Normatív viselkedés kialakulása a nyelvhasználatban

1. Normatív viselkedés kialakulása a nyelvhasználatban Szabó Tamás Péter MTA Nyelvtudományi Intézet ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola

2. Vizsgálatok • 2002–2004: a nyelvműveléssel kapcsolatos vélekedésekkérdőív (N = 450), interjú (N = 30) • 2003: a határozatlan névelő használatakérdőív (N = 80) • 2005: nem önvezérelt nyelvi hibajavításbeli szerepkérdőív (N = 100) • 2007: PhD-disszertáció kérdőívének első próbakérdezése (N = 47) • 2008: PhD-disszertáció kérdőívének második próbakérdezése (N = 60) • 2009: PhD-disszertáció kérdőívének harmadik próbakérdezése (N = 22)

3. A kutatás központi kérdései Eredetileg: • a nyelvművelő tevékenységről alkotott sztereotípiák, attitűdök • a nem önvezérelt nyelvi hibajavításban való részvétel Bővítés: • szabálymodellezés • tanulási mechanizmusok a szabálytanulásban • a szabálytanulás szociális környezete

4. A vizsgált csoportok Korábban: • végzős gimnazisták • főiskolások, egyetemisták (magyar és nem magyar szakon) Jelenleg: • 1., 2., 3. osztályosok (általános iskola) • 7. évfolyamos diákok (általános iskola) • 11. évfolyam (szakközépiskola, gimnázium) • magyartanárok (ált. isk., szakk. isk., gimn.) • magyar szakos gyakorlótanárok (ált. isk., szakk. isk., gimn.)

5. (Nyelvi) szocializáció

6. Egy jelenségcsoport: a nem önvezérelt javításA nem önvezérelt nyelvi hibajavítás

7. VÉLEKEDÉSEK A NYELVMŰVELÉSRŐL, 2002–2004Kérdőív: N = 450, interjú: N = 30Budapest, Pécs, Szegedgimnázium, főiskola, egyetem Átlag 82%: javítják N = 435 fő • Volt-e olyan élményed, hogy beszéd közben beszélgetőtársad félbeszakított és kijavított, ha nyelvi hibát vett észre?

8. A harmadik próbakérdezés Csoport: 7. osztály (22 fő) Helyszín: Budapest, XVIII. ker. Megvalósult elemek: • óramegfigyelés • kérdőívezés • interjú diákokkal Tervezett elem: • interjú az osztály magyartanárával

9. Az osztály • a diákok anyanyelve: „magyar” (18), „magyar és cigány” (1), nem akar válaszolni (3) • szocioökonómiai státus: • anya: diploma (3), érettségi (3), szakmunkás-bizonyítvány (2), általános iskola (4), be nem fejezett 8 általános (1)nem tudja (3), nem akar válaszolni (5), nincs adat (1) • apa: diploma (3), érettségi (2), szakmunkás-bizonyítvány (3), általános iskola (4), be nem fejezett 8 általános (2)nem tudja (4), nem akar válaszolni (4), nincs adat (2)

10. Képzeld el, hogy egy barátoddal beszélgetsz. A beszélgetést mások is hallják. A barátod összekever két idegen szót, de azért lehet érteni, mire gondol. Te mit teszel? Ikszeld be az általad legjobbnak tartott választ! • egyáltalán nem javítod ki (6) • később, amikor négyszemközt vagytok, szólsz neki, hogy tévedett (6) • még helyben, a többiek előtt kijavítod (6) • nem tudja (1) • nem akar válaszolni (1) • nincs adat (2) • MÁS: „Ha nagyon fontos dologról szól akkor 4 szem közt de amúgy nem nagyon” (az első válaszlehetőség mellé még beírta ezt is)

11. Előfordult az utóbbi két-három évben, hogy kijavított téged valaki, mert szerinte helytelenül beszéltél? Előfordult az utóbbi két-három évben, hogy kijavítottál valaki(ke)t, mert szerinted helytelenül beszélt(ek)? • igen (15) • nem (5) • nem tudja (1) • nincs adat (1) • igen (12) • nem (4) • nincs adat (6)

12. Iskolán kívüli szocializáció 1. • K=És van-e ilyen például a a beszéddel kapcsolatban? Hogy van-e, hogy valaki rátok szól. Ugye volt a kérdőívben is olyan feladat, hogy, hát ugye azt azt nem néztem, hogy oda ho# mit válaszoltatok, de hogy van-e ilyen,==<hogy valaki>== • D2===<Hogy valaki>== dadog vagy valami ilyesmi? • K=Hát nem is... ööö... lehet akár akár dagogás is, de lehet, hogy ==<hogy hogy ... Igen>== • D2===<Vagy ilyen nyelvhiba? Ilyen botlás? ... >== Nekem apukám szokott nagyon sűrűn rámszólni, mert van, amikor eltévesztek szavakat, mondjuk... ööö... nem nem csinálnékot mondtam, hanem csinálnák. Na ezek, ezek kis betűhibák vannak nálam is, s akkor Apa rám szól, hogy akkor így mondjam vagy úgy mondjam, meg hogy ...öööa... jegen jégen szó ... mondja még, hát ilyenek. • K=Ühm. ==<És a>== • D2===<Meg hogy >== fűt, füvön. ==<Tessék?>== • K===<Ühm.>== És most már valóban máshogy is mondod? • D2=Persze. • K=Ühm. • D2=Muszáj megtanulni.

13. Iskolán kívüli szocializáció 2. • K=Ühm. ... Értem. És mondtad, mondtad, mondtad az előbb, hogy hogy muszáj megtanulni ezeket a dolgokat, hogy ezt ezt mért mért gondolod így, vagy honnan gondolod így? • D2=Hát én azért gondolom így, mert ha más emberrel beszélek, szerintem ő is ki fog javítani, vagy aki ránk szólna, hogy hogy mondjam, s akkor ha ezt megtanulom, legközelebb nem fog rám szólni. • K=Ühm. • D2=Mondjuk ezért is. Meg a magyar nyelvben ezt muszáj megtanulni. • K=Ühm. És és ki le# ki lenne az, aki aki rád szólna? • D2=Hát szerintem a nővéremnek a barátnői, ők rám szólnának, hát a testvérem rám szól, anyukám rám szól ... aztán a nénikém rám szól, az unokatesómnak az anyukája. • K=Ühm. • D2=Ilyenek. • K=Ühm. És te fontosnak tartod ezt, hogy hogy ööö megtanuljunk, ==<tehát hogy>== • D1===<Tehát hogy normálisan>== beszélni? • K=Hát, úgymond úgy normálisan, igen, hogy ha mondjuk valaki mondja, hogy hogy ne így beszélj, akkor akkor inkább úgy ==<beszélni, mint ahogy>== • D1===<Hát igen, mert azért>== kellemetlen lehet, hogy ha például ühm kellemetlen lehet hallani is, hogy ö tehát hogy ha esetleg mondjuk én úgy beszélnék, kellemetlen lehetne úgy hallani, ahogy mondom, meg azért nekem sem lehet úgy a legkellemesebb, gondolom, hogy ö beszélek, és akkor mindenki elkezd röhögni vagy valami ilyesmi.

14. 1. tanár (biológia) T: „Milyen idő van a mérsékelt övben?” D: „Hideg.” T: „Igen, most igen, az északi félgömböm hideg van.”

15. 2. tanár (matematika) T: „És tudod, [xxx], hogy megdicsérlek?” [elmondatja a diákkal, hogy jött ki a jó végeredmény] T: „Jól csináltad, csak rosszul fogalmaztad meg.”

16. 3. tanár (magyar irodalom) T: „Az életrajzi órára gondolj, mikor írta az Őszikéket Arany?” D: „1877-ben.” T: „Igen, kétségtelen, de nem az időpontra voltam kíváncsi.”

17. Tanulási modell 1. Optimum a tanulásban: sajátélmény csoportok • speciális kommunikációs forma • eredeti célja terápiás, de egyes megoldásai adaptálhatók a közoktatásra is • a tanulásnak olyan formája, amelyben szabályellenes a hibajavítás • együttműködésen alapul, fejleszti a szociális viselkedést, az empátiát

18. Közös vállalásaink 1. • Beszélgetéseink alatt nem tanácsoljuk egymást. • Nem oktatjuk ki egymást, nem teszünk megjegyzéseket egymás történeteire. • Mások történeteire nem véleménnyel reagálunk, hanem saját történettel. • Senkinek sem kötelező megszólalnia, mindenki maga dönt arról, mikor és mit szól hozzá a témához. • Szeretettel meghallgatunk mindenkit, és átgondoljuk mások gondolatai nyomán a saját problémáinkat. • Figyelünk arra, hogy mindenki szóhoz tudjon jutni, aki beszélni szeretne, hogy mindenkire maradjon idő.

19. Közös vállalásaink 2. • Minden alkalommal egyszer-kétszer érdemes (de nem kötelező) elmondanunk keresztnevünket, hogy könnyebben meg tudjuk egymás nevét jegyezni. • Nem beszélünk politikáról, egyházakról. • A legnagyobb tiszteletben tartjuk mások hitét, világnézetét, vallásos meggyőződését. • Ezek betartását a beszélgetések zökkenőmentessége miatt önként vállaljuk. • A Klubban, a beszélgetésekben a részvétel önkéntes. • A csoportban elhangzottakat csoporttitokként kezeljük. Egymás történeteit senkinek nem meséljük el, név nélkül sem, közvetlen hozzátartozóinknak, barátainknak sem.

20. Tanulási modell 2. • Cél: kísérleti anyanyelvi szakköri csoport létrehozása a formális és a nem formális, kondicionálás alapú „szocializálás” által előidézett pszichés és kognitív sérülések kompenzálására • 10–15 fő • kommunikációs élmények megosztása • egyben kommunikációs gyakorlat is

21. Összevetés. 1. Objektivista modell • alapvetően elkerülő stratégiákra épül (fenyegetettség, cél: a büntetés elkerülése) • debilizáló (= a teljesítményt rontó) szorongás révén korlátozza a kommunikációs aktivitást • a sémák (= emberek, tárgyak, események vagy helyzetek osztályainak mentális reprezentációi) maladaptívak lesznek • a rendszer alapja: egy egységes tudás leképezése a pedagógiai folyamatban jelen lévő alanyokban – illuzórikus és nem valósághű elvárás

22. Összevetés. 2. Szociálkonstruktivista, sajátélmény alapú modell • alapvetően valós belső motivációkra épül (cél: jobb önismeret, empátia fejlesztése, probléma[csoport] megoldása) • a megszólalással, nyilvános szerepléssel járó kezdeti szorongás csökken, amint a csoporttag tapasztalja, hogy „hibás” viselkedés esetén nincsen büntetés • segít maladaptív sémák adaptívakkal való felcserélésében • a rendszer alapja: társadalmi valóság és az emberi psziché jobb megismerése közvetlenül, autentikus, saját maguk életét bemutató „élő források” alapján – életszerű, természetes kommunikációs környezet

23. Kitekintés • nehézségek • rugalmatlan társadalmi környezet • fiatalkorban már erősen rögzült maladaptív sémák • előnyök • kommunikációs és pszichés szempontból is kompenzáló, terápiás szerep • változatosságot visz az iskolai életbe

24. Köszönöm a figyelmet! sztp@nytud.hu