1 / 9

A lipidek

A lipidek. Különböző kémiai összetételű és eltérő szerkezetű anyagok, de Oldhatóságukban megegyeznek: vízben nem, csak poláros oldószerekben oldódnak Pl: éter, kloroform, benzin Nagy energiatartalmúak (39,5 kJ/g) Fő alkotóelemei: C, H, O Csoportjai: Neutrális zsírok Zsírszerű anyagok.

creighton
Download Presentation

A lipidek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A lipidek

  2. Különböző kémiai összetételű és eltérő szerkezetű anyagok, de • Oldhatóságukban megegyeznek: vízben nem, csak poláros oldószerekben oldódnak Pl: éter, kloroform, benzin • Nagy energiatartalmúak (39,5 kJ/g) • Fő alkotóelemei: C, H, O • Csoportjai: • Neutrális zsírok • Zsírszerű anyagok

  3. A neutrális zsírok (trigliceridek) • Glicerinnek hosszú szénláncú zsírsavakkal alkotott észterei • A leggyakoribb zsírsavak: • Palmitinsav: C15H31-COOH • Sztearinsav: C17H35-COOH • Olajsav: C17H33-COOH – 1 db kettős kötés • Linolénsav: C17H29-COOH – 3 db kettős kötés • Képződésük: kondenzáció • Bomlásuk: hidrolízis, a szervezetben enzimek (lipáz) segítségével megy végbe

  4. Egy molekulán belül a zsírsavak lehetnek azonosak, de lehetnek különbözők is. • Halmazállapotuk: • Szilárd: ha több telített zsírsav – zsírok • Folyékony: ha több telítetlen – olajok • Biológiai jelentőségük: • Tartalék tápanyag (zsírszövet, madvak) • Hőszigetelés • Mechanikai védelem (tenyér, talp) • Vitaminok oldószere • Másodlagos nemi jellegek kialakítása • Avasodás: • A hosszabb ideig levegőn álló zsírok és olajok telítetlen kötései eloxidálódnak

  5. A foszfatidok • Glicerinből, két zsírsavból és egy foszforsavból állnak – ez a foszfatidsav • A foszfatidsav maradék két hidroxil csoportjához is kapcsolódhat molekula – így jönnek létre a foszfatidok • A foszfatidok molekulája apoláris és poláris részt is tartalmaz • Apoláris: zsírsav rész – hidrofób • Poláris: glicerin +foszforsav – hidrofil • A molekula amfipatikus (felületaktív)

  6. Hogyan viselkedik vízben? • Poláris rész:víz felé fordul és H-kötést alakít ki • Apoláris rész:víztől kirekesztődik • Biológiai jelentőség: • Határhártyák kialakítása • Fontos foszfolipid: lecitin - tojássárgájában

  7. A karotinoidok • Izoprén származékok • Szénvázukban nagy számú kettős kötés van • A telítetlen kötések két C-atomonként ismétlődnek – konjugált kettőskötés rendszer • A kettős kötések elektronjai könnyen elmozdulnak, ezért ezek a molekulák színesek • Példák: • Karotin: narancssárga - sárgarépa • Likopin: piros – paradicsom, csipkebogyó • Xantofill: sárga – őszi levelek • A-, E-, K-vitamin • Rodopszin (látóbíbor) – A-vitamin származék

  8. Szteroidok • Alapvázuk szteránváz • Előfordulás: • Koleszterin: membránok kialakítása és a D-vitamin előanyaga • Epesavak: zsírok emulgeálása a felületi feszültség csökkentésével • Hormonok: mellékvesekéreg, here, petefészek hormonjai

  9. Egyéb lipidek • Viaszok: • Hosszú szénláncú karbonsavak és hosszú szénláncú alkoholok észterei • Szerep: • Párologtatás csökkentése • Építőanyag (méhkaptár) • Fagy elleni védelem • Glikolipidek: • Glicerin + 2 zsírsav + 1 cukormolekula • amfipatikus

More Related