Felnőttképzés

1. Felnőttképzés

2. A felnőttoktatás szakágazatai 1. SZAKÁGAZATOK FORMÁLIS INFORMÁLIS NONFORMÁLIS

3. A felnőttoktatás szakágazatai • FORMÁLIS • didaktikai tervszerűség jellemzi • céltudatos, rendszeres • általában tantárgy/modulrendszerben • az ellenőrzés kiemelt szerepet kap

4. A felnőttoktatás szakágazatai • NONFORMÁLIS • oldottabb forma • jellemzően állandó a hallgatóság • életösszefüggések vizsgálata, praktikus tudás közvetítése • nem tantárgyak szerint strukturálódik • tudomány, művészetek, mindennapi tudás • állandó ösztönzés az önművelésre

5. A felnőttoktatás szakágazatai • INFORMÁLIS • a leggyakoribb tanulási forma • általában szabadidőben • mindig tervezetlenül történik • tudomány, politika, művészetek, mindennapi ismeretek

6. A felnőttoktatás szakágazatai 2. SZAKÁGAZATOK ISKOLA- RENDSZERŰ ISKOLA- RENDSZEREN KÍVÜLI ÁLLAMILAG NEVESÍTETT ISKOLARENDSZERBEN, TANULÓI/HALLGATÓI JOGVISZONNYAL

7. A képzési piramis Lemorzsolódás, FELSŐFOK KÖZÉPFOK ALAPFOK

8. A második esély felnőttkorban „rendes” korban második esély első esély

9. Az első esély iskolarendszeréből való lemorzsolódás okai • anyagi • társadalmi/iskolai (pl.szegregáció,előítélet) • családi (költözés, családtag betegsége, nem érték a tudás) • földrajzi • egészségügyi • a saját korcsoport negatív hatásai • önálló döntés

10. A felnőttoktatás társadalmi funkciói • SZOCIALIZÁCIÓS • EGYÉNI SZÜKSÉGLETEKET KIELÉGÍTŐ

11. szocializációs funkciók • pótló funkció: hiányzó,rendeskorban meg nem szerzett általános vagy szakmai ismeretek, végzettségek felnőttkori megszerzése • kompetenciát biztosító funkció: célja, hogy a munka világában szükséges naprakész tudás megszerzését, a technikai eszközök használatát, a technikai környezetben való eligazodást folyamatosképzéssel biztosítsa

12. szocializációs funkciók • stabilizációs funkció: a felnőttképzés által a munkaerő-piaci státusz megtartása vagy erősítése, ezáltal gazdasági, szociális, egészségi, társadalmi és érzelmi stabilitás biztosítása • politikai képző funkció: Állampolgári, politikai és közösségi képzéssel a közéletben való aktív részvétel megteremtése, környezetünk tudatos védelme.

13. szocializációs funkciók • parkolópálya funkció: célja, hogy a (felnőtt) tanulót addig tartsa az oktatási rendszerben, ameddig erre szükség van ahhoz, hogy a munkanélküliség, a marginalizálódás stb. veszélye elkerülhető legyen. • személyiségfejlesztő funkció: a humán erőforrás nem közvetlen munkaerő-piaci célú fejlesztése, melynek eredménye a magasabb szintű munkavégzés, fejlettebb tanulási- és kulcsképességek.

14. Személyes szükségleteket kielégítő funkciók • egzisztenciális funkció: a felnőttkori tanulás segítségével a gazdasági biztonság, a társadalmi mobilitás lehetőségének megvalósulása. • rekreációs funkció: a szabadidő hasznos eltöltése, aktív pihenés, az egészséges életmód kialakítása.

15. Személyes szükségleteket kielégítő funkciók • személyiségfejlesztő funkció: a leggyakrabban különböző művészeti ágak segítségével történő önmegvalósítás, önkifejezés. Célja még, hogy a felnőtt megismerje személyisége sajátosságait, fejlessze képességeit és reflexivitását.

16. analfabéták funkcionális analfabéták munkanélküliek idősek szegények nők fiatal felnőttek képzetlenek elítéltek fogyatékkal élők romák bevándorlók vándorló életmódot folytatók A felnőttoktatás célcsoportjai

17. Az iskolarendszerű felnőttoktatás hazai története • 1945/46, az Ideiglenes Nemzeti Kormány 11 130/1945. M. E. számú rendelete alapján (Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök és Teleki Géza kultuszminiszter) szabályozott iskolarendszerű felnőttoktatás. • Az első teljes tanév – a végrehajtási utasítás 1946. február 7-ei megjelenése után – az 1946/47-es volt.

18. Az iskolarendszerű felnőttoktatás hazai története • 1948-53: kiemelt kedvezmények, gyorsított, fölülről szervezett, a középiskolák szerepe nő. • munka melletti „levelező” oktatás • 1954-56: elvont kedvezmények, hanyatlás • 1958-63: cél a tömegoktatás + érettségi • egyre több fiatal és nő

19. Az iskolarendszerű felnőttoktatás hazai története • hetvenes évektől: idősebbek hiánya • gimnázium helyett szmk túlsúlya • 1973-2005: szakmunkások szakközépiskolája • fiatalodás, funkcióváltás (a közoktatás működési zavarainak ellensúlyozása)

20. Gazdasági, politikai változások a kilencvenes években • demokratikus átrendeződés, nemzetközi politikai átalakulás • nemzetközi szervezetek (NATO, Európai Unió) • piacgazdaság, a túlfoglalkoztatás leépülése, piaci verseny, piacvesztés • privatizáció az állami és önkormányzati tulajdonnal szemben túlsúlyba kerül a magántulajdonú üzleti szektor

21. Társadalmi változások a kilencvenes években • A kilencvenes évtized végére – a piacgazdaság megszilárdulásával – a rendszerváltás mobilitást élénkítő hatása megszűnt, a rétegződés és az egyenlőtlenségi rendszer lényegileg állandósult • az iskoláztatási szakasz hosszabbra nyúlt • legnagyobb mértékben az alacsony képzettségű munkaerő iránti kereslet esett vissza • munkanélküliség

22. A regisztrált munkanélküliek száma 1991-2002 (ezer fő)

23. A felnőttképzési rendszer változásai a kilencvenes években • A munkanélküliség megjelenése és a munkaerő-piaci képzések súlyának növekedése • A felnőttképzés piaci jellegének előtérbe kerülése • A gazdasági társaságok megjelenése a képzési piacon • A vállalati képzőhelyek megszűnése és átalakulása

24. A felnőttképzési rendszer változásai a kilencvenes években • Az általános felnőttképzés háttérbe szorulása • A távoktatás szerepének erősödése • A politikai képző funkció tartalmának megváltozása • A népfőiskolai rendszer feléledése • a LLL felértékelődése

25. Az oktatási rendszer változásai • 1985-től decentralizáció, demokratizálódás • a tankötelezettség kitolódása, új tartalmak • NAT, kerettantervek • „vállalkozó” iskola

26. Az oktatási rendszer változásai • demográfiai csökkenés, javuló iskolázottsági mutatók

27. Törvényi szabályozás • 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről • 2001. évi CI tv. a felnőttképzésről

28. Elvárások a képzéssel szemben 1. • Megkülönböztetett bánásmód, individualizált fejlesztés • Személyiség stabilizálásának elérése, fejlesztése • Tanulási motiváció, tanulási készség, kommunikáció fejlesztése • Munkaköri képesség megnevezése, • Hiányzó alapismeretek pótlása

29. Elvárások a képzéssel szemben 2. • Szükséges szakmai és mentális képességek elsajátítása • Nyílt, hozzáférhető, rugalmasan egymásra épülő rendszerek alkalmazása • A szociális különbségek csökkentése • Szolgáltatások

30. A következő nemzedék oktatása Az elvárt kompetenciák fejlesztésének útja: • Egy életen át tartó tanulási igény kialakítása • Önálló tanulás fejlesztése • Csapatmunka kialakítása a tanulási folyamatokban • Problémamegoldás fejlesztése

31. Elmozdulás a tanárközpontú oktatástól Tanuló Tanuló Iskolák és szervezetek Tanuló Tudás környezet Oktató könyvtár Tanuló Oktató Tanuló szakértő osztály Teljesítmény-központú oktatás felé internet kihelyezett képzés Tudás portál

32. Tanulás másként Csomópontok együttműködés tanulás tudás menedzsment Egyéni és csapat teljesítmény fejlődése Iskolák és szervezetek együttműködés Tanulási teljesítmény támogatása Tudás megosztás tanulás innováció könyvtár oktató Vállalati környezet tanuló osztály Tudás környezet internet szakértő Tudás portás

33. Milyen új kompetenciákkal kell rendelkeznie képzőknek? • Kiváló (MESTER) szakember / mindig hiteles • A felnőttek tanulási folyamatait jól ismerő, andragógiai ismeretekkel rendelkező • Biztonsággal kezeli az új technológiát • Nincs többé: „Majd az életben megtanulod!” – helyette: tanulásszervezés,irányítás • Különböző tanítás/tanulás módszertan alkalmazása • Tanuló az irányítás célpontja legyen

34. Felnőttképzési szakember felkészítő - tematika • Felnőttképzési ismeretek • A felnőttképzés finanszírozása • Munkaerő-piaci szükségletelemzés • Tanulásirányítási módszerek • Program- és tananyagfejlesztés • Felnőttképzési szolgáltatások • Minőségbiztosítás a felnőttképzésben • Marketing a felnőttképzésben • Irodai informatika • Tutori feladatok