1 / 45

KUTATÁSMÓDSZERTAN

KUTATÁSMÓDSZERTAN. BAJA, EJF I.évfolyam Dr. Fischerné dr. Dárdai Ágnes dardai@lib.pte.hu. Főbb témakörök. Az emberi megismerés sajátosságai (okt.6.) A megismerési folyamat módszerei (okt.6.) A megismerési folyamat felépítése – Kutatástervezés (nov.10.)

delila
Download Presentation

KUTATÁSMÓDSZERTAN

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. KUTATÁSMÓDSZERTAN BAJA, EJF I.évfolyam Dr. Fischerné dr. Dárdai Ágnes dardai@lib.pte.hu

  2. Főbb témakörök • Az emberi megismerés sajátosságai (okt.6.) • A megismerési folyamat módszerei (okt.6.) • A megismerési folyamat felépítése – Kutatástervezés (nov.10.) • A megismerési folyamat felépítése - Mintavétel, megfigyelés, adatfeldolgozás (nov.17.) • A források feltárása és kezelése (dec.1.) • A szakirodalom feldolgozása (dec.1.) • A dolgozat szerkezete és megszövegezése (dec.8.)

  3. 1/1 Az emberi megismerés sajátosságai • Cél: megismerés • Megismerés = tudásszerzés, tanulás • Tudás: tapasztalati tudás + elfogadott tudás (rántott giliszta!) • Tapasztalati valóság + konszenzuális valóság • Honnan tudjuk mi igaz, és mi nem? • Válasz =Tudomány • Episztemológia: a megismerés tudománya • Metodológia: a „kiderítés” tudománya

  4. 1/2 Az emberi megismerés sajátosságai • Ránk hagyományozódott tudás (előny is, hátrány is) • A tekintély szerepe (előny, hátrány) • A hétköznapi megismerés hibái: • Pontatlan megfigyelés (mi van, miért van?, szempontok) • Túláltalánosítás (következtetések levonásának kényszere, nagy minta, ismétlés) • Szelektív észlelés (túláltalánosítás, előítélet, opponencia) • Hozzáköltés (magyarázatok a váratlan eredményekre) • Illogikus okoskodás („a kivétel erősíti a szabályt”?) • Elfogultság (reflexió, opponencia) • Misztifikálás (megmagyarázhatatlan, tehát természetfeletti, misztikus) Tudományos alapelv: potenciálisan minden megismerhető!

  5. 2/1 A megismerési folyamat módszerei Két logikai rendszer • Dedukció: a gondolkodás a megfigyelés felé halad, azaz sejtéseket, hipotéziseket vezetünk le az elméletből Pl. Minden ember halandó. Szókratész ember. Tehát: Szókratész halandó

  6. 2/2 A megismerési folyamat módszerei B)Indukció a gondolkodás a megfigyelések felől indul, azaz bizonyos megfigyelések általánosítása történik Pl. Szókratész halandó. Az emberek meghalnak. Tehát: Minden ember halandó.

  7. Indukció és dedukció összekapcsolódása Elméletek Empirikus Hipotézisek Általánosítások Indukció Megfigyelések Dedukció

  8. Alapfogalmak • Valóság: tapasztalati, tapasztalatunktól függetlenül létező • Objektivitás, szubjektivitás, interszubjektivitás: • Megfigyelés: információk gyűjtése • Tény: igaz állítás, megfigyelt dolog • Törvény: tények egy osztályára vonatkozó egyetemes állítás • Elvek: fontos állítások arról, hogy valami hogyan van • Elmélet: megfigyelt tények és törvények szisztematikus magyarázata • Fogalmak: az elmélet legkisebb építőelemei • Változók: a fogalom empirikus megfelelője • Állítások: igaznak tekintett megállapítások, amelyekre az elmélet épül • Paradigma: séma, modell, amely szemléletünket szervezi és rendezi.

  9. Feladat: • Megfigyelés (azonnal, szempontok alapján) • Írjunk példát dedukcióra és indukcióra! • Alkossunk deduktív elméletet! - érdekes téma kiválasztása - leltár készítés: mit tudunk már róla? - a téma leszűkítése egy konkrét kutatási területre - témába vágó kulcsfogalmak - a fogalmak (változók) közötti kapcsolatok azonosítása A 3. feladatot írásban: 2005.nov.10.-re!

  10. 3. A megismerési folyamat felépítése • Kutatástervezés • Mintavétel • Megfigyelés • Adatfeldolgozás

  11. 3/1 Kutatástervezés A kutatások általános osztályozása • Alapkutatások (új ismeretek gyakorlati cél nélkül) • Alkalmazott kutatások (új ismeretek gyakorlati céllal, a tudományos ismeretek alkalmazása) • Akciókutatások (a létező gyakorlat kritikája alapján egy új elmélet bemutatása, a felvetett probléma megoldása)

  12. 3/1 Kutatástervezés • Kutatói kérdés megfogalmazása (probléma azonosítása, újdonsága, jelentősége, önállóság) • Előzmények vizsgálata • Hipotézis felállítása (a probléma beazonosítása, szaktudományi kontrollja, tudományos feltártsága, a tartalomjegyzék, mint munkahipotézis) • Kutatási módszerek számbavétele • A kutatás menetének megtervezése (idő- és költségigény, ütemezés, forrásbázis felmérése, ajánlások beszerzése)

  13. Feladat: • Idézzen fel egy természeti katasztrófát, amellyel kapcsolatban fogalmazzon meg egy kutatói kérdést/hipotézist! • Vállalkozna-e Ön a következő problémák kutatására? Válaszát indokolja! a) A kábítószerfüggő fiatalok kábítószer fogyasztásának okait kívánja megvizsgálni. b) Magyar szakos tanárként felkérik, hogy segítsen a tanulók matematikai tudásszintjéhez mérőeszközt készíteni. Milyen feltételek mellett vállalná a kutatást?

  14. 3/1 A kutatási téma kiválasztásának elméleti és gyakorlati kérdései • Témavezető kiválasztása (szimpátia, a téma elismert képviselője, szakértője) • Témaválasztás (személyes érdeklődés, célszerűség, hozzáférhetőség, határidők) • A téma határai (minta nagysága, megfigyelések száma, megkívánt terjedelem) • Túl tág téma (előnye, hátránya) • Túl szűk téma (előnye, hátránya) • Vitatott téma (előnye, hátránya) • Példák!!!

  15. 3/2 A kutatási téma kiválasztásának elméleti és gyakorlati kérdései A kutatás tudományosságának feltételei • Érvényesség (validitás): a kutatás valóban azt vizsgálja, ami a tárgya • Megbízhatóság (reliabilitás): az ismételt vizsgálatok az eredetivel megegyező eredményt adnak • Objektivitás (tárgyilagosság): tárgyszerűen

  16. 3/3 A kutatási téma kiválasztásának elméleti és gyakorlati kérdései A kutatás etikai kérdései • A kutatásban résztvevők kockázatát minimumra csökkenteni. • A kutatásban való részvétel előnyei haladják meg a hátrányokat. • A résztvevők biztonsága, jogai (adatvédelem!) • Plágium • Kutatási adatok meghamisítása • Kedvezőtlen eredmények eltitkolása

  17. 4/1 Mintavétel Cél: mintabeli információk alapján a teljes sokaságra teszünk megállapításokat, vonunk le következtetéseket. Teljes körű kutatás: a kutatás mindenkire, (a teljes populációra), illetve minden szituációra kiterjed. Populáció: azon egyedek összessége, akikre vonatkozóan következtetéseket akarunk megfogalmazni.

  18. 4/1 Mintavétel Mintavétel: a populáció egy meghatározott részsokaságának bevonása a kutatásba Minta: A populációnak az a sokasága, amelyre a kutatás kiterjed Példák!!

  19. 4/1 Mintavétel A mintavétel formái: • Véletlen mintavétel: ha a populáció minden egyede egyforma valószínűséggel kerülhet a mintába. - ezt akkor, ha: a populáció homogén - ezt akkor, ha: az alapsokaságról van nyilvántartásunk Pl. Egy lakótelepen mindenkinek bedobnak egy szórólapot, majd azt vizsgáljuk, hogyan hasznosul a szórólapon lévő információ. Populáció=lakók, homogenitás=mindenkihez

  20. 4/1 Mintavétel b)Rétegzett mintavétel: ha a populáció heterogén rétegképző ismérvek kiválasztása Pl. A tanuló szüleinek iskolai végzettsége és a tanuló továbbtanulása között kapcsolat van. A mintában úgy kell szerepeltetni az egyes réteget reprezentánsait, ahogy a populáció rétegződik. Rétegzett mintából arányos kiválasztás a reprezentatív mintába!

  21. 4/1 Mintavétel c)Csoportos mintavétel: ha nincs teljes nyilvántartásunk, de vannak csoportos listáink. Pl. 6. osztályos tanulók, könyvek, folyóiratok listája, férfiak és nők listája stb. d) Nem véletlen mintavétel: ha a kiválasztásnál tudatos elv dominál. Pl. Azon pedagógusok, akik két idegen nyelven beszélnek.

  22. Mintavétel Feladat: Milyen mintaválasztás alkalmazna, ha meg akarná vizsgálni: • Valamennyi 8. osztályos tudásszintjét • A 16 éves élsportolók tanuláshoz való viszonyát • Ha esettanulmányt akar készíteni elkényeztetett gyerekek szociális magatartásáról.

  23. Mintavétel Feladat: Egy iskolában meg akarjuk vizsgálni a tanulók viszonyulását a matematika tantárgyhoz, és ehhez reprezentatív mintát akarunk választani. Melyek lehetnek a rétegképző ismérvek?

  24. 4/2 Megfigyelés • Információgyűjtés, statisztikai adatgyűjtés. Elsődleges és másodlagos forrású adatok • Primér kutatási technikák: kísérletek, kérdőíves vizsgálatok, információs beszélgetés, személyes interjú, csoportos interjú, terepkutatás

  25. Kérdőíves vizsgálatok • Pontosan behatárolni, mi a vizsgálat tárgya • Kérdőív megszerkesztése • Kiket, mit vizsgálunk? (Mintavétel!) • Kérdőív tesztelés kipróbálás előtt • Hogyan mérjük a válaszokat, milyen „mértékegységeket” alkalmazunk? • Hogyan elemezzük ki a válaszokat?

  26. Kérdőíves vizsgálatok Kérdéstípusok: • Zárt (alternatív, több válaszelemű, előnyök-hátrányok) • Nyílt (spontán válasz, saját szókincs, • Félig zárt (egyéb kategória felkínálása) • Értékelési skálák (grafikus, numerikus, deskriptív, skálafokok definiálása)

  27. Kérdőíves vizsgálatok Skálafokok definiálása ---------------------------------------- Feladat: a tanítási-tanulási folyamat differenciáltságának értékelése Gyenge: Megfelelő: Közepes: Jó: Kiváló:

  28. Interjúk Szóbeli kikérdezésen alapuló vizsgálati módszer • Kutatás elején: hipotézis megfogalmazására • Kutatás közben: az adatgyűjtés eszköze • Kutatás végén: eredmények összefoglalása, összefüggések magyarázata

  29. Interjúk Fajtái • Stukturálatlan: szabad beszélgetés (nehéz a kódolása) • Dinamikus, non-direktív: irányító kérdések, nem szabad közbekérdezni • Strukturált: irányított beszélgetés (kódolható, statisztikai feldolgozásra alkalmas

  30. Adatfeldolgozás • Kvantitatív elemzés • Kvalitatív elemzés

  31. Írásbeli feladat!Határidő: 2005. december15. Legyen a hipotézisünk: „A humán alapképzettségű emberek többet olvasnak, mint a természettudományos vagy műszaki végzettségűek.” • Milyen információk összegyűjtését tartja szükségesnek a fenti hipotézis vizsgálatához? • Milyen vizsgálati módszereket tart alkalmasnak a vizsgálathoz?? A válasz elküldése emailben: dardai@lib.pte.hu A file elmentése: KM_ejf_KissVirag

  32. 6. A források feltárása és kezelése Források: • Személyes tapasztalatok és megfigyelések • Adatok • Könyvtárban, interneten elérhető források

  33. Könyvtári források Tartalmuk szerint: • Elsődleges (eredeti kutatási beszámoló, felmérés) • Másodlagos (ezekre épülő összefoglaló monográfiák, tankönyvek • Harmadlagos (Az előbbiekről szóló beszámoló, szemle, kivonat, bibliográfia)

  34. Papíralapú könyvtári források • Könyvek: Monográfiák, kézikönyvek, tanulmánykötetek, enciklopédiák, lexikonok, szótárak, bibliográfiák, biográfiák • Időszaki kiadványok: hírlapok, folyóiratok, évkönyvek, sorozatok, adat-és címtárak, jelentések, közlemények • Egyéb (szürke irodalom): konferenciakiadványok, kutatási jelentések, disszertációk, szakdolgozatok, szabadalmi leírások, szabványok

  35. Elektronikus források • On-line újságok (pl. www.hvg.hu) • On-line referencia források (pl. www.britannica.com, www.szotar.sztaki.hu) • On-line irodalom (pl. www.mek.oszk.hu ) • On-line katalogusok (pl. www.mokka.hu, www.odr.hu, www.oszk.hu ) • Általános keresők (pl. AltaVista, Excite, Google, Hotbot, Infoseek • Magyar könyvtárak honlapjai (pl. www.konyvtar.lap.hu • Stb.

  36. 7. A szakirodalom feldolgozása • Jegyzetelés • Jegyzékek készítése • A hivatkozás szabályai • Bibliográfiai leírás Feladat: a hivatkozás szabályainak bemutatása A: könyvek B: folyóiratcikkek C: könyvfejezetek D: egyéb művek (kéziratok, szakdolgozatok, disszertációk, konferenciaelőadások E: elektronikus források Jegyzetelés: cédulázás, kivonat, vázlat

  37. 8.A dolgozat szerkezete és megszövegezése • Makroszerkezet címoldal tartalomjegyzék bevezetés kidolgozás összefoglalás hivatkozások jegyzéke (ha nem lábjegyzetben) felhasznált irodalom függelék/melléklet

  38. 8. A dolgozat szerkezete és megszövegezése • Mikroszerkezet Felépítés A fejezetek arányai A fő- és alfejezetek tagolásának logikája I. Címsorok II. Bekezdések II. 1. A bekezdés formája, típusai II. 2. A bekezdés tartalma II.2.1. A tételmondat elhelyezkedése a bekezdésben Feladat: tételmondat megtalálása a bekezdésben

  39. 8. A dolgozat szerkezete és megszövegezése • Terminológia • Érvelés(logikai következetesség, objektivitás a vélemények bemutatásában, összefüggések meglátása, új és koherens következtetések, alternatív magyarázatok, az érvelés induktív és deduktív útja) • Stílus • tudományos stílus • a jó stílus jellemzői: világos és érthető, szabatos és konkrét, egyszerű és tömör • A leggyakoribb stilisztikai hibák: helytelen szóhasználat, nyelvhelyességi hibák, mondatszerkezeti hibák, szóismétlés, stílustévesztés

  40. A konklúziók megfogalmazása • A dolgozatban kifejtett probléma rövid összegzése • A hipotézis igazolása, elvetése • Az önálló tudományos eredmény számbavétele • A módszerválasztás helyességének igazolása/elvetése • A kutatás távlatai, nyitott kérdések

  41. Jó tanácsok a témaválasztáshoz • Legyen körülhatárolt a téma • A Téma időbeli határai legyenek egyértelműek. • Érdekes téma, amit még mások nem csináltak (lerágott csont!) • Valódi kérdése, megoldatlan dilemmák • Készítsünk egy feltételes vázlatot • Teszteljük a témát, és a vázlatot • Győződjünk meg, hogy kutatható-e, van-e elegendő forrás, idő, energia stb. hozzá

  42. Jó tanácsok a forráskereséshez • Konkrét témával keressünk! • A forrásokat tudjuk kezelni (számítógépes adatbázisok, idegen nyelv!) • Túl tág keresés – véletlen bolyongásos módszer • A témába vágó legújabb irodalom megrendelése a könyvtárban • A legújabb cikkek átolvasása • Az irodalomban hivatkozott fontosabb művek átlapozása

  43. Jó tanácsok a dolgozat megírásához • Helyes cédulázás és jegyzetelés • Jó vázlat elkészítése • A vázlat és a cím összhangba hozása • Jó cím megkeresése • A szöveg megírása a vázlat alapján pontról pontra haladva • Nem plagizálni!! • Pontos hivatkozásokat feltüntetni!

  44. Jó tanácsok a dolgozat megírásához • A bevezetőben leírni a kutatás előtörténetét, módszereit, nehézségeit, problémáit • A befejezésben leírni a legfontosabb konklúziókat, kitekintést, távlatokat felvillantani • Helyesírást, és stílust ellenőrizni. • Nem az utolsó pillanatra hagyni a megírást! • Irodalomjegyzéket folyamatosan írni! • (Sokat) írni csak akkor tudunk, ha sokat olvastunk, sokatdolgoztunk a témával kapcsolatban!

  45. Ajánlott irodalom • Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest, Kairosz, 2003. • Fercsik Erzsébet: Dolgozatírás felsőfokon. II. kiad. Bp., Krónika Nova, 2003. • Kuziak, Michail – Rzepczynski, Slavomir: Tanuljunk meg írni! Bp., Magyar Könyvklub, 2004. • Bertáné Németh Ágnes: Az irodalomkutatástól a hivatkozásig. Hallgatói segédlet. Pécs, PTE Könyvtára, 2002. • Majoros Pál: Kutatásmódszertan, avagy hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát? Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997.

More Related