I n d u l a t ke z e lést s e g í t ő é l m é n y - é s ka l and t e r áp i ás p r o gr a m a

1. Indulatkezelést segítő élmény- és kalandterápiás program a VadaskertKórházban dr. Kenézlői Eszter, Labancz Dániel, dr. Mohácsi Rita, Skaliczky Dávid, Pósa Gabriella, Tóth Andrea Vadaskert Kórház és Szakambulancia Borostyán részleg

2. Vázlat • Borostyán részleg - bemutatás • Az élménypedagógiától a kalandterápiáig • - definíció, alkalmazási területei • A program elméleti háttere • A program bemutatása • Film

3. Vadaskert, Borostyán részleg • 2009. Januártól működik mint serdülő pszichoterápiás részleg • 2010. Januártól Élmény- és Kalandterápiás eszközök beszerzése Team: orvos, pszichológus, élménypedagógus, egészségtan tanár, drámapedagógus, nővérek, foglalkoztatók • 3 / 5 / 2x5 napos programok, • Eddig összesen 3 indulatkezelést segítő tréning • 12 év feletti serdülőknek: életkor szerinti, 8-12 fős csoportokban • Változatos problémák /pl. magatartászavar, hangulatzavar, szorongás, kényszerbetegség, tic zavar/ • Feladatokat és az azt követő megbeszéléseket az egyes kórképekre jellemző negatív hiedelmek, maladaptív megküzdési stratégiák korrigálására dolgozzuk ki

4. Élménypedagógia (Erlebnispedagogik) • Meghatározás: • "Az élménypedagógia nem más, mint személyközpontú pedagógia, mely mind az egyén, mind a csoport fejlődésére és sikerességére fókuszál" (Carl Rogers 1984) Gyökerek: 1920. Kurt Hahn – Salem-i Iskola Hogyan segíthetjük a fiatalokat ebben a fokozottan agresszív kultúrában hogy képesek legyenek elsajátítani a hatékony kommunikációhoz, problémamegoldáshoz , általánosságban az élethez szükséges kompetenciákat???? Személyiségfejlesztés • Tudásszerzés Egyéni és Szociális kompetenciák fejlesztése

5. Az élménypedagógia • A tapasztalatot, a meg- és átélést helyezi a tanítási folyamat középpontjába • Nem passzív átélés, hanem „learning by doing” – cselekvés folyamatában megélt tanulás • Eszközei: Szituációs játékok, kezdeményezést igénylő feladatok, a természet, a közösség és annak visszajelzései • Nem öncélú élményhajhászás, hanem tudatosan megtervezett tapasztalás! • Hangsúly nemcsak az élményen, hanem a reflexión, feldolgozáson van • Nem feltétlenül eszközigényes Pl. Holdlabda, Lomha Lajos

6. Élmény- és kalandterápia Terápia Képzés, Nevelés, Fejlesztés Fejlesztés Élménypedagógia Outdoor tréning

7. Élmény- és kalandterápia = Az élménypedagógia pszichoterápiás alkalmazása • Célcsoport: érzelmi, viselkedési problémával • érkező gyerekek, fiatalok: • - akik valahol elakadtak, az alkalmazkodásuk sérült, • - örökletes és környezeti hatások miatt • Pszichoterápiás szemlélet • (orvos, pszichológus, szociál- és • élménypedagógus, egészségtantanár) • A feladatok adaptálása a problémához • (Jákob létra: megküzdés/kitartás, segítség adás, • kommunikáció, bizalom)

8. Az indulatkezelést segítő program elméleti háttere Kimutatható, hogy az agresszív gyerekek: verbalitása, kommunikációs, problémamegolódó és empátiás készsége az átlagostól elmarad Kalandterápiás programunk a célzott diagnosztikai lépéseket Követően azokat az egyéni és szociális kompetenciákat fejleszti, amelyek erősödésétől az agresszív viselkedés mérséklődése várható.

9. Egyéni és szociális kompetenciák fejlesztése • Empátia • Önbizalom, másokba vetett bizalom • Önkontroll • Önállóság, döntésképesség • Helyzetfelismerő készség • Kreativitás, önkifejezés • Én-hatékonyság, asszertivitás • Problémamegoldó készség • Kommunikációs készség • Kritika – és konfliktus kezelés • Együttműködés • Érzelmek kifejezése • Segítőkészség • Tolerancia • Felelősségvállalás (személyes és mások iránti) • Kortárs nyomásnak való ellenállás

10. Élmény- és kalandterápiás feladatok jellemzői 1, Komfort zónából való kilépés Komfort zóna: ismerős helyzet, nyugalom, szokásos megküzdési stratégiák Tanulási zóna: kompetenciák nem elegendőek-> bizonytalanságérzés, ami a továbblépés, tanulás alapja Pánik zóna: szakszerűen vezetett foglalkozáson nem éri el a résztvevő Komfort- zóna Tanulási zóna Pánik zóna 2, A feladatok jellege miatt a fiatalok • - fizikailag, • - érzelmileg, • - kognitív téren • -> maradandó, emlékezetes élmények révén tanít bevonódnak, maradandó emlékezetes tapasztalatokat szereznek

11. Élmény- és kalandterápiás feladatok jellemzői 3, Választható mértékű kihívás – mindenki saját maga váálasztja, mindenkit önmagához viszonyítunk 4, Csak közösen megoldhatók, párosan/ csoportban - erősségek - nehézségek 5, Minden feladatot megbeszélés, visszajelzés követ „társas viselkedés tükre” – gondolkodási- és viselkedési mintázatok felismerése láthatóvá válnak

12. A program felépítése 1. nap délelőtt: Diagnosztikai szakasz • Kérdőívekkel, becslőskálákkal: - agresszió proaktív/reaktív típusának elkülönítése (RPA, ICU) - proszociális készségek felmérése (SDQ szülői/gyerek) - kognitív stílus, korlátozó hiedelmek felmérése (DAS) - társuló érzelmi problémák feltérképezése (GYD,Spielberger,metamorfózis t.)

13. A program felépítése 1. nap: • Szülőcsoport: - probléma szülői szemmel, otthon és iskolai helyzetben, - családi környezetről való tájékozódás • Gyerekeknek: bemutatkozó, befogadó csoport - tudják/ értik-e miért vannak itt? - a probléma szerintük is probléma- e? - mit várnak a helytől? - mit nem szeretnének hogy történjen? - szabály- és program ismertetés - csoporttitok fogalmának bevezetése - bemutatkozás -> oppozíció felderítése, megelőzése, bizalmi légkör megteremtése

14. A program felépítése • Jégtörő gyakorlatok: oldott, nyitott, befogadó légkör megetermtése • Szerződéskötés: keretek, elvárások tisztázása, elköteleződés záloga • Csapatépítő gyakorlatok • Probléma definiálása: szimbolikus formában (lego, rajz, festés)

15. A program felépítése • Bizalomépítő gyakorlatok • Bonyolultabb problémamegoldó gyakorlatok • Együttműködést, kommunikációt elősegítő gyakorlatok • Kapcsolati háló térkép: konfliktusok feltérképezése, kezelése

16. Expedíció • Elsődleges cél: felelősségvállalás • Expedíció előtt: felelősségek tisztázása: • 1, orientáció (tájékozódás,pihenők) • 2, élelmezés (vásárlás,elkészítés,szemét) • 3, táborhely (bivak,tűzrakóhely) • 4, biztonság (lelki és fizikai) • Összesen 2 nap • de: felkészülés, kora du. indulás, másnap kora du. érkezés, du: feldolgozás • Megélik, hogy ha valamit tesznek/ nem tesznek annak következménye van • A csoportvezető szerepe: a veszélyhelyzet kialakulásának megelőzése • Életszerű helyzetek: számos adaptív és maladaptív viselkedésforma • megjelenik amit vissza lehet jelezni • Csoportdinamikára kedvező hatás: hierarchia valós értékek mentén

17. Videodemonstráció • Konfliktushelyzetek megjelenítése pszichodráma elemekkel („hozott” problémák, vagy a csoportban előfordult konfliktusok alapján) • Videófelvétel készítés - megjelenített konfliktushelyzetekről, vagy - a csapatfeladatokról • Videófelvétel alapján történő visszajelzés -> adaptív viselkedés megerősítése -> maladaptív viselkedés visszajelzése

18. Miért alkalmas fiatalok indulatkezelésének fejlesztésére? 1, A feladatok egy része magas kihívást jelent Magas észlelt kockázat, alacsony reális kockázat Tanulási zónában: megélik, hogy az impulzivitás, agresszió nem eredményes, a segítségadás, egymásra figyelés, megbeszélés eredményes 2, A társadalomban végbement változások hatásaihoz alkalmazkodik: Nagyon sok inger, információ - > ingerküszöb megemelkedése, -> Ingerek keresése/ kerülése Újdonságkereső, „adrenalinfüggő” gyerekek Ingerkerülő, szobába visszahúzódott „cyber”gyerekek 3, Összességében nehezebben leköthetők a hagyományos tanítási/terápiás módszerekkel, élmény- és kalandaktivitásokkal könnyebben elérhető a bevonódás

19. Tapasztalataink A program elején: egymással nem kommunikáló, indulatos, önállóan, saját kis világukban, magukra hagyatva, sokszor lázadozva, egymással verbálisan és fizikálisan is gyakran agresszív, nem kooperáló gyerekek akik nem együtt-, hanem egymás mellett működnek a feladatban A program végén láthatóan javul: - Kommunikáció - Egymásra való odafigyelés - Együttműködés - Konfliktus kezelés - Tolerancia - Problémamegoldó készség - Önértékelés Aspecifikus tényezők: közösséghez tartozás, barátkozás, kiszámíthatóság, foglalkoztatók nyitottsága, érdeklődése, gondoskodó attitűdje

20. Terveink 1, Kérdőívek eredményeivel is alátámasztott utánkövetéses vizsgálattal bemutatni megfigyeléseinket 2, Képzést szervezni a módszerről pedagógusoknak, pszichológusoknak 3, Szülő-gyermek csoportok és családi hétvégék szervezése - „családi működés tükre” - családi stabilitást meghatározó készségek fejlesztése

21. Köszönömafigyelmet!