra tehető, főleg angol nagyfehér, svéd- és német nagyfehér fajtákból. Színe keselyfehér,szőre és bőre pigmentmentes. A fej profilvonala enyhén tört, a homlok közepesen széles. Erősen tört profilvonal (mapsz fej) ma már nem kívánatos, mert az a korán érő, korán zsírosodó közép-nagyfehér (middle white) fajta egyedeire volt jellemző. A fülek közepesen nagyok, előre és fölfelé állóak. Középhosszú és jól izmolt a nyak. A hát egyenes, hosszú, feszes, széles és jól izmolt. A far szintén egyenes, hosszú, széles és jól izmolt. A comb csánkra lehúzódó. A mellkas közepesen mély és dongás. A has feszes. A lapockák közpesen izmoltak. A lábak erősek, a csontozat szilárd. A csecsek száma 7-7 vagy több, és arányos eloszlású legyen. Ellenálló és alkalmazkodó képessége kiváló. Vérmérséklete élénk, stressztűrő-képessége jó.

  26. MAGYAR NAGYFEHÉR HÚSSERTÉS A fajta a hazai sertésállomány alapja, Kiváló szervezeti szilárdsága, jó alkalmazkodó képessége és mérsékelt igényessége miatt anyai partner a keresztezésekben. 10-11-es szaporaságú. Lapállyal keresztezve 12-13 malacot is fial. A növekedés intenzitása és tartama szerint a későn érő típusba tartozik. A hasznosítás szerint bacontípusba sorolható (80-90 kg, 4-5 hónapos). Jó malacnevelő képességű, nagy növekedési erélyű, jó takarmányértékesítő képességgel és szilárd szervezettel rendelkezik. Hústermelő képessége jó, a húsminősége igen jó. Néhány hibrid kialakításában mint anyai partnert használták fel: KA-HYB, PANNONHIBRID.

  27. Jellemzői: Nagy ráma, hosszú törzs, feszes hát. Jó konstitúció. Izmolt lapocka és comb. Fej a törzzsel arányos, könnyű. A fül tőben megtört, előre lógó. Szőrzete fehér, finomszálú, bőre halvány rózsaszínű, pigment mentes. Stresszérzékeny 14-16 csecsbimbója van, szelekciós szempont a csecsszám Jó tejelő 11-13 malacot fial Anyai fajta MAGYAR LAPÁLY

  28. DUROC Származás: Az USA-ban, Jersey államban alakították ki a fajtát, már 1920-ban az USA törzskönyvezett sertésállományának 40 %-a duroc volt. Ma is az Egyesült Államok vezető sertésfajtája. Küllemi leírás: A duroc szőrtakarója sűrűs, színe a sötét cseresznyepirostól a sárgás világosvörösig terjed. A körmök, a túrókarima, a csecsbimbók és a péra palaszürke. A fej rövid, széles. Az orrhát enyhén homorú. A fül rövid, és elülső harmadában megtört, lelógó. A nyak rövid, jól izmolt. A váll erősen izmolt. A hát széles, ívelt, feszes. A far izmolt, széles és csapott. Sonkái nagyok. A has kicsi, felhúzott. Végtagjai szilárdak. Csontozata vastag. Gyakori a meredek lapocka és a nyitott csánk, ami jellegzetes tipegő járást kölcsönöz a sertésnek. A fajta nyugodt, néha flegmatikus magatartású. Stressztűrő-képessége egyedülálló a fajták között. Csecsek száma 6-6 vagy 7-7. A kocák jó nevelőek.

  29. Felhasználás: A fajta 1970-ben történt behozatala óta jelentős szerepet kapott a magyar sertéstenyésztésben. A KA-HYB "E" robosztus vonalában, a TETRA hibrid anyai vonalában és más minősített keresztezésekben Bajai hibrid, a Pannon hibrid apai vonalaként ismert. A pietrain húsmennyiségét a duroc keresztezések minőségben javítják, a stresszérzékenységet csökkentik. A pietrain x duroc vagy a duroc x pietrain F1 kanok F1 kocaállományon kiváló minőségű vágósertés előállítására képesek. DUROC

  30. PIETRAIN • Származása: Az 1920-as években terjesztették ki Belgiumban. Kialakítása a mai napig nem tisztázott. Berkshire, ibériai, nápolyi, kínai, sziámi és a francia bayen fajták felhasználása a fajta előállításában bizonyított. Más nézet szerint kialakítása csak a berkshire-re vezethető vissza, míg ismét más vélemény szerint a fajta létrejötte spontán mutáció eredménye. A fajtát 1950-tõl törzskönyvezik. Hazánkban 1963-tól tenyésztjük. • Küllemi leírás: Színe szürkés piszkosfehér, néhol rózsaszín bőr, körülhatárolt fekete, barnásvörös, hamuszürke foltokkal. Előfordul szinte teljesen fehér színű egyed is. Bőre vékony, szőrköntöse ritka és sima. A fej a törzshöz viszonyítva kicsi, és rövid. A profilvonal egyenes vagy enyhén homorú. Füle széles, rövid és horizontálisan felálló. A nyak rövid, hengeres nagyon izmolt. A törzs viszonylag rövid, hengeres. A hát igen széles, lapos, barázdált. A váll és a comb különlegesen izmolt. A far enyhén lejtős. A mellkas közepesen mély és hengeres. A végtagok finomak és rövidek. Csecsek száma 6-6. Stressztűrő képessége kicsi. (Pároztatás, falkásítás, szállítás rendkívül adatfigyelést igényel.)

  31. Intenzív hústermelésre nemesített vonal. Közepes törzshosszúságú, széles, hengeres törzsű, megfelelő rámával. A lapocka, a karaj és a comb izmoltsága kimagasló, kedvező, extrém. A far „barázdált”, a bőr finom, feszes, az izmok tónusa jól látható. Színe szabálytalan tarka, szürke, fehér, esetleg vörös testfelület, szabálytalan pigmentált foltokkal. Apai partnernél nem kritérium a csecsbimbók magas száma, de a minimálisan elvárható szint; 6-6 működőképes csecsbimbó. Javítására belföldről a legjobb vágóértékű hazai Pietrain populációkból, míg importja főleg Németországból illetve Belgiumból lehetséges. PIETRAIN

  32. HAMPSHIRE Jellemzői: • Középhosszú törzs, enyhén ívelt vagy egyenes hát, jól izmolt combok és lapockák. A has feszes. A csontozat szilárd, robosztus, a lábvégek tiszták, kemények. • Színe szabályos tarka, alapszíne fekete, a maron és a lapockán egy fehér öv jellemzi. Előfordul, hogy a hátsó végtag csánk alatti része is fehér. A körmök feketék, a pigment mentes végtagokon viaszsárgák. • A fej arányos a törzzsel, a túl durva és túl finom, valamint a hosszú fejforma nem kívánatos. A fülek kicsik, felfelé állók. A nyak és a mar rövid, de jól izmolt, a toka száraz. • Mindkét oldalon legalább 6-6 fejlett csecsbimbóval rendelkezzen. • A vonal javítása főként importból történik, homozigóta stressz mentes populációkból, főként Dániából és Svédországból.   • Tömeges, rámás, nagy növekedési eréllyel rendelkező fajta. A csontozat rendkívül szilárd, robosztus megjelenésű.

  33. TENYÉSZTÉSI ELJÁRÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA

  34. A fajtatiszta tenyésztés alkalmazása • Génmegőrzés • Fajta nemesítése (nucleus tenyésztés) • Alapanyag biztosítás keresztezéshez • Ha a fajtatiszta populáció elégíti ki legjobban a piaci igényeket (pl. dán,svéd, angol, finn, norvég lapályok a bacon előállításhoz)

  35. Egyszerű fajtakeresztezés: kvantitatív átlag felülmúlja, fajtatiszta keresztezés, apai és anyai oldalon (F1 nemzedék). • Egyszerű fajtakeresztezés beltenyésztett vonalakkal: az anyai heterózis növeli a szaporaságot és a malacnevelő képességet, az apai heterózis a hízási és vágási tulajdonságokban előrébb van. Minél távolabb vannak egymástól származásilag annál nagyobb a heterózis.

  36. Közvetlen haszonállat előállító keresztezés

  37. Homogén hízóalapanyag

  38. Kiváló minőségű hasított felek

  39. 4 FAJTÁRA ÉPÜLŐ KERESZTEZÉSI ELJÁRÁS (DOUBLE CROSS) Nagyfehér      X        Lapály                       Pietrain    X    Hampshire  (♀ és ♂)                 (♀ és ♂)                      (♀ és ♂)            (♀ és♂)                         F1                                                          F1                        (♀)                                                              (♂) Hungahib   márkázott   végtermék A négyfajtás keresztezésben minden heterózistípust igyekeznek komplexen hasznosítani. Az előnye a háromfajtára alapozottal szemben, hogy az apai vonalon is hasznosíthatjuk a heterózist, vagyis az F1 kanoknak jobb lesz a spermatermelése, az ondóminősége, a szexuális aktivitása.

  40. Sertéshibridek a magyar tenyésztésben • Hazai tenyésztésű hibridek: • KA-HYB: 1972-ben államilag elismert fajta lett. Az anyai szülőket svéd nagy fehér és angol lapály adta, az apai vonalat a holland lapály és az angol nagy fehérvonalak keresztezésével állították elő. A Ka-Hyb olyan rotációs keresztezési program eredménye, amelyben speciális tulajdonságokra szelektált vonalak kanjait meghatározott vonalsorrendben párosítják a nőivarú populációhoz. A Ka-Hyb hibrid sertés 5 apai vonalcsoportba sorolt, genetikailag egymással nem rokon populációval történik. A folytatható keresztezési program lehetővé teszi, hogy a nőivarú tenyészutánpótlást az üzemek maguk állítsák elő. A-vonal nagy fehér jellegű, B, C, D-vonal lapály, E-vonal hampshire és duroc • HUNGAHIB: 1981-ben lett államilag elismert fajta. Jelenleg a fajta előállításában 5 vonal vesz részt. Anyai vonal nagy fehér jellegű, B-vonal lapályjellegű, C-vonal pietrain, D-vonal hampshire • TETRA HIBRID: 1978-ban lett államilag elismert fajta. 4 vonalas hibrid. Az anyai ágat angol nagy fehér és duroc vonal keresztezésével állították elő, az apait holland lapály és belga lapály segítségével. • Külföldi hibridek • SEGHERS: a végterméket 3 anyai és 3 apai vonal keresztezésével nyerik. Az anyai vonalak lapály és nagy fehér jellegűek. Az apai vonalak pietrain és nagy fehér jellegűek. • DALLAND: a tenyésztés központja Hollandiában van. 5 vonalas hibrid, ebből 4 játszik érdemi szerepet. Az apai vonalak pietrain, nagy fehér és lapály fajtákból kitenyésztett szintetikus vonalak. Az anyai vonalak pietrain, nagy fehér és yorkshire eredetű állományokra vezethetők

  41. KA-HYB • A KA-HYB sertés nemesítése 1962-ben kezdődött Anker Alfonz irányításával a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán, megelőzve az európai országokat. • 1972-ben már államilag elismert fajta volt. • Olyan rotációs keresztezési program eredménye, amelyben speciális tulajdonságokra szelektált, számos esetben rokontenyésztett vonalak kanjait meghatározott vonalsorrendben (rotáció) párosítják a nőivarú populációhoz.

  42. Importból származó hibrideket vizsgáltak, végtermékből visszaválogatták a nőivarú egyedeket és beltenyésztésű rokontenyésztett állománnyal keresztezték. A folytatható keresztezési program lehetővé teszi, hogy az üzemek a nőivarú utánpótlást maguk állítsák elő. • 5 apai vonalcsoport: • A – nagyfehér hússertés. Ezen belül megtalálhatók az angol, holland, NSZK nagyfehér hússertés, stb. kiemelkedő növekedési erély, jó takarmány hasznosítás és húsminőség, stressztűrő. • B – bacon (sonka) típusú lapály jellegű vonalcsoport. Megtalálhatók benne a svéd, dán, angol, stb. lapály sertések. Izmoltságra, nagyobb rámára szelektáltak. • C – négysonkás típusú belga lapály. Nagy rámára és szilárd szervezetre szelektáltak. • D – sokoldalú hasznosításra (allround)alkalmas lapálysertés. NSZK, NDK, holland lapály. • E – robosztus. Hampshire és duroc fajtákból kialakított vonalak.

  43. HUNGAHYB 39 • Magyar nemesítésű, 4 vonalas diszkontinuens hibrid. • Küllem • szőr: fehér, bőr felületi pigmentfoltok előfordulhatnak • fej: középhosszú, a törzsel arányos • fül: előre állóak • nyak: jól izmolt, mar és a toka száraz. • Szilárd szervezetű, környezettűrő képessége kiváló. 8100 törzskönyvezett koca. • Gazdasági mutatók: • született élő malac/alom: 9,6 db • 21 napos élő malac/alom 8,9 db • napi súlygyarapodás 861,36 g • takarmányértékesítés 2,88kg/kg • színhús 57,48 %.

  44. TARTÁSTECHNOLÓGIA

  45. Az iparszerű tartás jellemzői • 1 állatfaj van • Nagy létszám (300-5000 koca) • Nagy mennyiségű vágósertés kibocsátás (5.000-100.000 db/év) • Bekerített a telep (fekete-fehér elv betartása a személyi és járműforgalomban is) • Prevenció • Magas fokú a gépesítettség (fűtés, hűtés, szellőztetés, takarmánykiosztás, stb.) • Szakmailag felkészült vezetők ,dolgozók üzemeltetik • Épület és állomány rotáció van • Folyamatos a termelés

  46. Ha nem optimális termelési környezetben tartjuk az adott állatfajt a genetikailag meghatározott termelési tulajdonságait nem képes teljesíteni.

  47. Kocák tartása

  48. Tenyészkocasüldők nevelése A tenyésztésre kijelölt és a teljesítmény, valamit a származás alapján előválogatott süldőanyagot 30 kg-os fejlettség elérésekor vigyük a süldőnevelőbe. • Neveléskor megfelelő mozgástér kell, a mozgáshiány kedvezőtlenül hat a szervezeti szilárdságra, a reprodukciós tulajdonságokra (kifutós rekesz) • Hibátlan rácspadozat legyen • Csoportonként max. 15 egyed • Fontos a takarmány szakszerű adagolása, kiegyenlített fogyasztása • 7-8 hónapos korban, 110-130 kg-os súlyban veszik tenyésztésbe • A túl korai tenyésztésbevétel káros lehet a hasznos élettartamra • A selejtezett kocaállomány vásárlásból vagy saját nevelésből pótolható. • 4-6 fialásig tartják tenyésztésben

  49. Az üres kocák tartása • Kocasüldők vagy ellés utáni anyák • Szoptatás alatt kimerült szervezet feltöltése biológiailag értékes takarmánnyal, 1 hétig tartó ad libitum etetés (flushing hatású is) • Csoportos tartás (ivarzás-indukáló is) • Termékenyítés után egyedi ketrecben megfigyelés alatt.

More Related