„KÖZ-TÉR-HÁLÓ”

1. „A legnagyobb szolgálat, amit egy más embernek tehetsz, nem az, hogy megosztod vele a gazdagságodat, hanem az, hogy segíted öt felfedezni a saját gazdagságát.” Benjamin Disraeli

2. „KÖZ-TÉR-HÁLÓ” Családközpontú komplex segítség nyújtása a résztvevők bevonásávalTAMOP 5.1.3.-09/2. Megvalósítás kezdete: 2012.január

3. Az előzetes szükségletfelmérés megállapításai • hiányoznak a család közeli ellátási formák, • kapacitáshiány van szakemberekben, és módszertárban • speciális, a változó szükségletekhez rugalmasan igazodó személyes szolgáltatások kellenek • összehangoltság kell a hiányok kiküszöbölésében, • komplexitásra van szükség

4. Ezek függvényében • A családokra, mint természetes és legfontosabb közösségekre fókuszálunk • Keressük a még meglévő „mozgósítható erőforrásokat” • Törekszünk a a korábbi és jelenleg működő programok tapasztalatainak megismerésére, a folyamatok elemzésére, és a bennük rejlő tanulságok levonása után, a jó gyakorlatok továbbvitelére

5. A helyi segítő háló bővítésére és megerősítésére, a humán szférában a közösségi támogatás hátterének erősítésére • Közös adatbázisok építésére a segítők összehangolódásában a HÍD szerepre, a hálózatos támogatási attitűd erősítésére • A fenntarthatóság érdekében a kezdetektől a folyamatokat, a forrást és a kapacitásbővítést segítő lehetőségeket keressük a „stabil” helyben maradó „intézményekkel” közösen

6. A program célcsoportja: A projekt közvetlen célcsoportja az akcióterületen (11 település) mélyszegénységben élő családok (177 fő) Legfontosabb jellemzőik: a szülők tartós munkanélkülisége, alacsony iskolai végzettsége,nem piacképes szakmai képesítése kettőnél több gyermeket nevelnek, vagy csonka családok szűkös jövedelemből, adósságok csapdájában élnek életvezetési ismeretekkel nem, vagy csak hiányosan rendelkeznek gyakran előítéletességgel kell szembenézniük családi, közösségi kapcsolatok hiánya/zavara jellemzi a csoportot gyenge alkalmazkodó és érdekérvényesítő képességük gátolja őket a munkavállalásban és a társadalomba való beilleszkedésben

7. Célterület

8. Az eredményesség záloga lehet, ha • a települési közösség, és minden érintett szakember ugyanazt az üzenetet közvetíti, ugyanazzal a segítő attitűddel bír • rugalmasan alakítjuk a programelemeket, kapcsolódásokkal, kezdeményezésekkel élünk, tisztázott viszonyok között hiányzó szerepeket pótolunk • a célcsoport aktív részvételével folyik a program. • megtaláljuk és bevonjuk azokat az embereket , akik „közösségi munkásként” érzékenyítve, helyben maradnak

9. Fő cél: A család képessé tétele a változás akarására és, az elért eredmények megtartására. Stabil, biztonságos életkeret kialakítása, melynek letéteményese a család, a segítő közösség és a szakértelem. Megtanulni (minták nélkül) anyának/ szülőnek lenni, egészségesen élni, boldogulni, felelősséget vállalni . Gyakorlati tudásokat, praktikus ismereteket beépíteni a mindennapokba.

10. A célcsoport számára tervezett konkrét szolgáltatások: életvezetési technikák, ismeretek bővítése, ezen képességek javítása, hivatali ügyintézési, tájékozódási – állampolgári – készségek fejlesztése, a foglalkoztathatósági, tanulási és mobilitási készségek javítása, fejlesztése, adósságkezeléssel kapcsolatos tanácsadás, kommunikációs készségek javítása és az alapvető, felhasználói szintű informatikai ismeretek bővítése.

11. Sajátos munkaformák A térségben élő a településekhez kötődő családi mentorokon keresztüli elsődleges bizalomépítés és kapcsolattartás Speciális szerepeik: Nem fogadóórát tartanak, hanem helybe mennek Jelzőrendszer speciális szereplői, krízishelyzet korai felismerésében való részvétel Feladatuk a szemléletváltozás segítése, a családok erőforrásainak megtalálása, felerősítése, az ezen keresztüli bevonás Szervező, mozgósító munka a helyi segítőkkel partnerségben Együtt tervezés a családokkal

12. Közösségi és csoportos fejlesztések • motivációs tréning / helyi segítőkkel • önsegítő csoport /Álláskeresők Teaháza • -„Kézen fogott családok” képzési program (takarékos, ésszerű családi gazdálkodás, egészséges életmódra, korszerű táplálkozásra, a családi értékek védelmére és a gyermeknevelési ismeretek bővítésére, az otthoni ápolásra való felkészítés)

13. Speciális közösségi terek: • Praktikák Háza kialakítása, egy korábbi „közösségi tér” élővé tételével mindegyik településbokorban. A régi-új épület vagy épületrész és a hozzá tartozó nyitott terek adják a gyakorlati képzések hátterét, terepet a közös munkálkodáshoz, az együtt kialakított új tevékenységformák kipróbálásához.

14. Gyakorlati képzések: Hasznos ismeretek a ház körül és a kertben, alapvető építési, javítási technikák férfiaknak Olyan készségek elsajátítása, ahol a családfők képesek lesznek otthonaik karbantartására, felújítására, udvaruk rendben tartására, mely a munkaerő-piacon segédmunkák elvégzésére is alkalmassá teszi őket.

15. Gyakorlati képzések MAGONC-TANODA – gyermekprogramok, tankert kialakítása, tehetséggondozás az iskolákkal közösen A gyermekeket a család és a segítők által alkalmassá tenni az önálló életvitelre, a közösségbe való beilleszkedésre és új család alapítására, megismertetni a vidéki élet értékeit.

16. Gyakorlati képzések: Háztartási praktikák nőknek „A családi tűzhely melegének megteremtése” Az anya tudja ellátni a családot, tudjon minta lenni, biztonságot adni, bővüljenek a háztartási és életvezetési ismeretei, s ezzel javuljon a családok helyzete.

17. Együttműködések Kapcsolódásokat keresünk, konkrét Együttműködéseket szeretnénk a futó programokkal, azokat kiegészítve, továbbvinni a jó gyakorlatokat Részt veszünk a szakmai együttműködésekben a civil szereplőkkel, ás a kört folyamatosan bővítjük

18. Partnerek: Külső támogatók: Szociális Szakmai Szövetség Autonómia alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft Ők a partnereink az országban futó hasonló programok szakmai összehangolásában, már megvalósult , vagy jelenleg zajló jó gyakorlatok tapasztalatainak,tanulságainak hasznosításában.

19. Helyi partnerség Akikre számíthattunk, akikre számítunk: - szakmai intézmények és szervezetek - települési szociális, foglalkoztatási, karitatív segítők, helyben élő szakemberek • civil szervezetek • helyi segítők

20. A segítő háló bővítésének, erősítésének munkaformái Segítő településvezetők „klubja” Szakmai segítők közössége: tőlük tanulni, tudást behozni Civil háló: alapértékek a közös munkában, együttműködés módszereinek, formáinak kialakítása , rendszeres találkozók Fejlesztések, a célcsoportot érintő lehetőségek áttekintése, források keresése a partnerekkel

21. A családokat elérve,a jelenlegi szükségletekre reagálva, a közösségi beszélgetésekből kiindulva, a segítők bevonásával a fő célok még egyszer: • Az erősségek felismertetése, a képessé tevés a célok megfogalmazására, személyes aktivitást is igénylő programokon keresztül a közösségi kapcsolatok erősítése. • A problémák korai és folyamatos jelzése, a hálózaton keresztüli megoldások keresése. • Kompetenciafejlesztés, praktikus tudások közvetítése, az önellátás felé segítő lépések, lépcsők megmutatása, a foglalkoztathatóság mentális és képességbeli erősítése.

22. "Az ember mindaddig nem tesz erőfeszítést, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy ő is befolyásolhatja a fejlődést….. … együtt kell működni az emberekkel, hogy ők maguk is láthassák: a dolgok megváltoztathatók." (Danilo Dolce)

23. Saját mottónk: Nem az a legfőbb cél, hogy minél több és jobb szociális szolgáltatás legyen a térségben, Hanem az , hogy úgy fejlődjenek a helyi „személyes és közösségi kapacitások”, hogy minél kevesebb külső segítőre legyen szükség.