Híradástechnika I.

1. Híradástechnika I. 1.ea Gecse Árpád – Dr. Varga Péter János - Dr. Wührl Tibor Híradástechnika Intézet – Infokommunikációs technológiák specializáció

2. Híradástechnika Intézet – Infokommunikációs technológiák

3. Elérhetőségek • Dr. Wührl Tibore-mail: wuhrl.tibor@kvk.uni-obuda.huKandó Kálmán Villamosmérnöki KarHíradástechnika Intézet Telefon: +36 30 279 4009 Cím: 1084 Budapest, • Tavaszmező u. 17. C ép. 501. • Tavaszmező u. 15. B ép. 109.

4. Irodalom HTE online könyve: Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások Link: http://regi.hte.hu/online_konyv

5. Számonkérés A félév során a Hallgatók két zárthelyit (ZH) írnak, melyek mindegyikének legalább elégséges szintűnek kell lennie! Ez az aláírás feltétele. A pót ZH írás időpontja az utolsó oktatási héten van. Az igazolatlanul meg nem írt ZH eredménye 0. Aláírás pótlásra a vizsgaidőszakban lehetőség nincs. A félév során lehetőség van megajánlott vizsgajegy megszerzésére is (jeles, jó), melynek alapfeltétele az, hogy a két normál időpontban megírt ZH átlaga legalább 4,0. A vizsga a kiírt időpontokban írásban történik.

6. Számonkérés • A két ZH időpontjai: 6. oktatási hét előadás időpontjában 13.oktatási hét előadás időpontjában

8. Hírközlő rendszerek 8 Hírközlő rendszerek Műsorszétosztó hálózatok Távközlő hálózatok Informatikai hálózatok Műsorelosztó hálózatok Műholdas hálózatok Technológiai hálózatok Mobiltelefon hálózatok

14. A fejlődés legfontosabb fejezetei

15. A fejlődés képekben

18. A Híradástechnika elméleti alapjainak kialakulása

19. Kiemelkedő magyar alkotók a híradástechnikában

21. Témakörök • Híradástechnika fogalma • Jelek és osztályozásuk • Modulációk • Digitális jelek előállítása • A jelátvitel fizikai közegei • Antennák • Emberi érzékelés • Jelátalakítók • Műsorszórás • Távközlő hálózatok • Mobil távközlés

22. Híradástechnika fogalma • Jelek tárolása, továbbítása átalakítása és feldolgozása. Azon (elektronikus) műszaki megoldások összessége, amelyek segítségével információt tudunk átvinni bármely két pont között, bármilyen távolságra, lehetőség szerint kis torzítással és hibával, ésszerű költségek mellett. Infokommunikációs technológiák

23. A hírközlés célja, modellje Üzenet Hír Jel Zaj Jel Hír Üzenet

24. A hírközlés célja, modellje • Üzenet: Továbbításra szánt adathalmaz • Hír: Időfüggvénnyé alakított üzenet • Jel: A hír elektromos mása • Zaj: Minden egyéb, amely az előzőek mellett nem kívánatos jelenségként fellép Cél: VETT ÜZENET = KÜLDÖTT ÜZENET

25. Mi lehet az üzenet ? • Beszéd • Zene • Szöveg • Állókép • Mozgókép • Adat

26. Emberi érzékelés • Hallás • Látás

27. A hallás A hang fogalma: rugalmas közegben terjedő, mechanikus rezgőrendszer által keltett hullám,amely az emberben hangérzetet kelt A kellemetlen hang II ZAJ

28. Az emberi hallás mechanizmusa • Külső fül: a fülkagylóból, a hallójáratból és a dobhártyából áll • Középfül: a nyomáshullám átalakul rezgéssé a hallócsontocskák segítségével • Belső fül: a rezgés folyadékban terjedő hullámmá alakul, a folyadékmozgatja a szőrsej-teket, amely a hallóidegekhezcsatlakozik

30. A hangjelenségek felosztása • A hangjelenségek felosztása frekvencia alapján • f < 20 Hz infrahang • 20 Hz < f < 20 kHz hallható hangok • 20 kHz < f < 100 MHz ultrahang • 100 MHz < f hiperhang

31. A hangot leíró fizikai mennyiségek • A leíró fizikai mennyiségek: • hangnyomás: p [Pa] - egy pontra jellemző • hangintenzitás: I [] - egy felületre jellemző • hangteljesítmény: P [W]- a hangforrásra jellemző • Szintek: • hangnyomás-szint: ] • hangintenzitás-szint: ] • hangteljesítmény-szint: ]

32. Emberi hallás • Hallásküszöb és fájdalomküszöb ]

33. Emberi hallás • Hangosság szintek (Fletchner-Munson a Phon görbék)

34. Hallás és a zaj

35. Hallás és az elfedési jelenség

36. Az emberi látás • A szembe érkező fénysugarak 2 helyen törnek meg: • szaruhártya • lencse • Áthaladnak az üvegtesten • Retinákra érkeznek, ahol kicsinyített fordított állású kép keletkezik • A fény hatására a receptorok ingerületbe jönnek • Az ingerületet átveszik az idegsejtek és látóidegként kilépnek • A látóideg részlegesen átkereszteződik • A képet az agy visszafordítja

37. A szem felépítése

38. Fénytechnikai alapok • Láthatósági függvény

39. Szem felbontóképessége Az emberi szem felbontóképessége egészséges emberek és normál fényviszonyok esetén 2ívperc (1’, ami az 1 fok hatvanad része) körüli érték. Szemünk két egymáshoz közeli fekete pontot vagy vonalat akkor képes egymástól elkülönülten látni, ha köztük 2 ívpercnyi távolság van. A szem színfelbontása sokkal rosszabb, mint fekete-fehér felbontása. A színes képpontokra vonatkozóan a felbontóképesség mindössze 8-10 ívperc.

40. Köszönöm a Megtisztelő Figyelmet! Gecse Árpád – Dr. Varga Péter János - Dr. WührlTibor Híradástechnika Intézet – Infokommunikációs technológiák specializáció

41. A jelek

42. Alapfogalmak • A jel fogalma: A fizikai mennyiség olyan érteke vagy értékváltozása, amely egy egyértelműen hozzárendelt információt hordoz • A jel információtartalommal bír • Matematikai függvények • x Df : értelmezesi tartomány • y Rf : értékkészlet

43. Jelek felosztása • értékkészlet szerint • lefolyás szerint • az információ megjelenési formája szerint • az érték meghatározottsága szerint

44. A jel értékkészlete szerint Folytonos a jel, ha tetszés szerinti értéket vehet fel és értékkészlete folytonos, vagyis egy összefüggő tartomány.

45. A jel értékkészlete szerint Szakaszos a jel, ha csak meghatározott, diszkrét (izolált) értékeket vehet fel, egy megszámlálható számhalmaz elemeiből, két szomszédos diszkrét értéke közötti értékkészlete hiányzik. Az ilyen jel, időben folytonos, de értékkészletében diszkrét. (lépcsős, más néven kvantált jelalak, vagy diszkrét értékű jel).

46. Lefolyás szerint Folyamatos a jel, ha a független változó egy adott tartományában megszakítás nélkül fennáll. A folyamatos jel matematikai modellezésénél olyan függvényt alkalmazunk, ahol a független változó tR(Ra valós számok halmaza). Dinamikus rendszerek esetében a független változó az idő. Ilyenkor folytonos idejű jelről beszélünk, melynek jele „FI”.

47. Lefolyás szerint A jelek valós matematikai függvények, de néhány rajtuk végzett transzformáció hatására komplex változóként jelentkezhetnek. Ilyen például a forgóvektorok ábrázolása amplitúdójukkal és fázisukkal. - komplex kifejezés - a forgás szögsebessége - a forgó vektor amplitúdója - a fázisszög

48. Lefolyás szerint Szaggatott a jel, ha az a független változó egy adott tartományában csak megszakításokkal áll fenn. A független változó meghatározott értékeiben szolgáltatnak információt a jel a többi értékeknél megszakad. Az információszolgáltatás a független változó bizonyos értékeire értelmezett. Időt alkalmazva független változóként eljutunk a diszkrét idejű jel fogalmához, melynek jele a “DI”.

49. Az információ megjelenési formája szerint Analóg a jel, ha az információt a jelhordozó értéke vagy értékváltozása közvetlenül képviseli. Az analóg jel információtartalma tetszőlegesen kis változásokat is közvetít. Digitális a jel, ha az információ a jelhordozó számjegyet kifejező, diszkrét, jelképi értékeiben (kódjaiban) van jelen.

50. Az érték meghatározottsága szerint Determinisztikus a jel, ha értéke meghatározott időfüggvénnyel egyértelműen megadható, elegendő pontossággal lehet mérni, és megismételhető folyamatot hoz létre.