1 / 9

Könyvtárhasználat

Könyvtárhasználat. A könyvtár fogalma. A könyvtár = a nyilvánosságra szánt, rögzített információk összegyűjtését, tárolását, rendszerezését, hozzáférhetőségét és visszakereshetőségét biztosító információs központ.

didier
Download Presentation

Könyvtárhasználat

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Könyvtárhasználat

  2. A könyvtár fogalma A könyvtár = a nyilvánosságra szánt, rögzített információk összegyűjtését, tárolását, rendszerezését, hozzáférhetőségét és visszakereshetőségét biztosító információs központ. Az időben és térben távol esők közti információcsere tette szükségessé a dokumentumok létrehozását. A könyvtár feladata, hogy tudomást szerezzen a dokumentumokról, megszerezze, tárolja és rendelkezésére bocsássa azoknak, akiknek a dokumentumra szüksége/igénye van. Ehhez a dokumentumokat visszakereshetővé kell tenni. Az információs intézmények sokasodásával párhuzamosan a könyvtári funkcióban előtérbe került az információkeresés, és az azt biztosító eszközök létrehozása. A nem hagyományos – ezen belül is az elektronikus – dokumentumok (információforrások) előretörése, a hálózaton rendelkezésre álló dokumentumok a könyvtár szerepének kibővüléséhez vezettek. A könyvtárak különböző típusai rendszert alkotnak. Könyvtári hálózatba az azonos fenntartójú vagy hasonló feladatkörű könyvtárak tömörülnek. Hálózatot alkotnak a közművelődési könyvtárak megyénként, illetve a fővárosban; az iskolai könyvtárak megyénként; a felsőoktatási könyvtárak intézményenként; a szakkönyvtárak tudományterületenként. A könyvtári rendszer lényege, hogy bármelyik könyvtárból elérhető az adott hálózat össze szolgáltatása. A hálózat tagjait információs csatornák kötik össze, amelyek lehetővé teszik az igények, információk közvetítését a könyvtárak között.

  3. A könyvtárak típusai: • Nyilvános könyvtárak – mindenki látogathatja, és igénybe veheti szolgáltatásait. • Korlátozottan nyilvános könyvtárak • Könyvtárak az interneten

  4. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet • A könyvtári állomány felépítése: szabadpolcos rész és raktár. A szabadpolcos rész felépítése: kölcsönözhető, nem kölcsönözhető és audiovizuális dokumentumok. A kölcsönözhető rész áll: ismeretközlő és szépirodalomból, időszaki kiadványok és különgyűjtemény. Az ismeretközlő rész áll szakirodalomból és ismeretterjesztő irodalomból. A nem kölcsönözhető rész a kézikönyvtár. • A könyvtárak állományát szabadpolcon, illetve zárt raktárakban helyezik el. A szabadpolcos elhelyezés azt jelenti, hogy a könyvtári anyag szabadon hozzáférhető az olvasók számára (pl. FSZEK). A zárt raktári rendszer esetén az olvasók a zárt raktárba nem mehetnek be, a katalógus és a könyvtáros közvetítésével juthatnak hozzá a dokumentumokhoz (pl. OSZK). Nem ritka a vegyes rendszer, ilyenkor a ritkábban használt, vagy védettebb állomány kerül a raktárba. • A raktárban raktári rendet, szabadpolcon tematikus elrendezést alkalmaznak. A raktári rend mechanikus: a könyvtárba érkezés sorrendjében kerülnek a polcra a könyvek. A tematikus elrendezés alapja a dokumentumok szétválasztása tartalmuk, illetve funkciójuk szerint. A szépirodalom betűrendben, az ismeretközlő irodalom és a kézikönyvek szakrendben találhatók.

  5. A könyvtári betűrend kialakításakor a dokumentumokat szerzőjük (ennek hiányában címük) alapján betűrendbe sorolják. A besorolás alapja a latin ABC, és megkönnyítését teszi lehetővé a Cutter-szám (a kezdőbetű és egy – a név betűrendi helyére utaló – szám kombinációja). • A könyvtári szakrend kialakításakor a dokumentum a Cutter-szám mellett egy háromjegyű szakrendi jelet is kap – ezek alkotják a raktári jelzetet, ami biztosítja, hogy a dokumentum mindig megtalálható legyen a polcon. • A szakrendi jel alapja az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás). Az ETO lényege, hogy a dokumentumokat tartalmuk szerint tíz fő csoportba sorolja: • 0 általános, összefoglaló művek • 1 filozófia, pszichológia, etika, esztétika • 2 vallás • 3 társadalomtudományok • 4 üres • 5 természettudományok • 6 alkalmazott tudományok, technika • 7 művészetek, sport • 8 nyelv-, és irodalomtudomány • 9 földrajz, történelem, életrajzok • A főcsoportok alcsoportokra tagolódnak, és együttesen egy hierarchikus rendszert alkotnak. • A szabadpolcos tér különböző övezetekre tagolódik a dokumentumok típusa és a használat függvényében: kölcsönözhető állomány, kézikönyvtár, folyóirattár, olvasóterem, multimédia övezet, különgyűjtemény. • A könyvtár állománya ezenkívül kölcsönözhető és helyben használható dokumentumokra tagolódik. Kölcsönözhető a szép- és szakirodalom, a különgyűjtemény, az audiovizuális és elektronikus dokumentumok. Helyben használható a kézikönyvtár, folyóirattár és a multimédiás eszközök.

  6. Könyvtári szolgáltatások • A könyvtár használatának feltételei könyvtáranként eltérőek: a beiratkozás feltételei, a nyitvatartási idő, a kölcsönözhető dokumentumok köre, száma, a kölcsönzés ideje, a késedelmi díjak mértéke, egyéb szolgáltatások. • A könyvtári szolgáltatásokat két nagy csoportra oszthatjuk: • 1. Dokumentumok prezentálásával kapcsolatos szolgáltatások • Helybenhasználat • Kölcsönzés • Könyvtárközi kölcsönzés • Előjegyzés • Fénymásolás, reprodukció • Audiovizuális eszközök használata 2. Tájékoztató jellegű szolgáltatások • Témafigyelés • Bibliográfia készítés • Számítógép- és internethasználat • Kiadványkészítés- és terjesztés • Téma- és irodalomfigyelés, adatszolgáltatás • Adatbázis szerkesztés • 3. Használóképzés • Könyvtárhasználati órák • Rendezvények

  7. Dokumentumismeret • Dokumentum = rögzített információt tartalmazó és az információ átadására szolgáló objektum (információhordozó), önálló szellemi termék, független információegység, melynek célja az információ közlése, a tudás átadása. • A dokumentumokat több szempont szerint csoportosíthatjuk: • - az előállítás technológiája, • - tartalmi vonatkozások, • - formai sajátosságok, • - egyéb szempontok (megjelenési gyakoriság, hordozó, publicitás)

  8. Hagyományos, szöveges dokumentumok • Könyv = a szabvány szerint olyan 48 oldalnál nagyobb terjedelmű nyomdatermék, amely két fedőlapból, valamint meghatározott sorrendben egymást követő – esetenként kivehető -, a gerincen tartósan összeerősített belső lapokból áll, és olvasható szöveget, ill. illusztrációt tartalmaz.” Részei: védőborító, fülszöveg, címoldal (szerző, cím, kiadás adatai), verzó, tartalomjegyzék, kolofon. • Csoportosítása: • Forma szerint: kötött (keménytáblás), fűzött (puhatáblás) • Tartalom szerint: szépirodalom, ismeretközlő művek • Tárgyalás színvonalaszerint: ismeretközlő: szakirodalom (tudományos igényű művek), ismeretterjesztő irodalom (közérthető színvonalú művek); irodalom: szépirodalom (művészi színvonalú), szórakoztató irodalom (művészi igény nélküli) • Funkció szerint: ismeretközlő művek (monográfia = egy témát dolgoz fel részletesen, összefoglaló mű = egy szakterület ismeretanyagát rendszerezi, tanulmánykötet = több, kisebb terjedelmű önálló művet tartalmaz), tájékoztató segédkönyvek (a közvetlen tájékozódás, azonnali, gyors információszerzés eszközei), tankönyvek (az iskolai rendszernek megfelelően korcsoportonként és tantárgyanként közlik a didaktikus módszerekkel feldolgozott tananyagot)

  9. Segédkönyvek fajtái • a. lexikon (az egyes fogalmak rövid, tömör, szakszerű magyarázatát betűrenden közli); lehet általános~ vagy szak~; felépítése betűrendes; pl. ált. ~:Magyar nagylexikon, szak~: Magyar irodalmi lexikon • b. enciklopédia (összefüggésében tárgyalja az ismereteket); lehet általános~ és szak~; felépítése tematikus; pl. ált~: Cambridge Enciklopédia, szak~: A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája • c. kézikönyv (egy tudományterület összefoglaló műve) • d. szótár (egy nyelv vagy szakterület szavait betűrendbesorolva közlik); lehet egynyelvű (értelmező, betűrendes, helyesírási, szinonima, kiejtési, történeti, etimológiai, írói) vagy többnyelvű; pl. egynyelvű értelmező: Magyar Értelmező Kéziszótár, kétnyelvű: Magyar-angol szótár • e. közhasznú ismeretek tára: menetrend (tematikus);térkép (égtájak szerinti)pl. Budapest térkép; telefonkönyv (betűrendes); szaknévsor (betűrendes, tematikus) pl. Arany Oldalak ; polgári kisokos (tematikus); pályaválasztási tanácsadó (tematikus ) • f. adattár: fogalomtár (betűrendes) pl. Irodalmi fogalomtár A-Z ; kronológia (időrendi) pl. Magyar történeti kronológia;eseménytár (tematikus, időrendi) pl. Tények könyve; névtár (betűrendes) pl. Ki kicsoda • g. atlasz(tematikus) pl. Képes Világatlasz • h. bibliográfia lehet általános vagy szak; felépítése:tematikus, pl. ált.:Magyar Nemzeti Bibliográfia, szak: A középkor világa

More Related