Magyarország integrált föld-használati zónarendszere

1. Magyarország integrált föld-használati zónarendszere Előadó: Dr. Megyes Attila DE-ATC Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék

2. Előzmények • EU CAP reform, új támogatási rendszerek • Környezet-, természet- és tájvédelmi célok integrálása a mezőgazdasági tevékenységbe • A mzg. nem termelési típusú (környezeti, ökológiai, szociális, foglalkoztatási, kulturális stb.) funkcióinak támogatása • „ökoszociális piacgazdasági modell” • WTO: világkereskedelem liberalizálása • A mzg-i termelés komparatív ökológiai előnyökkel rendelkező területekre koncentrálása

3. A “sokfunkciós” mezőgazdaság jövőbeni feladatai • Környezetkímélő termelési módszerek elterjesztése • Piacképes, kiváló minőségű értékes élelmiszerek ter. • Megújítható nyersanyagok termelése • Fenntartható mezőgazdasági földhasználat kialakítása • Kultúrtáj ápolása, a biodiverzitás fenntartása • Vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehető-ségek bővítése • Vidéki értékek, kulturális javak megőrzése • Üdülési, turisztikai potenciál fejlesztése

4. Földhasználati stratégiák • Szegregációs modell: természetvédelem korlátozása meghatározott területekre, minden egyéb területen korlátozás nélküli gazdálkodás • Extenzifikálás: a mezőgazdaság általános külterjesítése • FÖLDHASZNÁLATI PIRAMIS: a környezetnek megfelelő intenzitási fok és gazdálkodási forma összehangolása

5. Földhasználati piramis

6. A rendszer kategóriái • Természetvédelmi magzónák: természetvédelmi funkciók kizárólagossága, egyéb földhaszn. tilalma • Természetvédelmi pufferzónák: természet- és kör-nyezetvédelmi szempontú gazd.; körny., foglalkoz-tatási, kulturális és rekreációs funkciók • Átmeneti zónák: mzg-i term. + védelmi és egyéb funkciók;ökológiai és egyéb extenzív gazd. formák; ESA területek bolygatatlan biotóphálózati elemekkel • Agrárzónák: mzg-i termelési funkciók; integrált kör-nyezetkímélő gazdálkodás • Művelés alól kivett területek: urbanizációs, fogyasztási-szolgáltatási, infrastrukt. és ipari funkciók

7. Az integrált mezőgazdasági földhasználati zónarendszer kialakításának kérdései • Hogyan alakul Magyarország mg. termelési alkalmassága, agroökológiai értéke, ill. környezeti érzékenysége? • A gyenge agrárpotenciálú területek művelési ágának, ill. a gaz-dálkodás intenzitási fokának változtatása hogyan kapcsolható össze a környezetvédelem területigényével? • Hol jelölhetők ki a védelmi, a külterjes, kettős meghatározott-ságú (extenzív) ill. belterjes (intenzív) agrár zónák? • Mely mg-i ill. szántóterületeket célszerű az intenzív mg. kategó-riában tartani? • Hol kell a gazdálkodás intenzitását csökkenteni, művelési ágat megváltoztatni? • Hol célszerű a mzg-i helyett védelmi földhasználat kialakítása?

8. Agráralkalmasság értékelése Domborzati és talajparaméterek • Lejtőkategóriák • Száz pontos talajértékszám • Szántók átl. AK értéke • Talajtípus • Fizikai talajféleség • Vízgazdálk. tulajdons. • pH, mészállapot • Szervesanyagkészlet • Termőréteg vastags.

9. Agráralkalmasság értékelése Klímaparaméterek • Energetikai agrárpotenciál • Klimatikus agrárpotenciál • Kukoricatermesztési klímaalkalmassági értékszám • Búzatermesztési minőségi klímaértékszám • Búzatermesztési mennyiségi klímaértékszám • Sörárpa-termesztési klímaalkalmassági értékszám

10. Környezeti érzékenység megítélése Élővilág • Természetvédelmi oltalom alatt álló területek • Nemzeti Ökológiai Hálózat (NECONET) • Javasolt érzékeny természetvédelmi területek • Nemzetközi jelentőségű madárlelőhelyek

11. Környezeti érzékenység megítélése Talaj Víz • Erózió mértéke • Fizikai talajféleség • Agyagásvány minőség • Kémhatás, mészállapot • Szervesanyag-készlet • Felszín alatti vízvéd. ter. • Felszíni vízvéd. ter.

12. Földhasználati adatbázis • CORINE Land Cover (felszínborítási) adatbázis • Magyarország erdőterületei - digitális adatállomány

22. Információk feldolgozása • Az ország területének felosztása 100x100 m cellaméretű rácshálózattal • Cellánként 28 környezetjellemző érték (15 mzg-i alkalmassági és 13 környezetérzé-kenységi értékszám, 0-99 pontos skála) • (MAÉ-KÉÉ)+100: 0-198 közötti skála • 100 alatti/feletti értékek: környezetérzékeny-ségi/agrár meghatározottság

23. Földhasználati zónarendszer • 100 alatti értékű területek: védelmi zóna • 100-120, 100-125, ill. 100-130 közötti értékű területek: külterjes (extenzív) agrárzóna • 120, 125, ill. 130 feletti értékek: belterjes (intenzív) agrárzóna

24. Az ország területének 35 %-a, mg-i területének 43 %-a kiváló mezőgazdasági adottságú

25. Az ország területének mintegy 10-12 %-a és mg-i területének közel 6 %-a környezetileg érzékeny területen található

27. Földterületek jellemzése környezetérzékenység-agrártermelési szempontból • Az ország területének több mint 13 %-án és mg-i területének mintegy 6 %-án a környezet érzékenysége meghaladja a terület agrárpotenciálját • A környezeti és agrár érdekek a területek túlnyomó többségén alig kerülnek konfliktusba • A területek túlnyomó többségén az agrárpotenciál növekedésével csökken a környezeti érzékenység • A két szempont egy közös földhasználati zónarendszerben jól egyesíthető, területileg összeegyeztethető

28. A mg-i területek közel 4 %-a (230 ezer ha) a védelmi zónába, 26 %-a (1.6 millió ha) a külterjes agrárzónába és kb. 70 %-a (4.3 millió ha) a belterjes agrárzónába esik

29. A mg-i területek közel 4 %-a (230 ezer ha) a védelmi zónába, 35 %-a (2.2 millió ha) a külterjes agrárzónába és kb. 60 %-a (3.7 millió ha) a belterjes agrárzónába esik

30. A mg-i területek közel 4 %-a (230 ezer ha) a védelmi zónába, 45 %-a (2.8 millió ha) a külterjes agrárzónába és kb. 50 %-a (3.1 millió ha) a belterjes agrárzónába esik

31. Szántóterületek megoszlása (ezer ha)

32. Szántóterületek jellemzése az új földhasználati rendszerben • A szántó művelési ágból kivont területek legnagyobb része gyep művelési ágba kerül  változó feltételek, igények esetén könnyen visszafordítható • Több, mint 1 millió ha szántóterület csökkenés: olyan termőhelyeken, amelyek a mg. iparosítása előtt nem tartoztak a szántó művelési ágba • Jelenlegi 4.7 millió ha szántóterület 50 %-a kimagasló agrár-potenciálú, 10%-a környezeti szempontból érzékeny területen található • A legnagyobb agrárpotenciálú és legkisebb környezeti érzékenységű 3.2 millió ha területen intenzív szántók • A 2. forgatókönyv szerint 125 értékszám alatt az extenzív agrárzónában marad 500 ezer ha (extenzív szántók)

35. Erdőterületek jellemzése az új földhasználati rendszerben • Jelenleg: 1.8 millió ha erdőterület (19%-os erdősültség)  távlatilag tervezett erdőterület: 2.6 millió ha (28%) • Erdőterület 80%-a gazdasági, 15%-a védelmi és 2%-a közjóléti rendeltetésű • Erdőtelepítési terv: 533 ezer ha legrosszabb gyepterületen és 229 ezer ha legrosszabb szántóterületen

38. Gyepterületek jellemzése, hasznosításuk az új földhasználati rendszerben • Gyepek 20%-a domb- és hegyvidéken található, az ország gyep-területének nagyobb része az Alföldön van (1.1 millió ha, 12%) • Jó minőségű, intenzív gyep: 50 ezer ha, extenzív, gyenge termő-képességű gyep 550 ezer ha, ebből 350 ezer ha-on (talaj)védelmi funkció  gazd. haszn. fűhozam nem képz. • Termelési célú gyephasználat: kb. 1 millió ha, ennek 25%-a intenzív (állatartó telepek), 40-45%-a félintenzív, 30-35%-a extenzív haszn. (átmenet  védelmi gyepter., puffer ter.) • Erdővel körülvett, erdőn keresztül megközelíthető gyepek (kiterj.: 50 ha alatti, teljes ter.: néhány ezer ha, domb- és hegy-vidékek) • Hegy- és dombvidéki völgyek oldalában lévő gyepek (több száz ha-os legelőterületek)

39. Gyepterületek jellemzése, hasznosításuk az új földhasználati rendszerben • Állatállomány csökkenése  gyep, legelő nehezen fenntartható (legelő állatokra vonatk. agrártámogatás módosítása, vidékfejlesztés) • Alullegeltetés: legelő állatok számának csökkenése  legelőkre nem jellemző növényfajok betelepülése (bebokrosodás, beerdősülés) • Kb. 550 ezer ha gyepterület felülvetett, műtrágyával, vegyszerrel kezelt  flóra jóval szegényebb • Védett területeken (garantáltan vegyszermentes lege-lők) extenzív bioállattartás (magyar szürke)

40. Gyepterületek jellemzése, hasznosításuk az új földhasználati rendszerben • Átmeneti gyepek létesítése: erdőtelepítés max. 15 ezer ha/év  erózió, defláció elleni védelem • Új gyepesítés területei: legkisebb agrárpotenciálú és legnagyobb környezeti érzékenységű 788 ezer ha szántó, viszont a mai gyepterület 533 ezer ha-os erdősítése várható

41. Új művelési ág- és földhasználati szerkezet

42. Új művelési ág- és földhasználati szerkezet