1 / 22

A külgazdasági ügyletek makrogazdasági összefüggései

A külgazdasági ügyletek makrogazdasági összefüggései . Árfolyam. Valuta: Egy ország törvényes fizetőeszköze (készpénz) Deviza: Más ország valutájára szóló követelés (bankszámlapénz). Devizapiac: Bankok, üzletkötők (és ügyfeleik) + tranzakciók (telefon, telefax, internet…)

cuyler
Download Presentation

A külgazdasági ügyletek makrogazdasági összefüggései

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A külgazdasági ügyletek makrogazdasági összefüggései

  2. Árfolyam Valuta: Egy ország törvényes fizetőeszköze (készpénz) Deviza: Más ország valutájára szóló követelés (bankszámlapénz) • Devizapiac: • Bankok, üzletkötők (és ügyfeleik) + tranzakciók (telefon, telefax, internet…) • Globális, 24 órás piac • Napi 2000Mrd $ ügylet, 98 % tőkemozgás, 1-2 % külker ügylethez kapcsolódó • Fajtái: • Azonnali (spot): „azonnali” (2 napon belüli) teljesítés • Határidős (forward): adott árfolyamon, de későbbi teljesítésre • Árfolyam: egy valutának egy külföldi valutában kifejezett ára • Közvetlen: „idegen” valuta ára hazai valutában (1 €= 240 Ft) • Közvetett: hazai valuta ára idegen valutában kifejezve ( 1 Ft = 0,0042 €) • Keresztárfolyam: egy idegen valuta ára egy másik idegen valutában (1 € = 1,5 $)

  3. Árfolyamrendszerek fajtái Fix (kötött) Lebegő Más valutához kötött (kulcsvalutához, valutakosárhoz) Csúszó leértékelés (szabályos időközönként azonos változtatás)

  4. Áruk külkereskedelme X (fob), IM (cif) • Szolgáltatásokkülkereskedelme • Devizális elszámolások: (tényezőjöv., egyoldalú átutalások) • Tőkeforgalmi mérleg A nemzetközi fizetési mérleg KIADÁS BEVÉTEL • I. Folyó fizetési mérleg • nemz. termékforgalom • szolgáltatások (idegenforg!) • tényezőjövedelmek • egyoldalú átutalások IMEX kapott adott kimenőbejövő kimenő bejövő II. Tőkemérleg:nemz. tőkeáramlás tőkeexport tőkeimport devizatartalék növekedése csökkenése III. Jegybanki tartalék változása I. és II. együtt: fizetési mérleg (alapmérleg) I.egyenleg + II. egyenleg +III. egyenleg = 0 Export - Import = külkereskedelmi mérleg egyenlege

  5. A lebegő árfolyamos valutapiac Az árfolyamot a magángazdaság szereplőinek valutakereslete és valutakínálata alakítja. Külföldi valuta kereslete: áruimportőrök és tőkeexportőrök Külföldi valuta kínálata: áruexportőrök és tőkeimportőrök • Kereslet: • - € árfolyamnövekedés (= Ft leértékelődés) • Tőkeexportőrök kevesebb €övezeti értékpapírt vesznek (mert drágul) • Áruimportőrök: a külföldi áru Ft-ban drágább lesz, ezért csökken a kereslete, • valutakereslet csökken Árfolyam (Ft/€) 250 240 D Valuta (€) 8000€ 10000€

  6. A lebegő árfolyamos valutapiac/2 Külföldi valuta kereslete: áruimportőrök és tőkeexportőrök Külföldi valuta kínálata: áruexportőrök és tőkeimportőrök • Kínálat: • - € árfolyamnövekedés (= Ft leértékelés) • Tőkeimportőrök több hazai értékpapírt tudnak venni azonos € -összegért, jobb megtérülés, ezért több Ft-ot akarnak venni €-ért • Áruexportőrök: a hazai áru Ft-egyenértékéért kevesebb €-t fizet a külföldi vevő (olcsóbb), így nő az áru iránti kereslet, többet lehet eladni, tehát több € - kapunk • valutakínálat nő Árfolyam (Ft/€) S 250 240 Valuta (€) 10000€ 11000€

  7. A lebegő árfolyamos valutapiac/3 Külföldi valuta kereslete: áruimportőrök és tőkeexportőrök Külföldi valuta kínálata: áruexportőrök és tőkeimportőrök Kínálat = Kereslet Áruexport + tőkeimport = Áruimport + tőkeexport Azaz A fizetési mérleg egyensúlyban van ! Árfolyam (Ft/€) S 245 D Valuta (€) 10500€

  8. Nemzeti valuták konvertibilitása • Külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása: • Eladó pénzében • Vevő pénzében • Harmadik ország valutájában • Átválthatóság! • Kétoldalú v. többoldalú klíring: • Éves elszámolási rendszerben az időszak végén fizetik az egyenleget! • Szabályozott • Megadott keretek • Valutakonvertibilitás: • Külső: külföldi szabadon vehet és eladhat hazai valutát (devizakülföldi) • Korlátozott: a folyó fizetési mérleg tételeire igen, de a tőkeműveletekre nem! • Teljes • „de facto”: teljes, de nem deklarált • Problémák: • Miért változik az árfolyam? • Mi az árfolyamváltozás következménye? • Hogyan mérhetjük reálisan a „helyes” árfolyamot? Az árfolyampolitika célja: Növekedés, egyensúly, stabilitás Ok: a leértékelés exportösztönző, importgátló Pl: ha 1 t búza itthon 20000 Ft és EU-ban adjuk el, 1€=250 Ft, kinti ára: 20000/250 = 80€ Ha leértékeljük a Ft-ot (1 € =260 Ft), kinti ára = 20000/260 = 76,9€ azaz a külföldieknek olcsóbb!

  9. Miért változik az árfolyam? KIADÁS BEVÉTEL • I. Folyó fizetési mérleg • nemz. termékforgalom • szolgáltatások • tényezőjövedelmek • egyoldalú átutalások IMEX kapott adott kimenőbejövő kimenő bejövő II. Tőkemérleg:nemz. tőkeáramlás tőkeexport tőkeimport devizatartalék növekedése csökkenése III. Jegybanki tartalék változása Az árfolyam-módosulás hatása a fizetési mérlegre • Valuták kereslete és kínálata (egyensúlyi árfolyam) • Ft világpiaci kínálata: külföldi áruvásárlásra (IM) • + tőkekivitelből (tőkeexport) • Ft világpiaci kereslete: magyar árueladásért (EX) • + tőkebefektetésre (tőkeimport) •  A fizetési mérleg helyzetét befolyásolja • Vásárlóerő paritás: a két országbeli árszínvonal-eltérések • Kamatparitás elve: a két ország kamatlábainak különbsége alakítja az árfolyamot

  10. A reálárfolyam értelmezése Nominálárfolyam: 1 € = 250 Ft Külföldi termék ára idén: 100 € . Importáljuk: hazai ára= 100 250 = 25000Ft Jövőre külföldön 5 % infláció, nálunk 10 % infláció: A külföldi termék ára külfölfön 1,05  100 € = 105 € Importáljuk: hazai ára = 105 250 = 26250 Ft lenne De: A hazai piacon a termék ára = 1,1 25000 Ft = 27500 Ft lehetne Következmény: az import iránti igény nő, azaz € iránti kereslet nő € árfolyama növekedni fog! (vagyis a Ft leértékelődik!) Fordítva: ha az €-övezetben az infláció magasabb, mint nálunk: az € árfolyam csökken! Nem az árfolyam önmagában, hanem a hazai valutában kifejezett külföldi árszínvonal és a belföldi árszínvonal aránya hat a nemzetközi áruforgalomra és tőkemozgásra, s így a valutapiacra.

  11. A reálárfolyam értelmezése/2 REÁLÁRFOLYAM: e = 250 Ft/€ nominálárfolyam , Pkülföld = külföldi árszínv., Phazai= hazaiárszínv. R = e (Pkülföld/Phazai) A reálárfolyam növekedése (csökkenése) a nominálárfolyam csökkenését (növekedését) okozza Lebegő árfolyam mellett a nominálárfolyam az árszínvonalhoz igazodik, A reálárfolyam egyensúlyt teremt a valutapiacon  A fizetési mérleg egyensúlya!

  12. Árfolyam paritások (aranyparitás) Példa: • Paritásos árfolyam: 1 USD = 2 Font, mivel • 1 USD aranytartalma = 1 kg arany • 2 Font aranytartalma = 1 kg arany • Mi történik, ha a nagy dollárkereslet miatt az árfolyam 2,5 Font/USD felé mozdul el? • Arbitrázs: 2 fontot aranyra váltok = 1 kg arany • Átviszem a másik országban, ott kapok érte 1 USD-t • Ezt eladom a devizapiacon, kapok érte 2,5 fontot! • Mi történik? • A font iránti kereslet megnő, az árfolyam visszaáll a paritás köré

  13. Árfolyam paritások (aranyparitás) • A valuták aranyra-válthatósága biztosította az árfolyamok stabilitását! • Miért működhetett? • Aranyba vetett bizalom töretlen volt (így a pénzbe is) • Nem volt jelentős tőkemozgás! • I. világháború után felfüggesztették • Sikertelen kísérlet a visszaállítására • 1934 január 1. – 1 uncia arany = 35 USD • Bretton Woods

  14. Árfolyam paritások (vásárlóerőparitás) Vásárlóerő-paritás: a vásárlóerő-arányoktól függ az ország árfolyama • 1 tonna kókuszdió ára 15000 jen, 100 dollár, az árfolyam pedig 150 jen/dollár • Fontos – csak a külkereskedelemben részt vevő árukra vonatkozik • Big Mac index – The Economist 1986-tól: helyes-e az egyes valuták átváltási árfolyama?

  15. Tényleges valutaárfolyamon átszámítva Ft alulértékelt az USD-vel szemben!

  16. Vásárlóerőparitás Fizetési mérleg áruforgalmi tételein: egyetlen külkereskedelmi termék: cipő • a cipő ára belföldön P=18 000 HUF • a cipő ára külföldön P*=72 EUR • ekkor az árfolyamnak P/P* = 250 HUF / EUR-nak kell lennie • Tegyük föl, hogy az árfolyam 300 HUF / EUR-ra változik, • változatlan cipőárak mellett • ekkor a Külföldnek megéri Belföldön cipőt venni: • 60 EUR-ért kap 18 000 HUF-ot, amiből cipőt vesz belföldön • megindul az EUR eladás és HUF vétel csökken az EUR ára • egészen addig, amíg a 250 HUF / EUR árfolyam ki nem alakul

  17. Árfolyam paritások Kamatparitás: a jövőbeli árfolyam meghatározásához nyújt segítséget, abban az esetben, ha ismerjük a jelenlegi árfolyamot és ismerjük a két valuta kamatlábait

  18. kamatparitás • Fizetési mérleg tőketételein: • Tegyük fel, hogy a belföldi kamatláb r=6%, a külföldi r*=2,5%, és az • árfolyam 240 HUF / EUR • Mi történik, ha növekszik a belföldi kamatláb? • ez ösztönözheti a külföldi megtakarítókat, hogy pénzüket nagyobb mértékben fektessék például belföldi államkötvénybe • ehhez HUF-ot kell venniük és EUR-t eladniuk megindul a HUF felértékelődés, EUR leértékelődés • az egyensúly új árfolyamon áll helyre

  19. Árfolyam paritások (kamatparitás) A két valutában történő befektetés hozama ugyanaz! Forint nagyobb kamatot fizet ugyan, de leértékelődik euró alacsonyabb kamat, de felértékelődik Ha nem lenne ugyanaz a hozam – arbitrázsművelet lehetséges!

  20. 1.053.295,45 HUF 1.042.500 HUF Árfolyam paritások Példa arbitrázsra: 1 millió Ft hitelt dollárra váltok át 220 Ft/USD árfolyamon = 4545,45 USD 3 hónapra befektetem az USA-ban, éves 3 százalékos kamaton, kapok: Átváltom határidős árfolyamon (230 Ft/USD): Kifizetem a hitelt kamatokkal: Nyereség: 10795 Ft

  21. Árfolyam paritások • Mi határozza meg az árfolyamot? • Hosszú távon: az inflációs ráták különbsége, PPP • Közép távon: a gazdasági ciklusok alakulásával összefüggő folyó fizetési mérleg egyenlege • Rövid távon: a kamatlábak különbsége, kamatparitás

  22. Rugalmassági árfolyamelmélet Az árfolyam akkor van egyensúlyban, ha a fizetési alapmérleg is egyensúlyban van (X=IM). A szabadon mozgó árfolyam automatikusan kialakítja az alapmérleg egyensúlyát. A rugalmassági elmélet a fizetési mérleg egyensúlyát az alapmérleg szintjén értelmezi, azaz bevonja a működőtőke áramlást is. A teljesen szabadon lebegtetett valuta automatikusan biztosítja, hogy az alapmérleg hosszútávon egyensúlyban legyen

More Related