Jogszabály

1. Jogszabály ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 4. előadás vázlata

2. Társadalmi normák közös vonásai • Érvényesség – képes kötelességet keletkeztetni • Általánosság – nem egy bizonyos magatartásra, hanem magatartások egy osztályára fogalmaz meg előírást • Hipotetikus szerkezet – ha bizonyos körülmények előállnak, akkor bizonyos módon kell viselkedni • Normativitás – jövőre irányulóan határoz meg, a feltételek fennállásakor minden esetben követni kell • Szankció – érvényesülését (az esetek nagy számában) a kikényszeríthetőség biztosítja • Reciprocitás – jogosultságok és kötelezettségek kölcsönösségeként értelmezhetők • Értékviszony – egy bizonyos magatartást hasonlít össze a normában meghatározott kötelezőenkövetendő magatartáshoz • Három logikai elem: • egy lehetséges magatartás megnevezése, leírása; • e magatartás normatív minősítése (tilos, kötelező, megengedett); • a címzetti kör meghatározása (akinek tilos, kötelező, megengedett)

3. A jogi normák sajátosságai • Államilag biztosított kikényszeríthetőség – a társadalmon belüli konfliktusokat és érdek-összeütközéseket állami eszközök (kényszerapparátus) segítségével oldja fel • A legintézményesültebb normarendszer • Jogintézmények (pl. tulajdon, házasság, szerződés stb.) • A jogalkotást és a jogalkalmazást biztosító intézmények hierarchizált és strukturált kiépítése és működtetése • Belső rendezettség – ellentmondásmentes szabályozás • Sajátos technikák (pl. jogforrási hierarchia) • Általános jogelvek (pl. lex posteriori derogat priori) • Alkotmánybíráskodás intézménye • Formalizált eljárás, rögzített fórumrendszer • Jogászi racionalitás • Jogászság – az értelmiség egy sajátos rétege, mely professzionális módon, hivatásszerűen, speciális szakismeret birtokában végzi a munkáját (jogszabályok létrehozása, működtetése, értelmezése)

4. Jogi normák megfogalmazási módjai • Nyelvtani szempont • Imperatív mód • Deontikus mondat – deontikus igék: ‘”kell”, „lehet”,„nem szabad”, „köteles” stb. • Tartalmi szempont • A szabályozandó tipikus életviszonyt kívánja megragadni, • egyeditől az általánosig megfogalmazást nyerhet (alkalmazási kör függvénye)

5. Jogi norma, jogtétel,jogszabály, jogszabályhely • Jogi norma – „kitüntetett” szerepű társadalmi norma, amely a legitim állami kényszer kilátásba helyezésével határozza meg a konkrét cselekvési mintát (jogtudományi konstrukció) • Jogtétel (jogi mondat) – a jogalkotói akarat „látható” megnyilvánulása, a jogi norma nyelvi kifejeződése • Jogszabály – alaki értelemben vett jogforrás (törvény, rendelet stb.); egy csoportba foglalt jogtételek összessége, mely jogtételek között valamilyen tartalmi vagy logikai kapcsolat van • Jogszabályhely -- a jogi szabály paragrafusokba, bekezdésekbe, pontokba foglalt elemi része Példa: • Jogszabály: 1987. évi IV. törvény – Büntető törvénykönyv • Jogszabályhely: 1987. évi IV. törvény 172. § (1) bekezdése • Jogtétel: Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van [hipotézis], vétséget követ el [diszpozíció], és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő [szankció].

6. A jogszabályok szerkezeti elemei:1. hipotézis (feltétel) • megléte esetén a norma „életre kel” • pozitív (írott, tételes) jogi megközelítésben: leírja azt a társadalmi szituációt, amelyben valamely magatartást kötelező, vagy tilos, vagy megengedett tanúsítani • a jogalkotó felől nézve: tipikus életviszony, amelynek jogi szabályozásához társadalmi érdek fűződik • nem jelenik meg minden esetben nyelvtanilag (összeolvadhat a diszpozícióval) Típusai: • Keretszabály – a szabályozandó élethelyzetet csak nagyvonalakban (a jogértelmezés számára tág teret biztosítva) határozza meg • Kazuisztikus szabály – minden eset tételes szabályozására törekszik • Tipikus szabály – azokra a releváns tényekre koncentrál, amik alapján lehetővé válik egy társadalmilag tipikus, ismétlődő magatartás szabályozása

7. A jogszabályok szerkezeti elemei:2. diszpozíció (rendelkezés) • az elvárt magatartást magatartási szabályként írja le • alapját képezi a ténylegesen megvalósult magatartás későbbi jogi minősítésének is Típusai: • Kogens– feltétlenül alkalmazandó(ez büntetőjog jellegzetes szabálytípusa) • Parancsoló vagy imperatív diszpozíció – aktív tevést ír elő • Tiltó diszpozíció – passzív magatartást ír elő, tartózkodásra kötelez • Diszpozitív– itt a jogalkotó (bizonyos határok között) választási lehetőséget biztosít a címzettnek, de a határok átlépése tilos(a polgári jog jellegzetes szabálytípusa)jó példa arra, hogy a jog nem csupán kikényszerít bizonyos magatartásokat, hanem lehetőséget biztosít előnyök, célok elérésére issajátos „altípusa”: ajánló diszpozíció -- a jogalkotó óhajának megfelelő magatartásforma leírása mindenféle jogkövetkezmény kilátásba helyezése nélkül

8. A jogszabályok szerkezeti elemei:3. szankció (joghátrány) • a diszpozícióban előírt magatartás nem teljesítése, vagy éppen a tiltott cselekmény elkövetése esetére előírt joghátrány • a legitim (jogszerű) kényszer az, ami közvetlenül biztosítja az érvényesülését Osztályozása: • Személy elleni – anyagi jellegű • Reparatív – represszív • Reparatív – az eredeti állapot helyreállítása (polgári jog) • Represszív – büntető, megtorló jelleg (büntetőjog)elvárás: visszatartó hatás, megelőzés (prevenció) is • Speciális prevenció – a megbüntetett elkövető ne kövessen el újabb jogsértést • Generális prevenció – a szankció másokat is tartson vissza a jogsértéstől

9. Jogszabály-tipológiák • A jogszabályok szerkezeti szempontok szerinti típusai • Teljes (klasszikus szerkezetű) szabály – mindhárom szerkezeti elem • Részleges szerkezetű szabály • Hipotetikus – csak hipotézisből és diszpozícióból áll • Kategorikus – csak diszpozícióból áll • A jogszabályok tárgyi (tartalmi) szempontok szerinti típusai • Regulatív szabály • Szervezeti szabály • Eljárási szabály • Garanciális szabály • Ajánló szabály • Utaló szabály • Fogalom-meghatározó szabály • Egyéb jogszabályok

10. Jogszabályok rendszerezése • Kodifikáció – a teljes körű szabályozás igényével alkotott kódex (törvénykönyv, pl. Ptk., Btk.); előírásai hierarchikus rendet alkotva logikusan kapcsolódnak egymáshoz • Kompiláció – a hatályos joganyag megállapítása és rendezett formában való közzététele • Revízió – egy jól körülhatárolható életviszonyra vonatkozó joganyag fölülvizsgálata, átszerkesztése (elavult tételek hatályon kívül helyezése, esetleg kisebb jelentőségű módosítások elvégzése) • Inkorporáció – az adott jogszabály vonatkozó részét (szakasz, bekezdés, pont) módosítják vagy kiegészítik, és a megváltozott részt beillesztik a jogszabály keretébe; többnyire nem érinti a jogszabály szerkezetét vagy szakaszainak sorrendjét • Egységes szerkezetbe foglalás – az azonos életviszonyra vonatkozó különböző jogforrások jogtételeinek egymás mellé szerkesztése

11. Jogszabályok érvényessége • Érvényesség = képes kötelező erőt kiváltani • Formális érvényesség: (1) A jogszabályt a jogalkotásra feljogosított szerv hozta meg. (2) A jogalkotó a jogszabályt a jogalkotásra vonatkozó előírásoknak megfelelően alkotta meg. (3) A megfelelően megalkotott jogszabályt a jog által előírt módon kihirdették. • Tartalmi érvényesség: a megalkotott jogszabály nem ellenkezik magasabb szintű, a jogforrási hierarchiában előrébb helyet foglaló jogszabály előírásainak tartalmával • Szociológiai érvényesség: amikor a jog megfelel azoknak a társadalmi viszonyoknak, amelyekre vonatkozik; a címzettek a jogi normát közvetlen kényszer alkalmazása nélkül is követik: a jogszabály nem csupán érvényes, de érvényesül is

12. Jogszabály hatálya • Hatály = az érvényesség terjedelme • Időbeli hatály – mettől-meddig? • ritkán: visszaható hatály • Személyi hatály – kikre? • Általános személyi hatály • Különös személyi hatály • Területi hatály – milyen területre kiterjedően? • Az ország egész területére vonatkozó jogszabályok • Joghatóság • kivételek: diplomáciai mentességek • Helyi hatályú jogszabályok • Tárgyi hatály – milyen ügyekre és milyen eljárásban? • Szervi hatály – alkalmazásukról mely szervek kötelesek gondoskodni?