1 / 41

A FEJLŐDÉSI DISZFÁZIA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI ISKOLÁSKORBAN

A FEJLŐDÉSI DISZFÁZIA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI ISKOLÁSKORBAN. „Köszönnöm kell, hogy ismerem az emberi szavakat, … s mindent meg tudok mondani e szavakkal, amit akarok!” Márai Sándor Földházi Péterné 2008. február. ELŐADÁS VÁZLAT. A beszéd kialakulása Beszédzavarok

didina
Download Presentation

A FEJLŐDÉSI DISZFÁZIA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI ISKOLÁSKORBAN

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A FEJLŐDÉSI DISZFÁZIA ÉSKÖVETKEZMÉNYEI ISKOLÁSKORBAN „Köszönnöm kell, hogy ismerem az emberi szavakat, … s mindent meg tudok mondani e szavakkal, amit akarok!” Márai Sándor Földházi Péterné 2008. február

  2. ELŐADÁS VÁZLAT • A beszéd kialakulása • Beszédzavarok • A megkésett beszédfejlődés és a fejlődési diszfázia tünetei • A fejlődési diszfázia okai • A fejlődési diszfázia terápiája • Esetismertetés • Együttműködési lehetőségek • Videó

  3. A nyelv és a beszéd A nyelvaz emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze. A nyelvi kifejezés legtermészetesebb formája a beszéd, mely hangadással történő kommunikáció.

  4. A nyelv kialakulása Jobbkezűség kialakulása  a jelbeszéd idegi központja a bal oldali AFL : gesztikuláció produkciója és megértése Teljes beszédcentrum kialakulása (kb. 100 ezer éve) Bal halántéki lebenyben a Wernicke-mező: beszédértés Bal homlok lebenyben aBroca-mező: beszéd kivitelezés Bal alsó fali lebeny: a látott nyelv értelmezése Beszédizmok kialakulása (FOXP2 gén mutációja)

  5. Az agyi aktivitás fokozódása beszéd hallgatása közben Wernicke mező • Szemantikus feldolgozó terület • A bejövő nyelvi információ kezelése • Beszédértéshez szükséges rövid távú memória

  6. Agyi aktivitás beszédképzés közben (PET-scan) Broca mező (1861) • A kimenő nyelvi információ kezelése • Beszédképzés • Jelentésrendelés a használt szavakhoz

  7. A beszélő félteke • A beszédközpont az emberek 95%-ban a bal féltekében található. A megértő részben a beszéd alkotó elemeire (pl.: névelők, névutók, jelzők, főnevek, stb.) bomlik. Ezeket az idegrendszer atomizált formában, szeriálisan, egymást követő módon dolgozza fel.

  8. A beszéd fejlődése Az anya-gyermek közti szabályos kommunikációs aktusokban az anya nem csak állandó testi kontaktussal, hanem verbális jelenlétével is részt vesz. Az egymást megerősítő verbális és taktilis ingerekelősegítik a gyermek egyre differenciáltabb kommunikációját az anyával, később a környezet egyéb szereplőivel, előkészítve ezzel a gyermek beszédtanulását.

  9. A belső nyelvsegítségével a gyermek belső élményvilágának egy része, saját tapasztalatai tudatossá, egyre inkább érthetővé válnak számára, ezt azonban beszédével egyelőre nem tudja kifejezni. • A receptív nyelvelsajátításával a gyermek a küldött információt már képes dekódolni,azaz megérti, amit mondanak neki, s bár beszélni még nem tud, adekvátan reagál. • Az expresszív nyelva beszédkialakulásának befejező mozzanata, melynek során a gyermek képes a gondolatait szavakká formálni, és egy új kommunikációs csatornán, beszéd útján kifejezni.

  10. Artikulációs bázis + percepciós bázis → anyanyelvi beszédprodukció és beszédmegértés fejlődése, életkornak megfelelő működése • A nyelv elsajátítása tanulási folyamat eredménye. 14 éves korra éri el a felnőttre jellemző nyelvi teljesítmény színvonalát.

  11. A beszédzavarok • Elsődleges beszédzavarok - ép hallás,ép értelem • megkésett beszédfejlődés • akadályozott beszédfejlődés- fejlődési diszfázia • Másodlagos beszédzavarok: • értelmi fogyatékosság, hallászavar, pszichés zavarok következményei

  12. Megkésett beszédfejlődés • Az expresszív beszéd időbeli és mennyiségi elmaradása.

  13. Fejlődési diszfázia • A szelektív fejlődési zavarok közé tartozik. • A fejlődés korai szakaszától veleszületetten fennáll. • Azon képességek eltérő fejlődését, hiányosságait jelenti, amellyel a gyermek a nyelvi információkat felfogja, feldolgozza, és nyelvi szándékait kifejezi. Az expresszív, receptív beszéd időbeli és strukturális zavara, amely a beszéd morfológiai-grammatikai (szintaktikai), fonológiai és szemantikai szintjén különböző kombinációjú és súlyosságú tünetekben mutatkozik meg.

  14. A nyelvi szintek elmaradásának vagy zavarának következményei • Fonetikai szint : pöszeség • Fonológiai szint : zöngés-zöngétlen hangok cseréje, makacs pöszeség • Morfológiai szint: helytelen toldalékolás, grammatikai problémák • Szintaktikai szint: hibás szórend, szókapcsolatok • Szemantikai szint: beszéd – és olvasásértési problémák

  15. A megkésett beszédfejlődés tünetei • 3 éves kor után nem indul meg a beszéd • biztos beszédmegértés, szó-és mondatértés • jó passzív szókincs, fejletlen aktív szókincs • a gyermek könnyen tanul szavakat • nem echolál • jó utánmondó képesség • általános-illetve részleges pöszeség • társuló pszichikus tünet nincs, rendezett viselkedés • esetleg finommozgás koordinációs zavarok • életkori szinten fejlett kognitív képességek • iskoláskorban maradványtünetek: enyhe fokú diszlexia, verbális tanulásban mutatkozó gyengébb teljesítmények • 2-3-4 éves korban kifejezettek, 4-6 éves korban fokozatosan és rohamosan megszűnnek

  16. A fejlődési diszfázia tünetei • sivár gagyogás • 3 éves kor után sem indul meg a beszéd • nehezített beszédmegértés, szó-és mondatértés hiánya • aktív és passzív szókincs alacsony szintű • szómegtalálási nehézség • echolálás, vokalizálás, bébinyelv használat • centrális pöszeség tünetei (inkonzekvens hangcserék, hangátvetések, kihagyások, betoldások) gesztusokkal történő kommunikálás • szó-és mondatalkotás feltűnő hiánya • szótöredékek • szómondatok • a nyelvi szabályok lassú elsajátítása, alkalmazásának nehézsége • DISZGRAMMATIZMUS – vezető tünet • verbális típusú tanulási nehézségek, idegen nyelv tanulásának nehézsége • a tünetek magasabb életkorban is megmaradhatnak

  17. A fejlődési diszfázia okai • az agyi érés • a centrális szerveződés • a környezet • a familiaritás szerepével hozzák összefüggésbe

  18. A fejlődési diszfázia típusai Expresszív (motoros) Elsődleges a beszédkifejezés zavara, súlyos vagy enyhébb artikulációs zavar, diszgrammatizmus. Enyhén vagy mérsékelten gyenge beszédészlelés. A beszédértés normális. Receptív(szenzoros) Elsődleges a beszédértés hiánya vagy jelentős nehézsége, beszédészlelés zavara. A beszédkifejezés is érintett. Receptív-expresszív(szenzomotoros) A receptív és expresszív beszéd egyaránt érintett, az egyik túlsúlyával.

  19. A fejlődési diszfázia terápiája A nagy profilkülönbségek miattegyénre szabott. Az időben elkezdett orvosi, pszichológiai, logopédiai vizsgálatok eredményén alapuló, differenciál diagnózisra épülő terápia lehetőséget ad az elmaradások csökkentésére. Súlyos esetekben a nyelvi maradványtünetekkel egész életen át számolni kell.

  20. Vizsgálat – státusz és folyamat diagnózis • Intelligencia – S.O.N. • Rajz – Goodenough • Vizuomotorium – Frostig, Bender • Beszéd, nyelv – Artikuláció, GMP, PPL DPT, olvasás, írás • Lateralitás • Hallás

  21. Logopédiai terápia Artikuláció Beszéd, nyelvi fejlesztés Részképességek fejlesztése Diszlexia – prevenció, reedukáció Diszkalkulia – prevenció, diszkalkulia terápia

  22. Kiegészítő terápia • Ayres • HRG • Alapozó

  23. ESETLEÍRÁS Lényeges anamnesztikus adatok: • Szülés: 42. gestációs héten, indított, elhúzódó, császármetszéssel világra hozott fiú • 3 éves korában nagyon magas láz, azóta kancsal • Első szavak: 2 éves, rövid mondatok: 4;6 éves, folyamatos beszéd 6;0 éves korában ( beszédfejlődése elmaradást mutat)

  24. Státusza (7;11 éves) • IQ: 115 S.O.N. • RQ: 90 • Lateralitás: jobb • Mozgásai koordináltak, finommotorikája fejlett. • GMP – beszédészlelési és beszédértési teljesítménye nagyon gyenge. • Vizuális emlékezete jó. • Artikuláció: r-l, j-l, z, c, cs torz • Grammatikai rendszere fejletlen. Beszédében sztereotip szó – és mondatismétlések előfordulnak. • Hallása ép. • DIAGNÓZIS: SZENZOMOTOROS DISZFÁZIA

  25. Terápiájának részei Logopédiai: • a szómegértés és a szókincs fejlesztése • a grammatikai rendszer fejlesztése • beszédészlelési és megértési képesség fejlesztése • artikuláció fejlesztése • percepció fejlesztés • figyelem, gondolkodás fejlesztése • a verbális emlékezet fejlesztése • diszlexia prevenció, majd diszlexia reedukáció Kiegészítő: mozgásterápia

  26. Fejlődés • Az általános iskolai évek alatt R. a nyelvi képességek területén igen kis lépésekben haladt előre. • Társalgási szituációbanbeszéde kezdetben érthetetlen volt a szótalálás nehézsége, a hibás ragozás, szórendi problémák , szövegszerkesztési nehézségek miatt. Beszédértési zavara következtében kérdésekre gyakran inadekvát válaszokat adott. Artikulációs zavara enyhe volt. • A 8.osztály végén még küzdött ezekkel a problémákkal, de gondolatait érthetőbben tudta megfogalmazni. A Beszédvizsgáló 2006. november 9-én végzett kontrollvizsgálat eredményei alapján felállított diagnózisa: szenzomotoros diszfázia maradványtünetei

  27. Összefüggő beszéd vizsgálata, képtörténet elmondásakor: 2. osztály tanév végén • 12 mondat – 60 szó • 7-szer használja a „van” létigét, 5-ször a „nézi” igét • hibás szóhasználat • hibás toldalékolás • hibás igeragozás • rossz szórend • bővítményei: tárgyak, helyhatározók • grammatikailag 3 mondat elfogadható 8. osztály tanév végén • 12 mondat – 55 szó • 1-szer használja a „van” létigét • hibás szóhasználat • hibás toldalékolás • hibás igeragozás • rossz szórend • bővítményei: tárgyak, helyhatározók • 1 választékos szó előfordul (hölgy) • grammatikailag 5 mondat elfogadható

  28. Beszédészlelés és beszédmegértés • A GMP beszédészlelési - és beszédmegértési teszt évenkénti eredményeit összehasonlítva időnkénti visszaesés mellett jól látható a fejlődés, de az is, hogy elvárható teljesítményre csak az akusztikai szint és a vizuális emlékezet területén képes.

  29. GMP 2 Akusztikai szint

  30. GMP 3 Akusztikai szint

  31. GMP 4 Fonetikai szint

  32. GMP 5 Fonológiai szint

  33. GMP 10 Szerialitás

  34. GMP 11 Aktivizálható szókincs

  35. GMP 12Szemantikai, szintaktikai szint

  36. Verbális emlékezet vizsgálataPrefer

  37. Iskolai előmenetel • OLVASÁS, ÍRÁS • ANGOL A második, harmadik nyelv nagyobb területet foglal el a beszédkéregből, mint az első. Ugyanazon vagy hasonló fogalmak, igék stb. kérgi reprezentációja a különböző nyelvek esetében eltérő, nem esik egybe.

  38. Együttműködési lehetőségek • Tanítók, tanárok, fejlesztőpedagógus, pszichológus, mozgásterapeuta, asszisztensek, szülők, ép társak empátiájára, hatékony együttműködésére van szükség. • Tanítók, szaktanárok: • lassú, jól tagolt, jól artikulált beszéd • vázlat - rajz • a tananyag lerövidített változatban, egyszerű mondatszerkezetekkel való átírása • a mindennapi pedagógiai munka során az észlelés különböző csatornáinak(vizuális, auditív, taktilis, kinesztétikus), a nagy-és finommozgásoknak a fejlesztése. • beszédészlelés-és megértés, • szövegértés fejlesztése – vizualitás, tevékenység .

  39. Irodalom: Hámori József: Az emberi agy asszimetriái Dialóg Campus Kiadó Bp. – Pécs 1999, 2005. Hámori József: Mit tud az emberi agy Mindentudás Egyeteme Pszicho-neuro-fiziológia I. internet Fejlődési diszfázia szerk.: Gerebenné Várbíró Katalin ELTE B.G. Gyógypedagógiai Főiskolai Kar 1995. Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok szerk.: Gósy Mária Nicol GMK. Bp. 1996.

More Related