1 / 27

Megszületni -társakra lelni

Megszületni -társakra lelni. Mik azok a civilszervezetek?. „Kelj fel, állj fel, állj ki jogaidért!„ Bob Marley

deo
Download Presentation

Megszületni -társakra lelni

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Megszületni -társakra lelni

  2. Mik azok a civilszervezetek? • „Kelj fel, állj fel, állj ki jogaidért!„ Bob Marley • A civil, vagy pontosabban a nonprofit kifejezést általában egy egész sor szervezetre használjuk, melyek a civil társadalmat alkotják. általánosságban ezeket a szervezeteket az jellemzi, hogy az anyagi haszonszerzéstől eltérő céllal léteznek. • Ugyanakkor konkrétan ez a kifejezés a létezés megannyi indokát, a vállalkozások és tevékenységi formák széles skáláját takarja. A civil szervezetek lehetnek kis nyomásgyakorló csoportok - mint például egyes környezetvédő vagy emberi jogi szervezetek, - vagy akár kulturális egyesületek, vallási szervezetek, alapítványok, egészen a hatalmas nemzetközi szervezetekig, amelyek több ezer taggal rendelkeznek a világ különböző pontjain.

  3. A civil nonprofit szervezetekről szóló törvény javasolt tartalmi szabályozási köre: • Civil nonprofit szervezetek típusai: • Jogi személyiség nélküli civil nonprofit szervezet: a  civil társaság. • Jogi személy civil nonprofit szervezetek: alapítvány, egyesület, közcélú gazdasági társaság (a mai kht.) és civil nonprofit köztestület . • A civil társaság (létesítés, tagok jogai, képviselet, vagyoni viszonyok, egyszerűsített állami regisztráció, gazdálkodás, megszűnés, felelősség, jogviták). • A jogi személy civil nonprofit szervezetek közös szabályai (bírósági nyilvántartásba vétel, gazdálkodás, megszűnés, törvényességi felügyelet). • Az egyesület külön szabályai. Az alapítvány külön szabályai. A közcélú gazdasági társaság külön szabályai. • A közhasznú szervezetekről (közhasznúvá minősítés feltételei és eljárása, közhasznú szervezetek kedvezményei, közhasznúsági jelentés, a működés nyilvánossági és összeférhetetlenségi követelményei, közhasznú minősítés megszűnése). • Normatív civil támogatás forrása, módja és mértéke. • Költségvetési civil támogatások forrásautomatizmusai és elosztási technikáinak meghatározási elvei. • Állami és önkormányzati kötelezettségek a civil nonprofit szervezetekkel kapcsolattartás, részvételre képesítés, információszolgáltatás, együttműködés, a legfontosabb közérdekű döntések előkészítésébe, meghozatalába és végrehajtásába való bevonás és az ellenőrzés körében. • Civil nonprofit köztestület (közfeladatok és kapcsolódó egyéb tevékenység, létrehozás, választás, szervezet, képviselet, nyilvánosság, eszközök és eljárások). • A törvény végrehajtásának szervezeti és eljárási garanciái

  4. AZ EGYESÜLÉSI SZABADSÁG ÉS KORLÁTAI • Az egyesülési jog alapvető jellegzetessége az önkéntesség, az önkormányzati elven alapuló működés, a közös cél, a nyilvántartott tagság és a cél elérése érdekében szervezett közös tevékenység. Amennyiben bármelyik fenti ismérv hiányzik, az a szervezet nem tekinthető egyesületnek, így a nyilvántartásba vételére nem kerülhet sor. Magáról az egyesülési jogról az 1989. évi II. törvény rendelkezik. • A törvény rendelkezik az egyesülési jog gyakorlásának a módjáról, a törvényes korlátairól és szabályozza az egyesület nyilvántartásba vételének feltételeit is.A törvény az egyesület tagjainak csak az egyesülési jogból és a szervezeti tagságból fakadó legalapvetőbb jogait és kötelezettségeit rögzíti, és az alapszabály létrehozásáról csak olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a jogi személlyé váláshoz mindenképpen szükségesek. • Az 1989. évi II. törvény hatálybalépését (1989. I. 24.) követően gyűjtőkategóriaként jelenik meg a társadalmi szervezet elnevezés (szakszervezet, érdek-képviseleti szervezet és az egyesület), ily módon az egyesület beolvadt a társadalmi szervezetek fogalmi körébe. A Ptk.-ban azonban a fő kategória továbbra is az egyesület, amelynek meghatározása azonos az 1989. évi II. törvényben szabályozott társadalmi szervezet fogalmával [1989. évi II. törvény 3. § (1)].

  5. Egyesület alapítása • Az egyesület alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szervét megválassza [1989. évi II. törvény 3. § (4) bekezdés]. Ezeknek a szervezeti feltételeknek a teljesítését az alakuló egyesületnek igazolni kell. A bíróságnak az egyesület nyilvántartásba vételi eljárása során meg kell győződnie a feltételek megvalósulásáról. • Egyesületet magánszemélyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei hozhatnak létre. • Az 1989. évi II. törvény 3. § (4) bekezdése az alapító tagok vonatkozásában a minimális létszámot állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy tíznél kevesebb alapító tag esetében az egyesület nyilvántartásba vételére nem kerülhet sor. Az alapító tagoknak az alapításkor jelen kell lenniük, megbízás alapján alapító tagként nem lehet eljárni. • Az alapító tagok lehetnek csak magán vagy csak jogi személyek, de alapítható egyesület úgy is, hogy az alapítók között vegyesen magán és jogi személyek is vannak

  6. A legfelsőbb szerv kizárólagos hatásköre • 1. az alapszabály megállapítása és módosítása;2. az évi költségvetés meghatározása;3. az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása;4. Az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása;5. közhasznú szervezetek esetében a közhasznúsági jelentés és ha van befektetési tevékenység, a befektetési szabályzat elfogadása6. döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal. • Az alapszabály a legfelsőbb szerv helyett az egyesület más szervére bízhatja: • - az évi költségvetésének megállapítását, valamint az ügyintéző szerv évi beszámolójának megtárgyalását.

  7. Kötelező tennivalók civil szervezet (alapítvány és egyesület) létrehozása esetén: • Közjegyző: -aláírási címpéldány készítése. Pénzintézet Alapítvány esetén az összeg letétbehelyezése. • APEH: - adószám kérés a végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a székhely szerint illetékes hivataltól. Előtte nem tevékenykedhet a szervezet. • Pénzintézet: -bankszámla nyitás, az adószámmal lehet kérni. Költsége pénzintézetenként változó. Egyes esetekben alapítványoknak ingyenes. • Nyugdíjfolyósító Intézet: -bejelentési kötelezettség a végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a székhely szerint illetékes hivatalnál. • Egészségbiztosítási pénztár: -bejelentési kötelezettség a végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a székhely szerint illetékes hivatalnál. • Helyi Önkormányzat: -helyi iparűzési adó szempontjából bejelentési kötelezettség a végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a székhely szerint illetékes hivatalnál. • KSH -szakágazati besorolás és KSH szám megkérése jogerőtől számított 15 napon belül.

  8. KSH Nyilvántartás adatai: • Gazdasági szervezet neve: • DÉL-ALFÖLDI GYÓGY ÉS TERMÁLFŰRDŐK KÖZHASZNU EGYESÜLET • Statisztikai számjel:18382062 9499 529 04 • Adminisztratív főtevékenység (TEÁOR '08): 9499 - M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység • Adminisztratív főtevékenység (TEÁOR '08) forrása: APEH - napi karbantartó állomány • Korábbi, TEÁOR'03 szerinti adminisztratív főtevékenység: 9133 - Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység • Gazdálkodási forma:529 - Egyéb egyesület • Székhely szerinti megye:04 - Békés megye • Székhely címe:5711 Gyula, RÁBAI MIKLÓS U. 3.

  9. Az egyesület célja: • A délalföldi gyógy-és termálfürdők között az együttműködési lehetőségek megteremtése a hatékonyabb fürdőfejlesztés megvalósításáért és közös fellépéssel az érdekképviselet erősítése. Közös és egyéni fejlesztési pályázatok megvalósításában és marketingmunkában történő segítségnyújtás és együttműködés. A minőségi fejlesztésbe bevonható EU források feltárása és megszerzése, a fürdőkultúra fejlesztése. • A fentieken túlmenően a kulturális örökség megóvása, valamint a természetvédelem és állatvédelem, környezetvédelem és ezzel kapcsolatos tevékenységek előmozdítása, valamint az euró -atlanti integráció elősegítése. • Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósulása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratban meghatározott tevékenységre fordítja. Az egyesület pártoktól független, azoktól támogatást nem kapott és nem kaphat, országgyűlési képviselő jelöltet nem állított és nem állít, illetve ilyeneket nem támogatott és a jövőben sem fog támogatni. • Gesztor szervezete, a Dél-alföldi Termál Klaszternak

  10. A közgyűlés hatáskörébe az 1989. évi II. tv. 12.§ (1) és (2) bek. foglaltak tartoznak: • a) az alapszabály megállapítása és módosítása; • b) az évi költségvetés meghatározása, a tagdíj megállapítása; • c) az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása; • d) a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása; • e) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal. • f./az elnök és az elnökség megválasztása

  11. Az egyesület gazdálkodása: • Az egyesület fenntartási költségeit a tagdíjakból, pályázatokból, támogatói hozzájárulásokból biztosítja. Az egyesület pénzügyi éve a naptári évvel azonos. Minden naptári évről a hatályos jogszabályban előírt, éves beszámolót kell készíteni. • Az egyesület köteles működéséről, a vagyoni helyzetéről minden naptári évet követő 60 napon belül jelentést, és közhasznúsági jelentést készíteni. Az egyesület éves beszámolóját az elnök készíti el, és azt a közgyűlés hagyja jóvá. A beszámolókat a székhely hirdetőtábláján és web lapján nyilvánosságra kell hozni. • A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést tenni. Annak tartalmára és elfogadására az 1997. évi CLVI. tv . 19. szakaszában írottak az irányadók. • Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem azt kizárólag a közhasznú tevékenységeinek megvalósítására fordítja. A pályázatokon nyert pénzforrások csak az adott pályázati célra fordíthatók. • Az egyesület megszűnése esetén a kötelezettségek teljesítése után fennmaradó vagyont az alapítók nyilatkozata szerint – a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása mellett – az egyesülethez hasonló célra köteles felhasználni.

  12. Klaszter született a Dél-alföldön Kecskeméten 2004 november 5-én

  13. A Dél-alföldi Fürdőegyesület 1999-ben jött létre, elsősorban a dél-alföldi térség termálturizmusának (fürdőtelepülések – fürdők) összefogására, és a helyzet felmérésére, majd a fejlesztések áttekintésére, ösztönzésére, az érdekek érvényesítésére. Tehát a tagok közötti együttműködés alapja a minél eredményesebb és fenntartható termálturisztika. Később csatlakoztak a közhasznú egyesülethez tanácsadó cégek, gyógy- és termálszállók (panziók), kempingek. 2003 decemberében döntött az egyesület közgyűlése a Klaszter kiépítésében – és elsősorban a beszállítói, és oktatási intézményi körből keresett meg vállalkozókat és intézményeket.

  14. A HÁLÓZAT TAGJAINAK JOGAI, KÖTELEZETTSÉGEI A KLASZTERTAGOK JOGAI A Klasztert érintő kérdésekkel kapcsolatos információkhoz való hozzájutásKépviseleti joggal felhatalmazott képviselője útján részvétel a Dél-alföldi Termál Klaszter működésében (bizottságaiban), a Klaszter egyes szervezeti egységeinek munkájában. A tagok választhatnak és választhatók.Képviselője útján részvétel a Klaszter tagok számára nyitott rendezvényein Igénybe veheti a Dél-alföldi Termál Klaszter tagok részére nyújtott szolgáltatásait (elsődlegesen marketing, oktatás, informatika, pályázati tanácsadás, kutatás-fejlesztés) Képviselője útján javaslattételi jog a Klaszter működésével kapcsolatosan felmerülő bármely kérdésben Képviselője útján közreműködés a Klaszter döntéshozatali eljárásaiban

  15. -A tagok vállalják, hogy a Klaszter működésében aktívan részt vesznek. -A tagok vállalják, hogy a szervezetükben, tevékenységükben, adataikban bekövetkező, a Klaszter működését érintő bármely változást, a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül írásban bejelentik a Klaszter Bizottságánál A tagok vállalják, hogy rendszeresen alávetik magukat a fejlődés megítélését lehetővé tevő, az esetleges problémák megoldására irányuló közös feladatoknak, a sikeres működéshez és tervezéshez nélkülözhetetlen adatgyűjtéseknek és felméréseknek -A tagok vállalják az éves tagdíj megfizetését a gesztor Fürdőegyesület alapszabályában rögzített mértékben, majd a későbbiekben megalkotandó és közösen elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazott feltételek és keretek között.

  16. Klaszter alakult a Vajdaságban -Magyarkanizsán 2007 augusztus 23-án

  17. Együttműködés a jövőnkért- megállapodás az É-alföldi Termálklaszterral 2007 március

  18. A szerződő felek közös érdeke, hogy az együttműködésük útján megismertessék a világgal az Nagyalföld egészségturisztikai kínálatát és desztinációkat menedzseljenek, valamint az érintettek közötti együttműködésben rejlő előnyöket kihasználják. A szerződő felek az együttműködés keretein belül a következő feladatokat tűzik ki: -„Alföld Spa” egyedi jegyeinek feltárása, standardok létrehozása és a közös marketing tevékenység, -Információs bázis kialakítása, egy közös portál létrehozása, -A Gyógy, -és Rurális turizmus Európai Turisztikai Képzési Mintaterületének kialakítása a térségben, -Hármas megállapodás megkötése az Észak –alföldi Termálklaszter bevonásával, -Határon átívelő további együttműködések szorgalmazása Románia Nyugati régiójának fürdőtelepüléseivel (Kárpát medence Termálrégió), -Az "Alföld Spa" logójának (közös) használata a REK részéről.

  19. Szövetségünk a Magyarkanizsai Egészségturisztikai klaszterrel 2007-08-23

  20. Az együttműködés szakaszai: A bevezető szakaszban el kell érnie a feleknek a célok megismerését, a közös feladatok megértését, az összefogás jelentősségét, „Alföldi Spa” követelményrendszerével való azonosulást. Az Európai Turisztikai Képzési Mintaterületek kialakításának célját és feladatit. - A koordinációs szakaszban a meglévő és a közösen elfogadott tevékenységek irányításához kifejlesztenek egy összefüggő struktúrát. Kialakítják az EU Gyógy, -és Rurális Turisztikai Képzési mintaterület szervezeti és szakmai együttműködési kereteit. - A fejlesztési szakaszban az Európai Turisztikai trendek alakulásának és a desztináció lehetőségeinek és igényeinek megfelelően kialakítják és fejlesztik a tevékenységüket. (innováció).

  21. A szerződő felek közös érdeke, hogy az együttműködésük útján megismertessék a világgal az Nagyalföld egészségturisztikai kínálatát és desztinációkat menedzseljenek, valamint az érintettek közötti együttműködésben rejlő előnyöket kihasználják. A szerződő felek az együttműködés keretein belül a következő feladatokat tűzik ki: -„Alföld Spa” egyedi jegyeinek feltárása, standardok létrehozása és a közös marketing tevékenység, -Információs bázis kialakítása, egy közös portál létrehozása, -A Gyógy, -és Rurális turizmus Európai Turisztikai Képzési Mintaterületének kialakítása a térségben, -Hármas megállapodás megkötése az Észak –alföldi Termálklaszter bevonásával, -Határon átívelő további együttműködések szorgalmazása Románia Nyugati régiójának fürdőtelepüléseivel (Kárpát medence Termálrégió), -Az "Alföld Spa" logójának (közös) használata a REK részéről.

  22. Az első Magyar -Szerb Balneológiai Konferencia, Kecskeméten 2008-04-10-én

  23. A II. Szerb -Magyar Balneológiai Konferencia Koviljacán

  24. 10 -5 éves Jubileumi Közgyűlésünk Csongrádon 2009 július 9-én

  25. Létrejött a többoldalú (Magyar-Szerb-Román) „Alföld Spa” megállapodás

  26. Gondjaink • A turisztikai egyesületek, klaszterek sajátosságait a pályázatokat kiírók nem veszik figyelembe: - ezen klaszterekben együtt vannak az állami intézmények (egészségügyi és oktatási, kutatási), a nagyobb vállalatok (szállodai hálózatok), a kis-és közepes vállalkozások, az egyének. • A fentiek miatt nem lehet akreditálni ezen klasztereket, mert az akreditációs feltételek egynemű vállalkozásokból álló klaszterekre vannak szabva: -azaz pl. bútorgyártók, vagy gyógyszergyártók, vagy energetikai cégek vagy mások, de ne legyenek önkormányzatok, intézmények, attrakciók benne, mert mi lesz akkor az eredmények kimutatásával, a monitoringgal stb… • Nem ismerik el a regionális szerepkört: pl. a Dél –alföldi termál Klaszter nem pályázhat a Magyar-Szerb határmenti alapra, hiába igazolja, hogy tagjainak 70 % -a Csongrád és Bács –Kiskun megyékből tevődik össze, de mivel székhelye Békés megyében van nem jogosult pályázatot benyújtani. • Ha egyszeres könyvvitele van a működtető szervezetnek, a tartozásokat nem akceptálják a pályázati jogosultságot elbírálók.

  27. Köszönöm a figyelmüket! Pécs, 2011 április 13 Dr. Albel Andor

More Related