1 / 23

Globalizáció és hatása a gazdaságpolitikára

Globalizáció és hatása a gazdaságpolitikára. Globalizáció. Folyamat, amely: Összetett Totális Képlékeny Dinamikus. Fogalma? Mit értünk alatta?. A tér- és az idő összezsugorodása

duman
Download Presentation

Globalizáció és hatása a gazdaságpolitikára

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Globalizációés hatása a gazdaságpolitikára

  2. Globalizáció Folyamat, amely: • Összetett • Totális • Képlékeny • Dinamikus

  3. Fogalma? Mit értünk alatta? • A tér- és az idő összezsugorodása • Döntően nem államok, hanem vállalatok, elsősorban transznacionális társaságok irányítják. A vállalati szintről kiindulva mozog lefelé és felfelé. • Ér- és idegrendszerét hálózatok alkotják • Hatása eltérő sebességgel és időben bontakozik ki az egyes területeken • Lopakodva terjed • Beszűkíti a politika cselekvési tartományát, a nemzeti gazdaságpolitikák autonómiája csökken • Részben erodálja, részben és mindenekelőtt erőteljes újraértelmezésre készteti a klasszikus nemzetállami kompetenciákat. Az államnak új szerepköre alakul ki. A befele orientálódó magatartást felváltja az egyre inkább nemzetközi térben mozgó állam • a nemzeti értékek hagyományos értéktartalma is jelentősen módosul

  4. Új vagy régi jelenség? Többféle álláspont: • Az emberiség története egészében véve globalizáció • Az elmúlt évtizedek terméke, mely különösen a bipoláris rendszer felbomlása után i időszakban vált egyértelművé és visszafordíthatatlanná

  5. Globalizációt kiváltó okok: Vonzást kifejtő erők: • A protekcionista gazdaságpolitika visszaszorulása • A piaci erőkbe vetett bizalom erősödése • Az ázsiai és a csendes-óceáni térség fellendülése • Földrajzi eltolódás a világ technológiai erőforrásainak terén • Az új termékek bevezetésének növekvő költsége • A fogyasztói igények globalizálódása

  6. Globalizációt kiváltó okok: A feltételeket megteremtő erők: • Technikai újítások megjelenése • A szállítási költségek csökkenése • Az információs technológiák terjedése, színvonalának emelkedése, költségeinek csökkenése • Világméretűvé vált tájékoztatás • A tömegtermelés és a tömegtermékkel kereskedők megerősödése • Globális pénzpiacok kialakulása

  7. Globalizációt kiváltó okok: Fenyegető erők: • Offshore cégek versenye • A protekcionizmus nem teljes körű felszámolása • A valutaárfolyamok állandósult változékonysága • A technológiai újítások gyorsuló üteme • Egyre több vállalat alkalmaz globális stratégiát

  8. Jellemzői (Veress József): • A világgazdaság egyközpontúvá válása (USA hegemón szerepe a világpolitikában ) • Az ország kategória folyamatos relativizálódása • A pénzügyi- és a reálgazdaság megváltozott viszonya, az előző dominálja a gazdaságot • Információs forradalom, amely kommunikációs forradalommal jár együtt

  9. A világgazdaság alakulása (vásárlóerő paritáson)

  10. Termelékenység alakulása

  11. Négypólusú világ? • Négy igazán nagy gazdasági hatalom marad „állva” a következő másfél évtizedet meghatározó globális gazdasági versenyben: Kína, India, EU és USA • Kína válhat a legnagyobb gazdasággá • A várható négypólusú világban az országok két egymást metsző tengely mentén helyezkednek el: a) demokráciákat és a parancsuralmai rendszereket elválasztó tengely b) másik tengely elválasztja azokat az országokat, amelyek hatalmi egyensúlyokra építenék a világrendet, és azokat, amelyek politikájának rendező elve a nemzetközi jog és a multilaterális intézmények primátusa • Forrás: HVG2007. március 24.

  12. A globalizáció gazdasági vetületének főbb jellemzői: • Világméretű liberalizáció, amely egyszerre nyit piacot és ugyanakkor szűkítheti a versenyt • Kiteljesíti a versenyt és felértékeli a versenyképességet • A versenyképességet új elemekkel gazdagítja (gazdasági, politikai, jogi, intézményi összetevők) • A verseny torzulása – világméretekben is értelmezhető monopolhelyzetek kialakulása • Jelentősen csökken a vállalatok nemzeti jellege. A mai vállalatok egy globális háló részei • A transz- és multinacionális vállalatok szerepének és befolyásának növekedése (lobbi erejük nagy, beszállítók kiszolgáltatottsága)

  13. Jellemzői: • A tőkeallokációs döntések a világpiac egészének figyelembevételével történnek • A gazdasági szereplők jövedelmei is egyre inkább nemzetköziesednek • Felértékelődik a tudástőke szerepe • Leértékelődik a szakképzetlen munkaerő • Új analfabetizmus alakul ki • Az alkalmazkodási és adaptációs készségek jelentősége megnő, felértékelődnek a kognitív képességek és a stratégiai gondolkodás

  14. A globalizáció tartalmát alkotó folyamatok: • A pénzügyek globalizációja, a nemzeti pénzpiacok deregulációja és a tőkeáramlások nemzetközivé válása • A verseny és a vállalatok globalizációja • Szabályozó mechanizmusok globalizációja

  15. Hatása • Nem univerzális és nem homogén • felgyorsult • hektikus

  16. A globalizáció kulcsszereplői • Nemzetközi pénzügyi intézmények - Világbank - Nemzetközi Valutaalap (IMF) • A WTO és regionális kereskedelmi szervezetek, egyezmények - OECD - Kereskedelmi Világszervezet (WTO) • Nemzetek feletti vállalatok

  17. Állam szerepe A globalizáció részben erodálja, részben pedig újraértelmezésre készteti a nemzetállami kompetenciákat. Előtérbe kerülnek: • Jövedelemtermelést ösztönző és • A keretfeltételeket megteremető feladatok Következő feladatcsoportok: • Nemzetközi standardoknak megfelelő gazdaságpolitika folytatása, a támadhatósági pontok és a különböző kockázatok csökkentése • Az ország optimális elhelyezése a radikálisan átalakuló termelési és szolgáltatási mezőkben, a technológiai és innovációs előtérben. A súlypontok kijelölése, s ezeknek alárendelni a konkrét gazdaságpolitikai lépéseket. • Olyan szektorok, profilok, kutatások menedzselése, támogatása, amelyek a világ élvonalát jelentik, vagy jelenthetik, így az adott ország megkülönböztető jegyeit reprezentálhatják • A kormány és az üzleti szféra egy irányba húzásának biztosítása

  18. Globalizáció - régiók A világgazdaságban ma két látszólag ellentétes tendencia figyelhető meg: • A nemzeti dimenzió jelentősége csökken, ugyanakkor a régiók jelentősége nő. A regionális együttműködés különféle jellegű és eltérő mélységű formái szaporodnak.

  19. Megítélése Álláspontok: • elkerülhetetlen, minden jó és minden gazdagság forrása • A globalizációnak pozitív és negatív következményei egyaránt vannak • A transznacionális tőke világméretű összeesküvése, amely minden rossz forrása

  20. Dilemmák • A gyorsuló átalakulási sebesség és az ezt egyre kevésbé követni tudó alkalmazkodási sebesség közötti ellentmondás • Hosszú távú stratégiai döntések szükségessége, ugyanakkor az újratermelődé konfliktusok tűzoltásszerű, kárkorlátozó mechanizmusai közötti ellentmondás • A nemzeti gazdaságpolitikák autonómiájának csökkenése, ugyanakkor felelősségének növekedése

  21. „ A napjainkan kibontakozó globalizációs folyamatok egyszerre jelentenek esélyt és veszélyt, kitörési lehetőséget éppúgy, mint végletes és végzetes lemaradást. Azt pontosan tudjuk, hogy aki ebből a folyamatból kimarad az gyakorlatilag kiesik a most születő új világból és kilátástalan helyzetbe kerül. Azt azonban nem ismerjük, hogy hogyan alakul annak a sorsa aki bent marad a főáramban.” Inotai Andrs

More Related