Mozgalompedagógia

1. Mozgalompedagógia az ELTE „Játék- és szabadidőszervező tanár” MA-képzésében Trencsényi László tanszékvezető egyetemi docens ELTE PPK

2. Modulok • Szabadidőelmélet • Szabadidő és iskola • A szabadidő társadalmi problémái Választható szemináriumok I. blokk • Választható gyakorlatok • Generációs sajátosságok a szabadidőben(választható szemináriumok II. blokkja) • A szabadidőpedagógia gyakorlati kérdései)

3. Szabadidőelmélet I.1. Szabadság és kényszer a nevelésben I.2. Az emberi életút releváns tevékenységei I.3. Motiváció és képességfejlesztés a szabadidő összefüggéseiben I.4. Képességfejlesztő és közösségfejlesztő játékok, társas játékok I.5. A játék, szórakozás, rekreáció(szerepe, tradíciói, eszközrendszere) I.6. A szabadidő története, szociológiája és kulturális antropológiája I.7. Szabadidő a (poszt)modern ember időmérlegében

4. Szabadidő és iskola II.8. Az iskola: mi szabad és mi nem? II.9. Jóléti-szociális szolgáltatások az iskolában II.10. Extracurriculumok az iskolában

5. A szabadidő társadalmi problémái Választható szemináriumok I. blokk III.11. A szabadidő társadalmi problémái III.11. A) A modern szabadidő-ipar III.11. B) A "magyar modell" a neofolklorizmus

6. Választható gyakorlatok IV.12.Választható gyakorlatok (1- 2) IV. 12. A) Tradicionális kulturális intézmények és tartalmak (sajtó, könyv-olvasás, színház, bábszínház, múzeum, koncert, művelődési ház, ÁMK ) IV.12. B) Modern technikával hozzáférhető kulturális tartalmak (rádió, tévé, számítógép, internet, játékterem, diszkó) IV.12. C) Táborozás, sportszervezés, turizmus  IV.12. D) Munka, barkácsolás, kertészkedés

7. Generációs sajátosságok a szabadidőben(választható szemináriumok II. blokkja) V.14. Generációs sajátosságok a szabadidőben V.14. A) Gyermek- és serdülőszervezetek V.14. B) Ifjúsági szubkultúrák V.14. C) Felnőttek, idősek szabadidő-tevékenységei

8. A szabadidőpedagógia gyakorlati kérdései V. 15. Az iskolai szabadidőfelelős szerepköre(projektemendzsment, found raising, minőségirányítás) V. 16 A szabadidő-pedagógia néhány sajátos kérdése. Választható szeminárium III.blokk V. 16. A) Szabadidő és család V. 16 B) Közösségelméletek és szabadidő V. 16 C) Szabadidő és esélyegyenlőség V. 16 D) Szabadidő és tehetséggondozás V. 16 E) Relaxációs technikák és szabadidő

9. A tanegység megnevezése Gyermekek és kamaszok civil mozgalmai 30 óra - 2 kredit gyakorlati jegy

10. Alapelvek • A tantárgy célja, hogy a hallgatók megértsék a modern társadalom sajátos körülményei között kialakult, gyermekeket és serdülőket aktivizáló civil szervezetek keletkezéstörténetének összefüggéseit, a működésükhöz vezető társadalmi szükségleteket, értsék az állam ellentmondásos szerepét e jelenségvilágban.. • Ismerjék a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjében működő gyermek- és serdülőszervezetek főbb értékeit, tevékenységi rendszerét, szervezetségi képét

11. Fejlesztett kompetenciaterületek: • Ismeri a szocializáció lényegesebb szociológiai, szociálpszichológiai, oktatás­szociológiai elméleteit; a szocializáció főbb terepeit, hatásait, különös tekintettel a családi szocializációra, a szabadidő eltöltésének tereire és a média világára. • Ismeri és érti a gyerekek, fiatalok értékvilágát, szubkultúráit. • Ismeri a demokratikus berendezkedés főbb általános és hazai intézményeit és jellemzőit, valamint az ezekkel kapcsolatban fölmerülő problémákat különös tekintettel a gyerekek, kamaszok civil szerveződéseire. • Ismeri és felhasználja azokat a forrásokat és szervezeteket, melyek szakmai, gondozói, nevelői, fejlesztői munkájában segíthetik. • Ismeri a gyermekjóléti, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális és szabadidő, illetve az ifjúsági civil világ, a gyerekekhez, kamaszokhoz, fiatalokhoz forduló média intézményrendszerének jelenét és fontosabb történeti változatait, képes kritikával szemlélni a létező intézményrendszert. • Elfogadja, hogy a tanulók fejlődésében az iskola csak az egyik tényező a szocializációs terepek közül, s ezért törekszik esélyteremtő pedagógiai munkájában más szocializációs terepek hatásait is figyelembe venni. • Maga is elkötelezett a közösségek építése iránt, és törekszik elősegíteni a tanulók önszerveződését is. • A gyerekek, serdülők és ifjak értékvilágát, érdeklődését figyelembe véve képes előmozdítani a tanulók aktív részvételét és együttműködését az iskola életében tanórai és tanórán kívüli programok, tevékenységek, feladatok szervezésével. Képes a tanulókat a demokratikus értékek és szabályok szerinti cselekvés tapasztalatában részesíteni, és segíteni őket abban, hogy a demokratikus értékekre, folyamatokra, intézményekre és saját tapasztalataikra reflektálni tudjanak.

12. Főbb tematikai csomópontok • A szervezkedő kamasz szociálpszichológiája • A gyerekszervezetek keletkezéstörténete a XIX. század végén, XX. század elején Európában és az Újvilágban (pionirok, indiánok, 4H, cserkészek, szittyák, vándormadarak, gyerekbarátok stb.) • A gyerek- és serdülőszervezetek tagságának szociális összetétele (hátrányos helyzetűek és a középosztály szerepe) • Gyerek- és serdülőszervezetek a totalizálódó államokban • A természetjárás szerepe a gyerek- és serdülőmozgalmakban • A közhasznúság jegyei a Magyar Köztársaság törvényes rendjében • Napjaink gyerek- és serdülőszervezetei (úttörők, cserkészek, Magyarország Felfedezői, 4H Klubok szövetsége, Örökség szervezet, Szent László Szövetség, ODU, MAKK, Zöld Szív, Gyermekbarátok, Garabonciások, Ifjú Sólymok , Települési gyermekönkormányzatok stb.) • Szervezeti felépítés • Demokrácia-gyakorlatok • Tevékenységi rendszer • Jelképek • Az iskola és a szervezetek. A pedagógiai program jelentősége

13. Ajánlott irodalom • Gergely Ferenc(1988) : A magyar cserkészet története. Göncöl Kiadó, Vác • Gergely Ferenc-Kiss György(1976) : Horthy Leventéi. Kossuth Kiadó 1976 • Gergely Ferenc(1997) : A Gyermekbarát Mozgalom története és válogatott dokumentumai. MGYM • Laurenszky Ernő: Gyerekszervezetek, serdülőszervezetek.. RAABE Kiadó Vezetési ismeretek 2002. december • Lewis, Brenda Raplh (2001) : Hitlerjugend. A nácik ifjúsági szervezete békében és háborúban, 1933-1945 . Héjja és fiai Könyvkiadó Kft, Debrecen • Miklós Tamás (2004): Gyermek és serdülőkori szervezetek. Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht Zánka, • Nádházi Lajos (1999): A magyar úttörőmozgalom történeti kronológiája. Magyar Úttörők Szövetsége, Budapest,. • Nanszákné Cserfalvi Ilona-Szilágyi János Imréné I(szerk.)( 1994).A 4H program Magyarországon. 4H Klubok Magyarországi Szövetsége, Debrecen • Rakó József (2004):Találkozások a gyermekmozgalom sokszínű pedagógiájával, módszerkincsével, nemzeti hagyományőrzésével = Pedagógusképzés 3. 121-123.o. • Tóth Boglárka (szerk.)(2000) : Református ifjúsági vezetők kézikönyve. MRE Zsinati iroda. • Trencsényi László (1997) : Mozgalmak évada? = Új Pedagógiai Szemle, november • Trencsényi László (szerk.) (2006): Utak és törések. Új Helikon, Budapest. • A szervezetek weboldalai