1 / 26

MADÁCH IMRE (1823 – 1864)

MADÁCH IMRE (1823 – 1864). AZ EMBER TRAGÉDIÁJA (1859. február 17. – 1861. március 26.). Műfaja. Zichy borítója a II. kiadáshoz. Összetett műfaj : összefonódik benne a drámai és gondolatlíra jelleg; Drámai költemény ; Létértelmező mű ;

crete
Download Presentation

MADÁCH IMRE (1823 – 1864)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. MADÁCH IMRE (1823 – 1864)

  2. AZ EMBER TRAGÉDIÁJA(1859. február 17. – 1861. március 26.) Műfaja Zichy borítója a II. kiadáshoz • Összetett műfaj: összefonódik benne a drámai és gondolatlíra jelleg; • Drámai költemény; • Létértelmező mű; • Emberiség költemény, akárcsak: Dante: Isteni színjáték; Milton: Elveszett Paradicsom; Goethe: Faust; Byron: Kain; Hugo: Századok legendája; • Rokon műfajok: középkori misztériumok és moralitások; • Források: Biblia és Faust;

  3. MADÁCH MŰVE AZ EMBER LÉTÉNEK ÉRTELMÉRE, A CÉLJÁRA A TÖRTÉNELEM ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN KÉRDEZ RÁ. • A teológiai keret a történelem látomását fogja keretbe, amely álomképsorozatban, Ádám álomutazásában valósul meg; • A bibliai keretszínek megalapozzák azokat a fogalmakat, amelyekre a mű eszmei, gondolati összefüggései épülnek; • A történeti színek kultúrtörténeti szimbólumok köré szerveződnek; a történelem luciferi képét mutatja, amelyhez Ádámértelemkeresése kapcsolódik; • A történelem képe az érvelésben bontakozik ki;

  4. A MŰ SZERKEZETE

  5. A HÁROM FŐSZEREPLŐ ALAKVÁLTOZÁSA A TRAGÉDIA SZÍNEIBEN

  6. ESZMÉK SZEREPE ÉS VÁLTOZÁSA A TRAGÉDIÁBAN A bibliai keretszínekben a teremtés értelmezé-sesorán elkülönül az angyalok kara és a 3 főangyal, Gábor (az Eszme), Mihály (az Erő), Rafael (a Jóság), valamint Lucifer, a Tagadás ősi szelleme; A 3 motívumpár: anyag (létező) – űr (tér, változat-lan), öröklét – idő (változó), boldogság – bölcsesség (tudás) a romantikus teljesség dualista kifejeződése; Ezek keretei közt érvényesülnek olyan hangsúlyos, romantikus kérdéskörök, mint végzet, szabad akarat, szellem és természet, egyén és történelem;

  7. I. „Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen.” „ hiányzik az összhangzó értelem” • A szín I. felében: harmónia, isteni dicshimnusz; • II. felében: teremtésbírálat; • A vita tárgya: tökéletes-e a teremtés vagy sem; • Az Úr kitagadja Lucifert, de ő bizonyítani akar: „ Együtt teremténk: osztályrészemet követelem” • Két fát kap a Paradicsomban: „Fukar kezekkel mérsz, de hát Nagyúr vagy!” • Bukásáról: „…az végzetem,/ Hogy harcaimban bukjam szüntelen,/ De új erővel felkeljek megint”

  8. II. „A tett halála az okoskodás.” „ Ádám, Ádám, elhagytál engemet,/Elhagylak én is, lásd, mit érsz magadban.” • Az éden harmóniájában Ádám és Éva számára csak kétfa tiltott; • Az ősidillt megzavaró Lucifer rábeszélésére esznek a tudás fáján termett gyümölcsből; • A halhatatlanság fájától lángpallosú Kerub űzi el őket; • Az Úr kizárja az emberpárt a Paradicsomból;

  9. III. „Ne hitegess, Lucifer, ne tovább,/ Hagyj tudnom mindent, úgy, mint megfogadtad.”„Keserves lesz még egykor e tudásod,” • A Paradicsomon kívül Ádám számára megkezdődik a megismerés; • Lucifertől tudást kér, hogy a jövőbe lásson; • Lucifer megismerteti őket a természet erőivel, majd álmot bocsát az emberre, hogy kiábrándítsa a jövőből;

  10. IV. „Milliók egy miatt” • Ókori Egyiptom, Istenimitáció, melyet az épülő piramis szimbolizál; • A fáraó nem boldog, a dicsőség nem elég neki; • Uralmából való kiábrándulását a rabszolga-epizód felgyorsítja; • Ádám a szabad egyének egyenlőségen alapuló társadalmát keresi: „Enyésszen az egyén, ha él a köz!”

  11. V. „E gyáva népet meg nem átkozom,/ Az nem hibás, annak természete,/Hogy a nyomor szolgává bélyegezze,/S a szolgaság, vérengző eszközévé/ Süllyessze néhány pártütőnek.” • Athénban Miltiádészként, a demokrácia bajnokaként lép föl; • A demagógok által megfizethető, manipulálható, félrevezetett, felheccelt nép halálra ítéli jótevőjét; • A szabad emberek közössége nem valósul meg, a szabadság és egyenlőségszép eszmék, de úgy tűnik, kizárják egymást; • A nép háládatlan, méltatlan, a közösségi eszme megcáfoló-dik;

  12. VI. „Miért is vonz az a kéj Tantalusként… ,” „Csak undort ébreszt szűdben a gyönyör…”

  13. VI.VI. „Fel hát, csatázni, fel hát lelkesülni/Az új tanért. Alkotni új világot,/Melynek virága a lovag-erény lesz,/Költészete az oltár oldalán / A felmagasztalt női ideál” Rómában Ádám Sergiolus-kénthedonizmusba menekül, de Évával (Júlia) együtt megcsömörlik ettől az élettől; • A színen megjelenő Péter apostol a kereszténység eszméjét hirdeti: szeretet, testvériség, szabad egyéniség; • Ádám újra kész küzdeni;

  14. VII. „A zárdafal közt nem tenyész remény…” • Konstantinápolyban Ádám Tankréd keresztes lovag-ként aszkéta remete; • Csalódnia kell a lovagi szerelemben, ugyanis Éva- Izóra apja fogadalma miatt kolostorba kényszerül; • Az eszményi tiszta szerelem ellehetetlenül;

  15. VII. „Hiú törekvés. Mert egyént sosem/ Hozandsz érvényre a kor ellenében:/ A kor folyam, mely visz vagy elmerít,/ Úszója, nem vezére az egyén.” • A keresztény eszme is fanatizmusba torkollik; • Ezreket ölnek meg a homousion-homoiusion egyetlen betűjéért; • Homousion= egylényegű, Krisztus azonos Istennel; • Homoiusion= hasonló lényegű, vagyis nem Isten, hanem csak hozzá hasonló ember; akik ezt vallják, azokat üldözik, kivégzik;

  16. VIII. „Állítsd fel, Kepler, horoszkópomat!”„Óh, tárd ki,tárd ki, végtelen nagy ég,/Rejtélyes és szent könyvedet előttem;” • Prágában a késői középkor felbomló feudalizmusával eszme nélküli, közömbös világ, akárcsak a római; • Ádám Keplerként cselekvő hősből szemlélő lesz; • A világegyetem titkait fürkésző, felfedező tudós, de tudását titkolnia kell ; • Hűtlen, nagyravágyó felesége, Borbála költekezései miatt megalkuvásra kényszerül; • Forradalmat jósolva elalszik;

  17. IX. „Egyenlőség, testvériség, szabadság!_” • Párizsban Ádám Dantonként ítélkezik a bevádolt arisztokraták fölött, s nézi végig kivégzésüket; • Döbbenten tapasztalja a halálba menők erkölcsi tartását, szerelmet vall egy arisztokrata hölgynek (Éva); • Maga is áldozata lesz forradalmár társai intrikáinak; kiábrándul a pórnőként megjelenő Évából; • Ádám nem a forradalom eszméiben, hanem módszerében csalódik: a fanatizmus vakká tesz az igazi emberi értékek iránt;

  18. X. „Im, itt vagyok bűnömmel s könnyeimmel.” „Engem vezess te, kétes szellemőr, Az új világba, mely fejlődni fog, Ha egy nagy ember eszméit megérti.” • Prágában ébredve Ádám- Kepler famulusának (Lucifer) fejtegeti az új világ, új ember perspektíváit; • Éva-Borbála megbánja hűtlenségét; • Ádám bízik az emberiség szellemi nagykorúságá-ban, amikor az ésszerűség elvei szerint fogja berendezni társadalmi létét;

  19. XI. „Kutyáknak harca ez egy konc felett!” „Mit állsz, tátongó mélység, lábaimnál?” • London. Madách jelene. Ádám munkaruhás szemlélője a szabadversenyeskapitalizmus-nak, amelyet eszményi társadalom-nak gondol; • A szabadversenyamegélheté-sért folyó kíméletlen küzdelem lett: minden (művészet, tudomány, szerelem) áruvá silányul; • Haláltánc-szimbólum: óriási sírgödörbe ugró tömegek; • Éva, a szerelem, a költészet értékeit továbbvivő örök nőként ellenáll;

  20. XII. „Ah, emberek,ha van előttetek szent, hagyjátok ez anyának gyermekét!”

  21. XII. „Ne szánjatok. –Miénk ez őrülés; Mi józanságtokat nem irigyeljük.” • Falanszter, az értelemmel megtervezett jövőbeli társadalom (Charles Fourier-utópista fil.); • Ádámszemlélőként tapasztalja, hogy az ész és kollektív gazdasági érdek irányította társadalomban megsemmisül minden egyedi érték: művészet, szerelem, család; • Újból kiábrándul, a szellem tiszta világába vágyik;

  22. XIII. „Szerelem és küzdés nélkül mit ér A lét? Hideg borzongat, Lucifer!” „A cél halál, az élet küzdelem S az ember célja a küzdés maga!” • Az űr. Az időbeli utazást térbeli váltja fel; • ÁdámLucifer érveinek engedve úgy véli: ami az emberben értékes, az tisztán szellemi, anyagi léte a földhöz láncolja, nem engedi kibontakozni; • De az anyagi léttől való eltávozás tartalmatlanná teszi létét, s a halálfélelem visszatéríti a Földre; • Újra vállalja a küzdést, abban bízik, hogy a tudomány meg-menti a földet;

  23. XIV. „Mindig az állat az első bennetek!” • Eszkimó-világ. A tudomány elbukott a természet erőivel szemben; • A Nap kihűlt, az Egyenlítő vidékét is jég borítja; • A színben nincs eszme, csak primér szükségletek(evés); • A primitív létből és gyomorfilozófiából kiábrándult Ádámfeladja a harcot; • E keserű tanulsággal fejeződnek be az álomképek;

  24. XV. „Miért is kezdtem emberrel nagyot?” „Karod erős – szíved emelkedett: Végtelen a tér, mely munkára hív!”„Mondottam, ember, küzdj és bízva bízzál!” • A Paradicsomon kívül. Ádám az akarat szabadságát akarja bizonyítani az ember történelmének megszüntetésével: öngyilkos-ságra készül; • Lucifer már-már győzelmet ülhet; • A természet legyőzi Ádámot: Éva bejelenti anyaságát; • Ádám gyötrő kérdéseivel az Úrhoz fordul; • Az Úrbizonytalanságban hagyja, de kijelöli szerepeiket, s a világ rendje iránti bizalomra szólítja fel Ádámot;

  25. IRODALOMJEGYZÉK • Madách Imre: Az ember tragédiája. Drámai költemény. Teljes, gondozott kiadás. A kötetet szerkesztette, a mű szövegét sajtó alá rendezte és a jegyzeteket összeállította Kerényi Ferenc, Matúra Klasszikusok, IKON Kiadó, 1992; • Bara Katalin – Csutak Judit: Magyar nyelv és irodalom. Tankönyv a XI. osztály számára, Corvin Kiadó, Déva, 2005, 137-140 o; • Orbán Gyöngyi: Magyar irodalom. Alternatív tankönyv X. osztály számára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2000, 249-255 o; • Madách Imre. InÉrettségi témakörök, tételek. Irodalom. Corvina Kiadó, 1994, 131-137 o;

  26. KÖSZÖNÖMAFI GYELMET! http://pocsveiler_ilona.0fees.net/ • (Buday György illusztrációja a Tragédia első színéhez;)

More Related